Három hétig a délnyugat-afrikai Namíbiában vadászott 2011-ben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. A szafari költségét - amely megközelíthette a 20 millió forintot - Semjén jó barátja és vadásztársa, Pál Gyula, a 2015-ben becsődölt Buda-Cash Brókerház igazgatósági tagja fizette - értesült a Privatkopo.hu.
Zoom
Az Origó megfogalmazása szerint "az ország fővadásza" a 22. Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállításon
Pál Gyulával, a Buda-Cash Brókerház igazgatósági tagjával vett részt 3 hetes vadászaton, 2011 elején, a délnyugat-afrikai Namíbiában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. A szafari minden költségét - beleértve a kilőtt vadállatok után fizetett díjakat is - Pál fizette. A bűnügyi portál információja szerint ez az összeg megközelíthette a 20 millió forintot.
Pál csupán két napot töltött bűnügyi őrizetben
Semjén egyébként belföldön is gyakran vadászott együtt Pállal, a miniszterelnök-helyettes többször vendégeskedett a Buda-Cash egyik gazdasági érdekeltségének Békés megyei vadászkastélyában - amely 2017. január óta már Mészáros Lőrinc portfóliójának részét képezi.
Zoom
Pál Gyula (fotó: M. Schmidt János / Népszabadság)
A vadásztárs és jó barát, Pál Gyula
A Buda-Cash Brókerház 2015 februárjában bekövetkezett csődje után a társaság több vezetőjét bűnügyi őrizetbe vették, közülük négy személyt később előzetes letartóztatásba helyezett az illetékes bíróság.
Semjén vadásztársa, Pál Gyula mindössze két napot töltött bűnügyi őrizetben, aztán szabadlábra helyezte a Nemzeti Nyomozó Iroda.
Az üzletember jelenleg ötödrendű vádlottja a több mint 100 milliárd forint kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás, sikkasztás és más bűncselekmények elkövetése miatt zajló büntetőpernek.
A Buda-Cashnek kedvezett Áder időhúzása
Az Országgyűlés 2013. június 27-én fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot. Áder János köztársasági elnök azonban nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte a parlamentnek, amely azonban - változtatás nélkül - újra elfogadta azt. Július 13-án Áder már aláírta a takarékszövetkezeteket gyakorlatilag államosító törvényt.
A törvény elfogadásakor a fideszes többség a jogszabályban hagyott egy kiskaput, amivel „meg lehetett úszni” az állami rendszerbe való belépést. Erre akkor volt lehetőség, ha a törvény elfogadása előtt a takarékszövetkezet jelezte a bankká alakulási szándékát. Mivel a köztársaság elnök azonban megfontolásra visszaküldte a törvényt a parlamentnek, lehetőség nyílt három takarékszövetkezet - a Buda-Cash érdekkörébe tartozó Takarék Szövetkezeti Hitelintézet, a Buda Takarék Szövetkezeti Hitelintézet és a Dél-Dunántúli Takarék Szövetkezeti Hitelintézet - előtt arra, hogy beadják kérelmüket, így megmeneküljenek az államosítástól, és a Buda-Cash Brókerház gazdasági holdudvarába tartozó regionális bankokba olvadjanak.
A bűnügyi portál pénzpiaci forrásai szerint amennyiben ez nem következett volna be, a Buda-Cash már 2013 végén, 2014 elején „letérdelt” volna. A brókercég mintegy másfél éves túlélését gyakorlatilag a „bekebelezett” takarékszövetkezetekben elhelyezett betétek biztosították.
A miniszterelnök-helyettes néma maradt…
A Privatkopo.hu bűnügyi portál az elmúlt hetekben három alkalommal küldött elektronikus levelet a miniszterelnök-helyettesnek, aki azonban a cikk megjelenéséig nem reagált a lap kérdéseire, így arra sem, hogy lehet-e összefüggés a Pál Gyulához fűződő baráti viszonya, vadásztársi kapcsolata és az üzletember 2015-ben, a Buda-Cash ügyben indított nyomozás során elrendelt gyors szabadlábra helyezése között.
Kapcsolódó: