A magyarországi németek elhurcolására és elűzetésére emlékeztek szentmisével és szoboravatással a nemzetiség kitelepítésének 70. évfordulója alkalmából vasárnap Soroksáron.
Weinmann Antal (független) alpolgármester arról beszélt, hogy a kitelepítés az emberiség ellen elkövetett háborús bűntettel ér fel. Az akkori központi hatalom a kollektív felelősségre vonásra hivatkozva mindent a magáénak akart tudni, amit a népcsoport a több mint kétszáz éves ittléte alatt összegyűjtött - mondta.
Kligl Sándor szobrászművész, Elűzetés című alkotásnak felavatása és megszentelése után elmondta, a szobor arról szól, hogy akiket 1946-ban kitelepítettek, azok egy batyuval jöttek németként és egy batyuval "takarodtak el" magyarként. A szobrász egy otthonát néhány holmival éppen elhagyó asszonyt és gyermekét ábrázolta. Az emlékmű a XXIII. kerületi Hősök terén kapott helyet.
 Kligl Sándor: Elűzetés (a Gondola felvétele a szobor felállítása közben készült) |
Az emlékmű felavatását megelőzően emlékező szentmisét tartottak a soroksári Nagyboldogasszony főplébánia templomban.
A kitelepítés 1946. január 19-én kezdődött, az első vonat Budaörsről indult. Az első hullám a Budapest környéki falvak német lakóit érintette, majd a Dunántúl, a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl következett.
A többször is leálló kiszállítások 1948. június 15-én értek véget, addig mintegy 130-150 ezer embert az amerikai, 50 ezer embert a szovjet megszállási övezetbe szállítottak, az elmenekültekkel együtt 220-250 ezer lehetett a Németországba kerülők száma. Magyarországról a Szovjetunióba mintegy 70 ezer (más források szerint 40 ezer) németet hurcoltak el, ahol harmaduk elpusztult a munkatáborokban.
Az Országgyűlés 2012 decemberében a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
