A CitizenGO meghívására Magyarországra látogatott és konferencia keretében tartott előadást október 24-én este a Párbeszéd Házában Amy Sinclar republikánus párti iowai szenátor, aki az úgynevezett szívdobbanástörvénnyel hatalmas eredményeket ért el az Amerikai Egyesült Államokban a legfiatalabb gyermekek, a magzatok védelmében. A rendezvény mottója ez volt: A szívdobbanás az élet apró jele, az élet egy csoda, vigyázzunk rá! Alább folytatódik a Magyar Kurír beszámolója.
Zoom
Fotók: Merényi Zita
Az elmúlt két évben az USA kilenc államának – Iowa mellett Alabama, Dél-Dakota, Georgia, Kentucky, Louisiana, Mississippi, Missouri, Ohio – kormányzója írta alá azt a jogszabályt, amely valamilyen formában tartalmazza a szívdobbanás-koncepciót. Eszerint az ultrahangvizsgálat kimutatja az anyának gyermeke szívdobbanását, a törvény pedig védi a magzat életét szíve első dobbanásától – körülbelül a várandósság hatodik hetétől.
Amy Sinclar derűs, közvetlen személyiség, férjével három gyermeket neveltek fel, s most első unokájukat várják. Óriási érdeklődés mellett tartotta meg előadását a Párbeszéd Házában. Felidézte, Iowa egyike volt az Egyesült Államok azon államainak, amelyekben különösen veszélyeztetett volt a magzati élet. Ez azonban az elmúlt két évben megváltozott, ma már a legbiztonságosabb államok közé tartozik Iowa.
Amy Sinclar képviselőtársaival együtt 2017-ben több törvényjavaslatot is benyújtott a meg nem született gyermekek védelmében. Az egyik volt a már említett szívdobbanástörvény, az emberi élet méltóságának és védelmének jegyében; a másik törvényjavaslat előirányozta az abortuszt támogató intézmények, szervezetek adótámogatásának megszüntetését; a harmadik pedig az abortusz következtében megmaradt magzati testrészekkel való kereskedelem megtiltásáról szólt. Ez utóbbit és a szívdobbanástörvényt összevonták. Előírták az abortuszra való bejelentkezés és a beavatkozás közötti hetvenkét órás várakozási időt, mivel szükségesnek tartották az abortuszra jelentkező édesanya széles körű tájékoztatását is. A szenátus még 2017-ben elfogadta ezeket a törvényeket, Iowa állam kormányzója pedig aláírta azokat. Az a jogszabály viszont, amely az élet megfogantatásának pillanatától védené a magzatot, nem ment át a szenátuson.
Zoom
A szenátor asszony elmondta, hogy a törvényerőre emelkedett javaslatok óriási érdeklődést váltottak ki az emberekben, az egész Egyesült Államokban élénk vita, párbeszéd kezdődött az élet védelméről, méltóságáról. Voltak, akik pozitívan reagáltak, mások, abortuszpárti szervezetek kritikusan, Amy Sinclart fizikailag is megfenyegették. A fent említett kilenc állam közül Georgiában, Kentuckyban, Ohióban és Mississippiben azonban olyan törvényt hoztak idén, amely a magzat első szívdobbanásától, azaz körülbelül a várandósság hatodik hetétől kezdve megtiltja az abortuszt, sőt, Alabama államban már a fogantatás pillanatától tilos a magzatelhajtás. Louisiana pedig arra példa, hogy a szívdobbanás-koncepció nem pártfüggő, ugyanis mind a Demokrata, mind a Republikánus Párt támogatja a magzati élet védelmét.
Amy Sinclar előadásából kiderült azonban az is, hogy mivel a Planned Parenthood nevű, szélsőségesen abortuszpárti szervezet megtámadta a szívdobbanástörvényt a bíróságon, ezért az jelenleg nincs hatályban. A megoldás az lehetne, ha az ügy az USA Legfelsőbb Bírósága elé kerülne, amely kimondaná az 1973-as abortusztörvény megsemmisítését, amely legálissá tette a magzatelhajtást az Egyesült Államok egész területén.
Az amerikai szenátor felidézte, hogy tizenkilenc éves volt, amikor első gyermekével várandós lett, és úgy érezte, nincs felkészülve a gyerek vállalására. Minden megváltozott azonban, amikor meghallotta fia első szívdobbanását. Többé nem volt kétséges, hogy megszüli a gyermekét.
„Hogyan is lehetne nem embernek nevezni azt, akinek van és dobog a szíve?!” Amy Sinclar elmesélt egy történetet is. Hét évvel ezelőtt telefonon felhívta egy tizenhat éves iowai lány, aki megtudta, hogy várandós. Meg volt rémülve, mindenáron el akarta vetetni a magzatot. A szülei, az ismerősei, az orvosok, az abortuszpártiak, mindenki az abortuszt javasolta neki, arra hivatkozva, hogy vége az életének, a rá váró karriernek, ha megszüli a gyermeket. Amikor nemet mondott, az orvosok megalázón beszéltek vele, azt javasolták, legközelebb zárja össze jól a lábát. A lány végül megszülte a kisfiát, leérettségizett, főiskolát végzett, diplomát szerzett. Jelenleg egy életvédő szervezet ügyvezető igazgatója. Az esettel kapcsolatban az előadó megjegyezte: a Planned Parenthood keveset beszél arról, hogy milyen agresszívan, embertelenül bánnak a hozzájuk forduló, krízishelyzetben lévő, várandós anyákkal.
Az Amerikából érkezett szenátor arról is beszélt, hogy nem akart politikus lenni. Huszonnyolc éves, háromgyermekes családanya volt, amikor egy nap Eszter könyvéből elolvasta az arról szóló részt, amikor Artaxerxész perzsa király parancsot ad a zsidók kiirtására. A királynévá emelkedett Esztert arra inti a nagybátyja, Mardókeus, hogy szóljon a védelmükben a királynál: „Ki tudja, nem azért jutottál-e királynéi méltóságra, hogy ilyen időkre készen állj?”. Miközben Amy Sinclar olvasta a Bibliát, megszólalt a telefon, és egy közeli ismerőse azt kérte tőle, fogadjon el egy helyi közéleti pozíciót... Mindenkinek van Istentől kapott küldetése a világban, ki tudja, az én küldetésem talán az, hogy mindenütt felszólaljak a magzati élet védelmében, annak méltósága mellett, így itt, ezen az estén is, Magyarországon – zárta nagy sikerű előadását a szenátor asszony. A közönség hosszan, állva tapsolta.
Zoom
Ezt követően Schittl-Zaymus Eszter, a CitizenGO magyarországi kampányigazgatója kérdezte Amy Sinclart. A politikus elmondta, még a szívdobbanástörvény elfogadása előtt felmérést végeztek Iowában és ebből kiderült, hogy a lakosság jelentős része támogatja a jogszabályjavaslatot. A szenátornő egyértelműen leszögezte, ha rajta múlna, akkor olyan törvény születne, amely a fogantatás pillanatától kezdve védi a magzati életet, egyértelmű ugyanis, hogy az emberi élet ekkor kezdődik. Arra a kérdésre, hogy amennyiben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezné az 1973-as abortusztörvényt, az érintené-e ez a New York Államban tavasszal meghozott „borzalmas” törvényt, amely a születéskor is lehetővé teszi az abortuszt, Amy Sinclar nemmel válaszolt. Abban viszont reménykedik, hogy a bíróság semmisnek nyilvánítja az 1973-as törvényt, és így a szívdobbanástörvény életbe léphet, hiszen kilenc állam fordult a Legfelsőbb Bírósághoz ennek érdekében. A szenátor arról is beszélt, hogy az Egyesült Államokban az életvédő szervezetek sok mindent megtesznek a gyermeküket egyedül nevelő anyákért, szükség esetén vigyáznak a gyermekükre, segítik őket a munkához jutásban, a tanulásban.
A rendezvényen egy hozzászóló férfi az apák felelősségét vetette fel a gyermekvállalásban. Amy Sinclar elismerte, hogy az apáknak nagyon nagy az anyagi, erkölcsi felelősségük, de az Egyesült Államokban ők a gyermeknevelés peremére szorultak, szerinte Magyarországon sokkal jobb a helyzet. Egy másik kérdésre válaszolva az előadó borzalmasnak nevezte, hogy titokban felvett videofelvételek bizonyítják, hogy a Planted Parenthood magzatok testrészeivel kereskedik. Hangsúlyozta, ez teljességgel elfogadhatatlan, új gyógymódok felfedezése nem történhet emberi életek árán.
Bartos Lídia Lelle pszichológia szakos egyetemi hallgató kevésbé ismert adatokat osztott meg a jelenlévőkkel. Az abortusznak négy fő oka van, ebből hárommal – erőszakból fogant a gyermek, beteg a baba, veszélyben van az anya élete – indokolják a magzatelhajtások három százalékát. Az esetek kilencvenhét százalékában az anyák válsághelyzetre hivatkoznak, de az sehol nincs leírva, hogy mit jelent ez.
Az előadó felidézett egy több mint húszéves történetet is... Egy katolikus fiatal lány síelni indult a barátaival. Érezte, hogy van valaki a szíve alatt; az apával azonban néhány hete szakított. Elmondta a barátainak mindezt, akik azonnal az abortuszt ajánlották neki. Ő azonban úgy döntött, hogy megtartja a gyermeket: mellette állt az édesanyja, sőt, a régi barátja is, amikor tudomást szerzett a várandósságról. A gyermek, egy kislány megszületett, és most nagylányként itt áll a pódiumon, és elmondhatja ezt a történetet.
Dékány Ágnes szülész-nőgyógyász előadásából az derült ki, hogy óvodások között végzett kutatások bizonyítják: a magzat a méhen belülről is érzékeli a külvilágot. Egy óvodás kisfiú rendszeresen arról álmodott, hogy barlangban volt, körülötte három-négy csontváz. Kiderült, hogy a szülei az ő születése előtt három gyereket elvetettek. Egy másik kisgyermek ugyancsak barlangban járt álmában, és egy átszúrt szívű, halott fiút látott. A szülők hármas ikreket vártak, de csak kettőt tartottak meg, a harmadikat tűszúrással pusztították el.
A doktornő rendkívüli jelentőségűnek nevezte a szívdobbanás-koncepciót, mert rávilágít: a megfogant és fejlődő magzat emberi élet, nem pedig sejtcsomó.
A konferencián Zarka Rozina A történet főszereplője: a magzat; Frivaldszky Edit Mi veszi körül az anyát, amikor gyermeke szíve először megdobban?; Rojkovich Bernadette Az anya teljes körű tájékoztatáshoz való joga; Giró-Szász Áron Közéleti értékelés; Keresztes Ilona Beszéljünk róla! címmel tartott előadást.