Mégiscsak átvitte az Országgyűlésen a Fidesz a plakáttörvényt, mégpedig egy trükkel. Miután ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzék várhatóan ismét egységes lesz, és a múlt heti szavazáshoz hasonlóan ezúttal is megakadályozza a kétharmados javaslatot, egy egyszerű többséget igénylő jogszabályba – a településkép védelméről szóló törvénybe – írták bele az általuk akart részeket. Ezt pedig a Fidesz és a KDNP honatyái meg is szavazták.

Így a parlament kormánypárti többsége által elfogadott jogszabály most azt mondja ki, hogy a kormány és a pártok csak listaáron tehetnek közzé óriásplakátokat és hirdethetnek járműveken, vagyis nem kaphatnak semmilyen kedvezményt. Azt is meghatározták, hogy a listaárat hogyan kell kiszámolni a plakáthelyek tulajdonosainak: az előző évi árképzést használhatják csak. Aki ezt megszegi, plakátonként akár 150 ezer forintos bírságra is számíthat. Ettől az új szabálytól mindössze a nyílt közbeszerzés esetén lehet eltekinteni.

Ráadásul az utolsó pillanatban azt is kizárták, hogy például egy párt által támogatott egyesület, vagy civil szervezet kampányoljon az ő nevükben. Az viszont nem egyértelmű, hogy ez vonatkozik-e a kormánypropagandát hirdető Civil Összefogás Fórumra (CÖF). A jogszabály szövege szerint ugyanis akkor kell a listaárat használni például egy civil szervezetnek, ha éves bevételének legalább felét olyan párttól vagy intézménytől kapja, amely költségvetési támogatást kap, és ott nevesítve van. Az ellenzék szerint ugyanakkor ez kijátszható azzal, ha a CÖF például a MOL-tól kap pénzt, hiszen hiába állami vállalatról van szó, nincs nevesítve a költségvetésben.

Az ellenzéki pártok alkotmány-ellenesnek tartják a mostani jogszabályt. A jobbikos Volner János kiemelte, hogy a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályokat kétharmados törvényben kellene szabályozni, nem lehet egy ilyen, úgynevezett feles, vagyis egyszerű többséget igénylő jogszabályban. Párttársa, Szilágyi György kifogásolta azt is, hogy a kormánypárti többség megtiltja a vállalkozóknak, vállalkozásoknak, hogy kedvezményt adjanak, ez pedig olyan, mintha egy mobilszolgáltatónak nem engednék, hogy flottakedvezményt adjon. Az LMP-s Szél Bernadett arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártok gazdálkodását nem lehet a mostani törvényben leírtak szerint, kormányhivatal által ellenőrizni.

A kormánypártok más ponton is megpróbáltak trükközni. Hivatalosan is módosító javaslatként fogadták el az MSZP hét elején bemutatott tervezetét, pedig a szocialisták – miután Bokta László megvétózta – nem akarták azt benyújtani. Gulyás Gergely, a Törvényalkotási bizottság fideszes elnöke azzal érvelt, hogy ő email-ben kapta meg az MSZP szövegét Tóth Bertalan frakcióvezetőtől, vagyis nem tudott mást tenni, mint azt módosító javaslatként értékelni. A szocialista Bárándy Gergely hiába próbálkozott azzal, hogy ők azt csak azt egy szakmai javaslatként kezelték, a bizottság kormánypárti többsége végül megszavazta, hogy a plenáris ülésen is voksolás legyen arról.

Az MSZP-nek mérlegelnie kellett, hogy megszavazza-e a saját, szerintük átlátható és tiszta kampányt megvalósító javaslatát, vagy elutasítják, nehogy rájuk égjen, hogy a Fidesszel együtt voksolnak. Végül utóbbi mellett döntöttek, aljasnak és akár még a bűncselekmény gyanúját is felvető húzásnak nevezve az eljárást.

Érdekesség, hogy az MSZP-s javaslat egyes pontjairól korábban a kormánypártok azt mondták, hogy alaptörvény-ellenes, ennek ellenére támogatták. Gulyás Gergely a Magyar Nemzet kérdésére ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy az érintett részeket utólag, alkotmányjogi panasz útján lehetett volna javítani.

(Katona Mariann - MNO nyomán)

 

A kétharmadról való lemondást már az egyértelművé tette, hogy Orbán Viktor haza sem jön Brüsszelből a plakáttörvény pénteki országgyűlési szavazására, Lázár János pedig csütörtöki, 93. kormányinfóján arról beszélt, hogy nem várnak sikert a voksolástól.

Ha az új módosítás átmegy, akkor viszont nincs is szüksége kétharmadra, elég lesz a kormánypárt akarata, az egyszerű többség ahhoz, hogy átszabják a plakátpiacot és a hirdetési feltételeket.

Az „átlátható kampánytevékenységet” célzó kormánypárti javaslat a településkép-védelmi törvény módosítaná egy – gyakorlatilag külön törvényként is értelmezhető – alponttal.

A módosítás értelmében:

A javaslat célja elvileg a teljes transzparencia biztosítása, a költségvetési szervek és a hatálya alá tartozó jogi személyek – így a parlamenti pártok – által megrendelt plakátkampányok átláthatóvá tételével.

A Fidesz szerint a javaslat hatékonyan járul hozzá a korrupciós kockázat csökkentéséhez, amelyet az átláthatatlan árazási gyakorlatok jelentenek – igaz, ez nem vonatkozik az olyan kormányközeli civil szervezetekre, mint a CÖF-CÖKA, ami máig nem tisztázta, hogy milyen támogatással, mekkora összegből szervezte meg Gyurcsány Ferencet és Vona Gábort lejáratni próbáló bohóckampányát - írja az MNO.

Mivel kedvezményeket csak közbeszerzéssel lehetne szerezni, az új törvénnyel a kormány járna jól, hiszen ezzel csak ők kampányolhatnának nyomott árakon. Nyilvánvaló az is, hogy a törvény még a szocialisták korábbi javaslatánál is rosszabb lenne, hiszen így a teljes ellenzék nehéz helyzetbe kerülne a kormánypártokkal szemben, míg eredetileg minden pártra, és - persze kijátszhatóan, de - a kormányra is vonatkozott volna a plakáttilalom.

Feltételezhető, hogy amennyiben pénteken az egyszerű többséget igénylő törvényt megszavazzák a Fidesz-KDNP képviselői, szinte már csak a kormány propagandájával találkozhatunk majd az utcákon. Erre a feles törvényre utalhatott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, amikor azt mondta, a Fidesznek abban van felelőssége, hogy feles törvényekkel is garantálni lehessen az általuk „átláthatóságinak” nevezett, valójában egyáltalán nem az átláthatóságról szóló döntéseket - jegyzi meg az Alfahír.

A Fidesz kétharmados helyett feles támogatást igénylő javaslattal verné át a Jobbik plakátkampányát elnémító törvényt.

Orbán Viktor retteg a Jobbiktól, ezért kiégett kommunistához illően a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát is korlátozza, hogy a közmédia után most a köztéri plakátokról is kiszorítsa az ellenzéket. Mindeközben a fideszes ügynökszervezet, a CÖF és a kormány továbbra is piaci kedvezményekkel áraszthat el mindent a hazug propagandájával, hogy így leplezzék a magyar emberek megalázóan alacsony bérét, nyugdíját, a tönkrevert oktatást, a cserbenhagyott egészségügyet, a lehetetlen helyzetbe hozott devizakárosultakat és az elmenekülő fiatalokat.

Aki kimondja az igazat arról, hogy a mérhetetlen Fidesz-korrupció miatt nem jut pénz az emberek megélhetésére, azt legyalulja a Fidesz bolsevik-tempója. Amíg Ők az észak-koreai, Mi a jogállami értékekben hiszünk. Ezért fogjuk Veletek, a néppel közösen leváltani Őket 2018-ban.

Volner János, a Jobbik alelnöke, frakcióvezetője

Ötven százalék plusz egy szavazat is elég lehet a plakáttörvény elfogadásához a parlamentben, miután a javaslatnak módosul a címe és a tartalma is.

Egyszerű többséggel is megszavazhatja a politikai reklámok kihelyezésének szigorítását célzó úgynevezett plakáttörvény-javaslatot az Országgyűlés, miután a törvényalkotási bizottság egy ezt lehetővé tevő változtatást fogadott el pénteken, a javaslat parlamenti vitáját megelőzően.

Eszerint az előterjesztésnek már a címe is megváltozik, az a településkép védelméről szóló törvény módosításaként szerepel, mivel az államfő észrevételeinek kezelése érdekében a változtatás csak ezt a jogszabályt módosítja – olvasható az indokolásban.

Ez a jogszabály egészülne ki a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal. A változtatás kötelező listaáras plakáthely-beszerzést írna elő mindazoknak akik közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülnek.

Részletesebben azon szervekre vonatkozna, amelyeket nevesít a költségvetés, a büdzséből támogatásban részesülnek, valamint azon szervezetekre is, amelyek költségvetésből támogatott jogi személyektől kapnak forrást, utóbbiakra azonban csak akkor vonatkozna, ha teljes bevételük legalább fele származik a költségvetésből támogatott szervezettől.

A listaártól csupán az uniós nyílt eljárás szerint lefolytatott beszerzéssel, illetve a közbeszerzési törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás során lehet eltérni.

A plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi. Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat.

Mindez a járműveken elhelyezett hirdetésekre is vonatkozna.

A jogellenesen elhelyezett plakátokért 150 ezer forintos bírság szabható ki.

A korábban megkötött szerződések szerint július 15-ig helyezhetők ki plakátok.

A jogszabály a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

A testület kormánypárti többsége megszavazta az MSZP-nek tulajdonított módosító javaslatokat is, amelyek kétharmados támogatást igénylő passzusokat is tartalmaznak. Az erről szóló szavazáson a szocialista bizottsági tagok már nem voltak jelen, korábban kivonultak, mivel kijelentették: a dokumentumot nem kívánták módosító javaslatként beterjeszteni, az csupán, megfogalmazásuk szerint a korábban megtartott ötpárti egyeztetés tárgya volt.

Bárándy Gergely, a testület szocialista alelnöke ezzel kapcsolatban kifejtette: a parlamentarizmus történetében példátlannak tartja, hogy az MSZP javaslataként tüntetnek fel egy bizottsági módosító javaslatot, miközben semmi ilyet nem nyújtottak be. Szerinte ez ellentétes az ügyrendjükkel, “talán még bűncselekmény gyanúja is felmerül” – fogalmazott.

Hozzátette: a kormányoldal is tudta, hogy a szocialisták az ötpárti egyeztetésre készített dokumentumot nem kívánta beterjeszteni. A képviselő követelte, hogy azt vegyék le a napirendről.

Gulyás Gergely fideszes bizottsági elnök erre azt felelte: a szocialisták az ötpárti egyeztetést megelőzően, majd azt követően is küldtek javaslatokat. Utóbbit az MSZP frakcióvezetője úgy továbbította számára, mint a törvényalkotási bizottság szocialista tagjainak javaslatai. Szerinte, ha a szocialisták “politikai gyámság alá kerültek”, és már nem kívántak élni a módosítás lehetőségével, közölniük kellett volna a bizottsággal, hogy nem tartják fenn javaslatukat.

A javaslat azért került a testület elé – folytatta -, mert az szabályosan beterjesztett, a formai követelményeknek megfelelő előterjesztés.

Az elnök később szavazásra bocsátotta: módosító javaslatnak tekintik-e az MSZP frakcióvezetője által neki küldött előterjesztéseket. Mivel erre a többség igennel szavazott, nincs lehetőség annak visszavonására – zárta le a vitát.

A vitában a Jobbik és az LMP is alkotmányossági aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a kormányoldal egyszerű többséggel kívánja elfogadni a korábban kétharmadosnak ítélt változtatásokat.

Staudt Gábor (Jobbik) szerint érdemi részeket kíván módosíttatni a kormányoldal szóbeli előterjesztéssel, alig fél órával a plenáris ülés kezdete előtt. Szerinte a kormányoldal módosításai nem csak az államfő által kifogásolt részeket érintik.

Szél Bernadett (LMP) kijelentette: kormányhivatal nem ellenőrizheti a pártokat.