Az elmúlt hetek eseményeit nehéz másként értékelni, mint hogy Brüsszel egyértelműen megtámadta Magyarországot, ennek oka a gyermekvédelmi törvény – kezdte Gulyás Gergely. A helyreállítási alapról már megegyeztek, de a törvény elfogadása után Brüsszel újranyitotta a kérdéseket. A népszavazás alkalmas arra, hogy Magyarország pozícióit megerősítsék, ez a legdemokratikusabb megoldás.

Gulyás Gergely bejelentette, hogy még idén év végén vagy legkésőbb 2022 elején, januárban, esetleg februárban lehet a népszavazás.

A helyreállítási alap ügyében a kormány ma is tárgyal az Európai Bizottság képviselőivel. A helyreállítási alaphoz kapcsolódó pályázatokat a kormány biztosítani fogja, előfinanszírozás lesz a hazai projekteknél és majd a megállapodást követően, ha sikerül a pénzek elosztásának üteméről megegyezni, akkor utólag kapjuk meg az uniós pénzeket – mondta Gulyás Gergely.

Kizárólag a bizottságtól függ, hogy mikor sikerül megállapodni a helyreállítási alap forrásairól és a pénzek elosztásáról. Tehát az, hogy sikerül-e a népszavazás előtt tető alá hozni egy megállapodást, az egyelőre bizonytalan. Gulyás Gergely szerint: mi készen állunk, hogy folytassuk az egyeztetéseket.

Kérdésre válaszolva erősítette meg a miniszter, hogy a kormány előtt van a kereskedelmi és iparkamara javaslata, amely alapján az egészségügy mellett más területekre is ki lehetne terjeszteni az oltás kötelezővé tételét, de erről nem született még végleges döntés.

A mezőgazdaság lesz a következő évek legnagyobb nyertese, olyan nagyságrendű nemzeti forrásbővítésben gondolkodnak, amire a rendszerváltás óta nem volt példa – jelentette ki Gulyás Gergely. Az elmúlt hetek időjárásának hatására a piacon kevesebb a gyümölcs, ezért magasabb az ár, de közvetlen beavatkozási lehetősége a kormánynak az uniós szabályok miatt sincs. Középtávon mérséklődhetnek az árak.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elárulta, hogy a kormányülésen nem esett szó a Pegasus-botrányról, mert nem annyira fajsúlyos ügy. Hozzátette: egy olyan hisztériáról van szó, ami jól illeszkedik abba a nemzetközi környezetbe, amivel a kormány az elmúlt időszakban szembesült.

Karácsony Gergely is kezdeményezett népszavazást, és a kormány is, de a két kérdéssorról nem lehet egy napon megtartani a szavazást – jelentette ki Gulyás Gergely. Ezek időpontját egyébként a köztársasági elnök tűzi majd ki.

Az esetszámokat alacsonyabban kell meghatároznunk, mint például a tavaly nyári időszakban tették. A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy nem fogjuk tudni elkerülni az újabb hullámot, a kérdés továbbra is az, hogy mikor ér el hozzánk, és mekkora védelmet jelent a hazai beoltottak magas száma.

Gulyás Gergely: az, hogy milyen eszközöket használ titkos információgyűjtésre a magyar állam, nem nyilvános adat. Jelentős nemzetközi segédlettel egy hisztéria kialakítható, de itt azt a kérdést kell vizsgálni, hogy az információgyűjtések a törvényi kereteken belül történnek-e, vagy sem. Erről a belügyminiszter adott már tájékoztatást.

Politikai állásfoglalás miatt senkit nem hallgatnak le, ahogy azért sem, mert politikus vagy újságíró – szögezte le a miniszter. A hivatástól függetlenül vannak olyan körülmények, amelyek okot adhatnak a lehallgatásra.

Tervezik-e, hogy megváltoztatják, ki engedélyez titkos lehallgatásokat, jelen esetben ez az igazságügy miniszter? – hangzott el a kérdés. Gulyás szerint nem változtattak az évtizedek óta kialakított rendszeren, és nem biztos, hogy szükséges még szigorúbb szabályokat, többletgaranciákat alkalmazni. A vita nem a lehallgatások ügyében van, hanem egy szoftver beszerzése kapcsán – hangsúlyozta a miniszter. Titkos információgyűjtést szigorú törvényi szabályok alapján lehet kezdeményezni.

Törvény szabályozza a titkos információgyűjtést nálunk, függetlenül attól, hogy milyen eszközzel végzik ezt - válaszolta Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy mi alapján állítja a kormány, hogy törvényesek a lehallgatások.

Gulyás Gergely nem tartja valószínűnek, hogy lesz kormánytag az ún. Pride-on, mert az érintetti kör nem fedi egymást.

Gulyás Gergely egy kérdésre adott válaszában elárulta: készül egy összefoglalás arról, hogy a civil szervezetek milyen felvilágosító tevékenységet végeznek.

Gulyás Gergely szerint nincs köze a gyermekvédelmi népszavazás kezdeményezésének a lehallgatási botrányhoz, mert a referendum szándéka már két hete felmerült, és csak tovább erősödött, amikor kiderült, hogy uniós kötelezettségszegési eljárás lesz a törvény miatt.

Mindenkit biztatnak a részvételre a népszavazáson, de százalékokról nem beszélt a miniszter. Megemlítette, hogy a 2016-os migrációs népszavazás nem volt érvényes, mert nem érte el az 50 százalékot a részvétel.

Az Index kérdésére válaszolva Gulyás Gergely elmondta, a törvényalkotást megelőzően nem számítottak ilyen támadásokra, az Európai Bizottság pedig nemzeti hatáskörben álló ügyben indít kötelezettségszegési eljárást.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy ajánlásokat tesz közzé a kormány, de végső soron a háziorvos vagy az oltóponton működő orvos dönti majd el, hogy kinél melyik vakcina lesz a 3. oltás, már ha erre szükség van.

A miniszter szerint ez esetben hatályon kívül kell helyezni az elfogadott törvénycsomag több szakaszát is. (De persze ki lehet találni, mennyi esély van arra, hogy a deviánsok álláspontja győzzön... - a szerk.)

(Index nyomán)

Lépésről lépésre adagolják be a kötelező oltást újabb munkahelyeken: a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely tiltakozik ez ellen.

Először Novák Katalin, majd az Iparkamara, most már Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormány is foglalkozik ezzel, aminek borítékolhatjuk, hogy mi lesz a vége... Pedig inkább az oltások valódi következményeiről kellene beszélni. A Fidesz és a balliberálisok egymással versengve erőltetik a harmadik oltást is, a Mi Hazánk szerint azonban korrekt tájékoztatásra van szükség!

Ellenezzük a gyerekek oltását is: most már a 12-15 éves korosztályban "terveznek lépéseket". A Mi Hazánkhoz több olyan bejelentés is érkezett ugyanakkor, amely az oltás beadása utáni napokban-hetekben történt halálesetekről vagy súlyos tünetekről szól; ám ezt nem vizsgáltatják sem a gyógyszergyártók, sem a velük összejátszó kormány. A teljes képhez és az igazsághoz azonban ez is hozzátartozik: ők is áldozatok, értük ki vállal felelősséget?

A Mi Hazánk semmilyen lezárást nem tud támogatni a későbbiekben, a kormány eleget ártott így is a gazdaságnak. Ellenezzük a gyerekek oltását, és nem fogadjuk el a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők diszkriminációját sem, és semmilyen esetben nem fogadjuk el az oltás kötelezővé tételét. Mindenki maga dönthessen a sorsáról, korrekt tájékoztatás után! Aki fél a vírus kockázatától, magát beoltathatja, de bármilyen erőltetés vagy diszkrimináció elfogadhatatlan - írja közleményében Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese.