Schmidt Mária valószínűleg nem írja arany betűkkel az elmúlt napok eseményeit naplójába, ha van neki ilyen, ugyanis kegyvesztetté vált. Tudvalevő, hogy a holokausztért a magyar népet egyetemes felelősség terheli. A kollektív bűnösség súlyának kell nyomnia lelkét az idők végezetéig, ezt illett volna tudni kedves Máriának is.
 |
Elhibázta.
De mi is történt?
Élete fekete napja ez, hiszen, mint megtudtuk, Schmidt Mária már nincs benne a Sorsok Háza-projektben. „Az ellentmondásos történész már nem része a magyar holokausztmúzeumnak” című Jerusalem Post-cikkben Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija azt mondta, hogy sem Schmidtnek, sem az általa vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak nincs már szerepe a holokausztmúzeum koncepciójának kialakításában.
Dörgedelmes szavak hagyhatták el Slomó száját, hiszen, mint olvassuk: az állandó kiállításnak nem lesz része Schmidt ellentmondásos narratívája – írja a vezető izraeli lap Köves Slomóra hivatkozva –, a múzeum koncepciójának ezt az aspektusát újratervezték.
Orbán Viktor kedvenc házi zsidója pedig úgy tervezte, hogy Schmidt Mária alapítványával közösen költenek el sok milliárdot arra, hogy a magyar nép arcába tolják egy legenda alapján bűnösségüket. Ez ellen viszont tiltakozott a Mazsihisz is, de még Izraelben is kemény kritikával illették.
De, hogy mi volt Schmidt bűne? A fentiek alapján azt gondolná az ember, egész biztos, „ordas, kirekesztő, antiszemita” nézeteket hirdetett, ha még Izraelben is morcosak lettek. Pedig csupán arról van szó, hogy a kiállítás egy korábbi koncepcióterv szerint csak az 1938 utáni időszakkal foglalkozna, attól tartottak, hogy nem lesz szó a magyar hatóságok szerepvállalásáról a deportálásokban, és majd úgy állítják be, mintha a német megszállás előtt minden rendben lett volna Magyarországon.
Hát ez skandalum!
Ilyen szörnyűség azonban nem fordulhat elő, és mindenki bizonyos lehet, többet nem fordul elő ilyen baki, hiszen „Korábban azt mondták, hogy megkísérlik úgy ábrázolni a magyar holokausztot, mintha az kizárólag 1944 márciusa után, a náci megszállás után kezdődött volna. Biztosíthatom, hogy az új dokumentumokban teljesen világos, hogy nincs ilyen kísérlet” – mondta a Jerusalem Postnak Yitzhak Mais.
Most azt hagyjuk, elkezdődött-e egyáltalán valaha, de ha elfogadjuk a történetet, mégis mikor kezdődött volna? A magyarok bejövetelével a Kárpát-medencébe? No, nem adok tippeket, a végén még ezt is megéljük…
V. G. – Kuruc.info
