Bezár!
2019. augusztus 20., kedd, István, Vajk napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:38 Megfordult az autópályán a szerb kamionsofőr, majd sokkot kapott22:15 Az amerikai kormányzat köszöntötte Magyarországot a nemzeti ünnep alkalmából22:02 Országszerte hőség várható holnap21:50 Zsidótalálkozó Ukrajnában21:31 Transzvesztita világtalálkozó volt Londonban - remélhetőleg jövőre nem nálunk tartják majd ezt is21:19 180-nal csapódott villanyoszlopnak egy BMW-s20:42 Zsidók lemészárlásáról fantáziált egy amerikai - volt is néhány fegyvere20:31 Terroristagyanús marokkóit utasítottak ki Romániából20:02 Megkezdődött a korrupcióval vádolt korábbi elnök pere Szudánban19:05 Németország megmenekült: mégsem kell a szegény fiataloknak horogkereszt alakú körhintán szórakozniuk18:38 Szurkolók vonultak a kutyakínzó nő tanyájához, de rendőreink éberek voltak18:18 "Meghalt" az első gleccser Izlandon17:35 Pokolgép robbant Észak-Írországban, rendőrök voltak a célpontok16:55 Több mint 400 kurdot vettek őrizetbe Törökországban16:07 Seehofernek csak most tűnt fel, hogy Szíriába járnak nyaralni az "üldözött menekültek"
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

"Mint a kanos férfi, aki beleszeret a bárcás cédába" - magához hasonlította pártját a birka magyarozó Szanyi elvtárs

Reklám

Holnapelőtt jeligére mozgalmat indít a szocialista Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselőjelöltje; az ellenzéki politikus ezt hétfőn nyílt levélben jelentette be. Az atv.hu-n közzétett dokumentumban, amelyben élesen kritizálja a jelenlegi MSZP-t, azt írta, ha a pártnak szüksége van rá, akkor az elnökévé választja.
Az ellenzéki politikus közölte, mozgalmához bárki csatlakozhat, aki azt vallja, hogy „a Föld-i élet még menthető”, ha újra a legszélesebb értelemben vett szolidaritás lesz úrrá a gondolkodásban.
Hozzátette: nincs más célja, mint politikai otthont teremteni a társadalmi szolidaritás híveinek, úgymond a radikális baloldali fiataloknak, nőknek és férfiaknak.
Értelmezése szerint “ez egy zöldmezős beruházás, amely vörös vonalakat húz jó és rossz között”, és akár pártok befogadására is alkalmas. “Ha az MSZP-nek szüksége van rám, akkor elnökévé választ, azzal hogy a pártot az említett mozgalomhoz kötöm” – tette hozzá.
Zoom
Ez nem párt, csak egy degenerálódó belterjes klub
Szanyi Tibor az MSZP-ről úgy fogalmazott, „ez így nem párt”, ez így csak egy „degenerálódó belterjes klub”, ahol a politikai témakészlet elapadt, s jobbára az itt-ott fellelhető apróbb krajcárok után kapirgálnak.
Rámutatott: ma 20-30 emberből jó, ha egy gondolja, hogy szükség lenne az MSZP-re.
„A nyilvánosság platformjain döntően a belső mutyijainkkal, külső alkudozásainkkal jelenünk meg, mások pedig leginkább korrupt bandának emlegetnek minket, ahol a vezetők a tagság vállát taposva huzakodnak az egyre kevesebb koncon” – írta. Hangsúlyozta: belépőkről alig hallanak, kilépőkről, elsétálókról annál többet.
Kiemelte: értelmiségi szimpátia sem övezi őket, a baloldalinak ismert tudósaik, művészeik mára majdnem teljesen elhalkultak, rosszat pedig – udvariasan – inkább nem mondanak. Hovatovább akkor törnek ki külső-belső üdvrivalgásban, ha valaki számottevőbb ember, valami testület szóba áll velünk – fűzte hozzá.
Öt százalék alatt
Utalva az MSZP-Párbeszéd európai parlamenti választáson elért 6,62 százalékos eredményére, rámutatott: ha igaz, hogy a Párbeszéd egy 1-2 százalékos párt, akkor „keményen bezuhantak” 5 százalék alá, ami azt jelenti, hogy immár nem országgyűlési képviseletre alkalmas tényezők.
Úgy vélte, hogy a szocialisták 2019-ben elkövették a lehető legnagyobb kampányhibát, a véghajrá utolsó hetében az volt a fő üzenetük, hogy most nem a választópolgárért, még csak nem is önmagunkért, hanem egy másik párt emberének a mandátumáért küzdenek. A választópolgárok ezt úgy oldották meg, hogy a DK-ra szavaztak – mutatott rá a szocialista politikus.
Azt írta, hogy azóta sorra kapja a pártból való kilépésekről szóló üzeneteket, e-maileket, telefonhívásokat. „Akik valamennyire érdekeltek az önkormányzati pozíciókban, azok most egyenként is remegésbe fogtak. Kétségbeesett alkudozások kezdődnek, hogy mi nem is vagyunk olyan kicsik. Pedig de” – fogalmazott Szanyi Tibor az MTI összefoglalója szerint.
Szanyi elvtárs levele teljes - és javítás nélküli - formájában alább olvasható:
Kedves Elvtársam!
Immár bő egy hete ismét nem vagyunk bátrak.
A traumatikus választási vereségünk sem volt elég fejbekólintás ahhoz, hogy felébredjünk, s cselekvésbe fogjunk. Attól tartok, az MSZP politikai kómába esett.
A június 1-i Választmány ülésén, illetve előtte történtek önmagukban látleletét adják a helyzetünknek.
Az egyetlen EP-mandátumunk betöltéséről volt szó.
A vezetőink egy teljesen felesleges kérdést tettek fel titkos szavazásra, hogy tehát azt, akarjuk-e, ami a döntésünk nélkül is automatikusan bekövetkezne, azaz hogy az eredeti sorrendben kattanjon a listánk.
A gyávaság mintaesetének tudhatjuk be azt, hogy az elnökség - különösen annak fizetett része - nem akarta előterjeszteni, hogy név szerint ki legyen az egyetlen EP-képviselőnk?
Mi, választmányi kétharmaddal azt válaszoltuk, hogy mi az a párt vagyunk, amelyik semmilyen helyzetre nem képes érdemben reagálni.
Minden szép, minden jó, mindennel meg vagyunk elégedve: ezúttal a 6,62 %-kal.
Az ominózus szombati reggel egy országos elnökségi üléssel kezdődött. A pártelnök elmondta javaslatát, én viszont elvi éllel kifogásoltam, hogy a vezetés fősodra nem mer konkrét javaslatot tenni, hanem megint mismásol, s egy személyi javaslatot egy származtatott mechanizmusba burkol, azaz maradjon minden úgy ahogy van.
Aztán meg is döbbentem, minthogy rajtam kívül egyetlen más hozzászóló sem volt. Egy sem! Szóval képzeld el, egy hat nappal korábban péppé vert párt elnökségi ülését, ahol a vezetők a napirend fő kérdésében egy kukkot sem szólnak, hiszen annyira jó javaslatot tett az elnök a semmittevésre. Jobb híján hát szavazott az elnökség. Egyedül szavaztam nemmel.
Utána a megyei elnökök ülése következett. Itt is elhangzott a semmittevésre buzdító, immár “elnökségi” javaslat, ám itt sem volt hozzászólás. Igaz, szavazás sem, merthogy ez a testület csak konzultatív, ám ennek ellenére most éppen nem konzultált a napirendről, csak ülésezett. Alig egy héttel az eddigi legrosszabb választási eredményünk után!
Volt hát okom, hogy néhány fontos elvtársunk véleményét gyorsan kikérjem. Egyikük sem volt bátor, engem is féltettek. Ezért hát megszólaltam, hogy most nem a fő kérdés van elénk téve, hanem egy kamu, és engem nem a pozíciók érdekelnek, hanem a közösségünk jövője. Aztán jött a választmányi szavazás. Eszerint csak a küldöttek egyharmada akart volna változást. Későbbi felszólalásában persze mindenki.
Az MSZP évek, évtizedek óta egyre kevesebb politikai kérdést dönt el, következésképpen egyre több dolgunk dől el az idő sodrásában, köztük a sorsunk, szinte tőlünk függetlenül. Ezért hát észre sem vettük, hogy a Bokros-csomag óta szép ütemesen adtuk fel baloldaliságunk több és több tételét, majd váltunk kormányon egy neoliberális konglomerátummá, aztán tartós ellenzékben mára ideológiailag is élő halottá. Néha kibuggyan belőlünk, hogy “Fizetésemelést!” vagy “Fizessenek a gazdagok!” és hasonlók, aztán a néma csend és mozdulatlanság.
Ma 20-30 emberből jó ha 1 (!) gondolja, hogy szükség lenne az MSZP-re. Anno velünk indult az “orrbefogásos” szavazás kultúrája. A nyilvánosság platformjain döntően a belső mutyijainkkal, külső alkudozásainkkal jelenünk meg, mások pedig leginkább korrupt bandának emlegetnek minket, ahol a vezetők a tagság vállát taposva huzakodnak az egyre kevesebb koncon. Hozzánk belépőkről alig hallunk, kilépőkről, elsétálókról, és sajnos elmentekről annál többet.
Évek óta alig láttam olyan “független” híradást, írást, amelyben jó arcunkkal tűntünk volna fel, mondjuk talán a XIII. kerület, esetleg Szeged kivételével.
Értelmiségi szimpátia sem övez minket. A baloldalinak ismert tudósaink, művészeink mára majdnem teljesen elhalkultak, rosszat pedig - udvariasan - inkább nem mondanak. Hovatovább akkor törünk ki külső-belső üdvrivalgásban, ha valaki számottevőbb ember, valami testület szóba áll velünk.
Jellemző, hogy európai listánk élbolyába lehetett kerülni azzal a hozománnyal, hogy ezáltal néhány ismertebb szakember csendes szimpátiáját esetleg kiválthatjuk.
Elnökünk alighanem téved, amikor vereségünk egyik okcsoportjaként párton belüli rivalizálásokat emleget, hiszen a nyílt jelölések, a meghirdetett pályázatok, a konstruktív viták nem szoktak ártani. Annál inkább az aljas kiteregetések, árulások, politikai indíttatásból egymás kizárására irányuló indítványok, s az ezek mögött meghúzódó álnokság, szemforgatás vagy akár gonoszság. Elkezdtünk nem hinni egymásnak, sőt ebben haladó fokra jutottunk. Sokszor elképedek, amint pont az ellenkezőjét hallom vissza valakiről, mint amit nekem mondott, s mégha hamis is az adott “hír”, lám ezzel mégis előáll a hazugság. Meg az egymástól való félelem.
Ez így nem párt! Ez így csak egy degenerálódó belterjes klub, ahol a politikai témakészlet elapadt, s jobbára az itt-ott fellelhető apróbb krajcárok után kapirgálunk.
6,62 %. Ha igaz, hogy a Párbeszéd egy 1-2 %-os párt, akkor mi keményen bezuhantunk 5 % alá, ami azt jelenti, hogy immár nem vagyunk országgyűlési képviseletre alkalmas tényező. És tényleg nem.
Hosszú ideje, hogy leszoktattuk szavazóinkat az irántunk való kötődésről. A hősidőkben ez úgy hangzott, hogy egyéniben ide, listán oda kell szavazni. Pártként megteremtettük az “elszavazás” gyakorlatát, ami 2018-ban oda fajult, hogy “szavazz a legesélyesebb ellenzéki pártra!” Mintha ez valami evidencia lenne a “mezei” választópolgárnak. Tartósan úgy viselkedünk, mint a kanos férfi, aki beleszeret a bárcás cédába, s mindenét odaadja neki.
Most, 2019-ben pedig elkövettük a lehető legnagyobb kampányhibát, hogy a véghajrá utolsó hetében az volt a fő üzenetünk, hogy most nem a választópolgárért, még csak nem is önmagunkért, hanem egy másik párt emberének a mandátumáért küzdünk. Mit is mondhat erre egy normális ember? Azt, hogy “szavazzon rátok a vasorrú bába!”…, aztán megoldotta saját kútfőből: DK.
Azóta sorra kapom a pártból való kilépésekről szóló üzeneteket, e-maileket, telefonhívásokat. Akik valamenyire érdekeltek az önkormányzati pozíciókban, azok most egyenként is remegésbe fogtak. Kétségbeesett alkudozások kezdődnek, hogy mi nem is vagyunk olyan kicsik. Pedig de.
Ennek a levélnek minden második és harmadik olvasója a semmittevésre szavazott múlt szombaton. Nem minősítek senkit, de rosszul tették. Adtak egy aranykulcsot annak a sofőrnek, aki a szakadékba navigálta a buszunkat. A társadalomnak szóló üzenetünk tehát most ez: nem csupán mindenkit nagyon is ott hagyunk az árok szélén, de ki is tüntetjük a sandán elsétálókat. Erre én sem szavaznék.
Sokszor mélázunk azon, hogy lehet a magyar nép olyan birka, amilyen. Rossz hírem van: mi, az MSZP-ben nagyobb birkák vagyunk!
Nekem nincs más célom, mint politikai otthont teremteni a társadalmi szolidaritás híveinek, úgymond a radikális baloldali fiataloknak, nőknek és férfiaknak.
“Holnapelőtt” jeligére mozgalmat indítok, amihez csatlakozhat bárki, aki azt vallja, hogy a Föld-i élet még menthető, ha újra a legszélesebb értelemben vett szolidaritás lesz úrrá a gondolkodásunkban. Ez egy zöldmezős beruházás, amely vörös vonalakat húz jó és rossz között, s akár pártok befogadására is alkalmas. Ha az MSZP-nek szüksége van rám, akkor elnökévé választ, azzal hogy a pártot az említett mozgalomhoz kötöm.
Hamarosan eljuttatom hozzád az általam képzelt jövő főbb téziseit, amelyek alapjai 10 éve születtek, akkor “Balra, magyar!” címmel.
Üdvözöllek:
dr. Szanyi Tibor
Frissítés: olvasónk szerint így született a Másnapelőtt Mozgalom:
Zoom
Scenic
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready