Kijev nem akar Magyarországgal politikai harcot vívni, de "Budapest ésszerűtlen követeléseit sem hajlandó teljesíteni" - jelentette ki kedden Dmitro Kuleba, Ukrajna állandó képviselője az Európa Tanácsnál (ET) az ukrán Ötös televízió műsorában azzal összefüggésben, hogy az új ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelye miatt feszültté vált a viszony a két szomszédos ország között; nyilatkozatát az UNIAN hírügynökség idézte.
 |
Kifejtette, hogy sem az ukrán, sem a magyar fél nem enged álláspontjából a vitában. „Mi nem félünk ettől a diplomáciai szembenállástól, mert meggyőződésünk, hogy helyesen cselekszünk, nemzetközi kötelezettségvállalásainknak megfelelően” – szögezte le. Dmitro Kuleba véleménye szerint a kétoldalú kapcsolatokban keletkezett feszültség ellenére Magyarország érdekelt Ukrajna biztonságának erősödésében. Utalt arra, hogy az oktatás körül parázsló vita ellenére Budapest nem ellenezte az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók meghosszabbítását.
„A biztonságot illetően Magyarország és Lengyelország egyaránt érdekelt abban, hogy Ukrajna magát megvédeni képes, erős állam legyen, szélesebb értelemben mint Európa hatékony keleti védelmi szárnya” – fogalmazott. Hangsúlyozta azonban, hogy Ukrajnának nem szabad illúziókat táplálnia, hanem elsősorban önmagának kell növelnie saját erejét. „Az erősekkel pedig mindenki baráti viszonyban akar lenni” – jegyezte meg.
Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter előre jelezte, hogy Magyarország megakadályozza Petro Porosenko ukrán elnök részvételét a júliusi brüsszeli NATO-csúcson, továbbá nem támogatja az atlanti szövetség és Kijev védelmi miniszteri szintű, áprilisra tervezett tanácskozásának megtartását sem. Budapest és a kárpátaljai magyarság képviselői szerint ugyanis a tavaly elfogadott új ukrán oktatási törvény szűkíti a kisebbségek már megszerzett nyelvhasználati jogát azzal, hogy kötelezővé teszi az általános iskola ötödik osztályától a tantárgyak többségének ukrán nyelven történő oktatását a nemzetiségi iskolákban is.
Az ukrán kormány az ET független jogi szakértőkből álló Velencei Bizottságának ajánlásának megfelelően úgy határozott, hogy az átmeneti időszakot a jogszabályban szereplő két év helyett öt évvel meg kell hosszabbítani, azaz a törvény nyelvi cikkelyének alkalmazását ki kell tolni 2023-ig. Elfogadta a kabinet a nemzetközi testület azon javaslatát is, hogy a törvény ne vonatkozzon a magániskolákra. A jogszabály módosításáról szóló előterjesztés azonban még nem került az ukrán parlament elé.
(MTI nyomán)
