Elfogadta az Országgyűlés, hogy a képviselők elítélik az új ukrán oktatási törvényt. Lázár János szerint ezt hazánk szégyenletesnek tekinti, az Ukrajnában élő magyarságot pedig súlyosan sérti a törvény. Ukrajna ezzel hátba támadta Magyarországot, és nem „nyer vele semmit” – folytatta Lázár, majd hozzátette: korábban bezzeg Magyarország kiállt az ukrán vízummentesség mellett.

A miniszter emlékeztetett, hogy Petro Porosenko, ukrán elnök néhány évvel ezelőtt még mást ígért – ezért a magyar kormány arra kéri az kormányfőt, hogy „tartsa be az adott szavát és a magyarokkal kötött megállapodását”, és ne írja alá a törvényt.

Lázár kitért a marosvásárhelyi iskolabezárásra és a horvát bírósági ítéletre.

„Mindenki, aki magyar érdeket támad és veszélyeztet, az arra számíthat, hogy a magyar állammal találja magát szembe” – mondta a miniszter, hozzátéve: rendkívül barátságtalan lépés a Romániától, hogy nem korrektül jártak el, visszaéltek a hatalmi fölényükkel és ellehetetlenítették a marosvásárhelyi iskolát. Magyarország éppen ezért addig nem támogatja Románia OECD tagságát, amíg változás nem történik.

A bevándorlással kapcsolatban Lázár János szinte megismételte Orbán Viktor parlamenti beszédét. Szerinte az uniós nyomás fokozódik Magyarországra, mert míg Brüsszel meg akarja szervezni a bevándorlást, addig Magyarország meg akarja akadályozni azt – mondta a miniszter, aki szerint Magyarország az egyetlen ország, amely betartja a schengeni szabályokat, ezért nem Magyarország az, akit meg kell bélyegezni, vagy el kell ítélni.

Elmondta, hogy október elején indulhat az új nemzeti konzultáció, amellyel a kormány véleményt és állásfoglalást kér az állampolgároktól. A konzultáció maga a „Soros-tervről” szól majd, ugyanis – Lázár János szerint – ezt uralja az európai uniós politikát.

„Soros György konkrét javaslatokkal élt az Európai Unió számára, hogy hogyan lehet az EU versenyképességét stabilizálni és javítani. Soros György szerint az Európai Unió betegségeire a gyógyszer a bevándorlók beléptetésének megszervezése” – folytatta Lázár János, hozzátéve azt is, hogy e terv alapján egymillió embert telepítenének be Európába, számukra pénzügyi támogatást (is) kell biztosítani, erre pedig hitelt is felvehet az unió.

A kancelláriaminiszter úgy véli, ezért van szükség a konzultációra, hiszen a magyar álláspont továbbra is az, hogy „nem akar bevándorlóország” lenni, az ezzel kapcsolatos vita pedig tovább fog folytatódni. A nemzeti konzultáció költségeiről azt mondta: a 2011-es konzultáció 705 millió forintba került, míg 2017-ben több mint 900 millió forintból kérdezték meg a választók véleményét. Kovács Zoltán kormányszóvivő hozzátette: október elsején kezdődik a kampány a konzultációról, aminek minden eleme nyilvános és átlátható lesz.

Lázár János a Hír TV kérdésére elmondta. a 8000 milliárd forintos uniós támogatási keretből 9000 milliárd forintot hirdettek meg. 6 ezer milliárd forintról döntöttek, és 3 ezer milliárd forintot már kifizettek. A miniszter szerint Brüsszelnek is az az érdeke, hogy egy tagország minél előbb lehívja az uniós támogatásokat.

A kancelláriaminiszter ismertette, hogy 4,2 százalékra csökkent a munkanélküliség Magyarországon. 2010 nyarán 3,6 millió volt a foglalkoztatottak száma, míg most 4,5 millió.

Lázár János a közbiztonságról is szót ejtett. 7100 fővel növelték 2010 óta rendőrség létszámát. 2016-ban pedig még plusz 3 ezer fővel, akik határrendészeti feladatokat látnak el.

(HírTV nyomán)