Az állam erőszakszervezete, a rendőrség volt a célpontja a Teréz körúti robbantónak a nyomozás jelenlegi állása szerint. Erről az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai a testület tegnapi zárt ülése után beszéltek. Elmondták azt is, hogy az ügyben – eddig – semmilyen iszlamista terrorszál vagy ideológia nem vetődött fel. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke szerint valamennyi hatóság nagy erővel dolgozik, hogy azonosítsák az elkövetőt, és megelőzzenek egy újabb hasonló cselekményt. Molnár Zsolt (MSZP) bizottsági elnök pedig javasolta, hogy a jövőben költségvetési forrást különítsenek el a térfigyelő rendszerek korszerűsítésére, ami megkönnyíti a nyomozást a hasonló esetekben. A nyomozás fő iránya szerint a támadás mögött zavarkeltés éppúgy meghúzódhat, mint az állam elleni bosszú; az utóbbit személyes sértettség éppúgy motiválhatta, mint akár a harctéri depresszió, azaz a poszttraumatikus stressz szindróma – írja a Magyar Idők. Az első személyleírás szerint 20–25 éves, ám a másodjára közzétett felvételek alapján ennél idősebbnek, 30 év körülinek tűnő robbantó a biztonsági kamerák felvétele alapján pokolgépekhez értő szakember lehet, aki pontosan megtervezte a támadást.

A férfi nagy valószínűséggel kiképzést kaphatott robbantástechnikából vagy tűzszerészetből. A végrehajtás menete, a nagy önuralom pedig arra utal, hogy korábban már robbantott, pontosan tudta, mire képes a pokolgépe, még az is elképzelhető, hogy bevetésen, harctéri körülmények között szerezte a gyakorlatot. Éppen ezért a százfős nyomozócsoport egyik egysége azokat is sorba veszi, akik kiképzett katonaként szolgáltak külföldön éles helyzetben, majd leszereltek, esetleg elbocsátották őket például fegyelmi okokból. Azokat is feltérképezik, akik az egyenruhát levetve elszegődtek zsoldosnak. Az elemzéshez a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat segítségét fogják kérni.

Az egykor mélységi felderítőként szolgálók közül néhányan a nemzetközi piacon kamatoztatják speciális szakmai tudásukat. Róluk a katonai titkosszolgálatnak tudnia kell. Mint ahogy pontosan tudták, ki harcolt a leszerelt felderítők közül például a délszláv háborúban. Ugyancsak feltérképezik a harctéri körülmények között szolgált és az ott tapasztaltak miatt poszttraumatikus stressz szindrómában szenvedőket.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai közben olyan személyeket vizsgálnak, akik speciális kiképzést kaptak, és vagy leszereltek, vagy megszöktek a Francia Idegenlégióból, illetve a nemzetközi szervezett bűnözés résztvevőivel tartanak kapcsolatot.

Az ügyészségi nyomozók vezette csoport évtizedekre visszamenően bekérette a robbantásos ügyek aktáit, hogy összevessék azokat a mostani nyomozás eddigi eredményeivel. Így például a 2014-es Lehel utcai bankrobbantás aktáit éppúgy elemzik, mint a megoldott merényletek nyomozati iratait. Ez utóbbiak közül figyelemre méltó lehet a 11-es főúton autóbuszon robbantó diák ügye. Ugyancsak vizsgálják az 1998-ban történt politikai jellegű robbantásokat, így a pártirodák elleni csőbombás támadásokat vagy a választások előtt politikusokkal összefüggő merényleteket. Ez utóbbiak – a Fidesz Lendvai utcai székházánál, Szájer József lakásának ajtajánál, illetve a Torgyán József lakásának helyt adó társasház előtt – szintén csőbombával elkövetett támadások voltak. Az úgynevezett poroltós robbantó ügyét is elővették (a 90-es évek második felében Budapest belvárosában négy kukába elrejtett, poroltóból készült pokolgép is robbant).

A százfős nyomozócsoport gigászi munkát végez a fentieken túl is. Nem utolsósorban a kitűzött 10 millió forintos nyomravezetői díjnak is köszönhetően folyamatosan érkeznek az állampolgári bejelentések. Mint azt hétfőn a Központi Nyomozó Főügyészség közölte, ez idáig 430 bejelentés érkezett az ingyenesen hívható zöldszámra, és 30 kép- és videofelvételt töltöttek fel civilek az elkövető felkutatása céljából létrehozott internetes oldalra. Ide anonim módon is feltölthető információ. A bejelentések ellenőrzése és a felvételek elemzése – a rendőrséggel együttműködve – folyamatosan zajlik.

Mindeközben a hatóságok és a titkosszolgálatok fokozták a nyomást az alvilág, illetve a feketegazdaság befolyásos szereplőin is. A tapasztalatok szerint az alvilág résztvevői előbb-utóbb fontos információkhoz juthatnak, amit megosztanak a hatóságokkal, és ami előreviszi a nyomozást.

Kérdés persze, hogy a tanúk szerint hibátlan magyarsággal beszélő merénylő Magyarországon van-e még, vagy időközben külföldre távozott - írja a Magyar Idők.