Dr. Grundtner András (a Mi Hazánk főpolgármester-jelöltje)

A két legszentebb történeti ünnepünk is Budapesthez kapcsolódik. Március 15-én jutott a fővárosi ifjúság arra a felismerésre, hogy elég volt a szolgaságból. Fojtogató volt a bürokrácia, korrupt az igazságszolgáltatás. Spekuláció, állami pénzrontás uralkodott. A Habsburg-abszolutizmus hasonlított a mai NER-hez.

Eljött az idő, hogy mi nemzeti radikálisok ismét felvegyük a harcot. Ugyan most nem fegyverrel, hanem a fejekben kell rendet raknunk.

Hozzunk fényt, világosságot az emberek fejébe! Mentsük meg Magyarországot!

Dr. Borvendég Zsuzsanna (a Mi Hazánk EP-képviselőjelöltje)

Magyarország önrendelkezése, a szabadság volt a tét 1848-ban. Ma az egyéni szabadságjogokat a közösség érdekei elé helyezik. Hol van ma már a hazaszeretet erkölcsi imperatívusza?

Jóra és jól kell használni a magyarság szupererejét. Olyan végzetesnek tűnő ideológiák kezdték megbontani a civilizációnkat, amelyeket már jól ismerünk. Ismerjük a humanizmus köntösébe bújó ember- és életellenes tanokat.

Külső ellenséggel viszont csak úgy lehet felvenni a harcot, ha belső egyetértés uralkodik. Ezért lenne szükség egy nemzeti minimumra. Csak életerős nemzetek tudnak ellenállni annak a globális erőnek, amely minden eddiginél erősebben támadja a civilizációnkat.

Hol találjuk meg a közös pontot? Természetesen a közös történeteinkben. A mi nagyjaink sosem álltak be a sorba, mindig büszkék voltak különleges örökségünkre. Legyen igazságosság és béke a szabad nemzetek között!

Dúró Dóra (a Mi Hazánk elnökhelyettese)

Ezekben az években dől el, hogy milyen lesz Magyarország jövője.

Két jövőképet vázol fel. Egy disztópikusat és egy utópikusat. E két jövőkép között kell döntést hoznunk. Olyan, ahol megszűnik Magyarország önállósága, ahol rabszolgaként tartják az embereket (ezt egy kínai tulajdonú akkumulátorgyárban dolgozó Fülöp-szigeteki vendégmunkás fiktív történetén keresztül mutatja be). Vagy olyan, ahol megtartjuk a kulturális identitásunkat, pozitív jövőképünket, nemzeti szuverenitásunkat (egy születésnapos gyermek képzeletbeli naplóbejegyzésével festi le az idilli képet).

Roman Fritz (a lengyel Konföderáció parlamenti képviselője)

Köszönöm szépen a Mi Hazánk meghívását! Nemzeti ünnepük napján hazánkból, Lengyelországból hozom jókívánságaimat.

Az 1848-as, 49-es években Lengyelország három nagyhatalom megszállása alatt volt. A lengyelek számára a magyarok nemzeti felkelése reményt adott az elnyomással szemben.

A lengyel légiósok számos csatában kitűntek a magyar szabadságharcban. Bár a szabadságharc összeomlott, de a két rabláncon lévő nép, lengyel és magyar megújult.

Lengyelországnak még 70 évet kellett várni a függetlenségenek visszaszerzésére. Eztán szinte rögtön szembe kellett nézni a bolsevizmussal a varsói csatában. Nem születhetett volna győzelem a magyarok segítsége nélkül.

A jelenben a mi szempontunkból érdektelen háborúba sodródunk, ami az embereken csapódik le. Ne hagyjuk, hogy a gonosz rabszolgasorsba taszitsanak minket. Tegyünk meg mindent, hogy minél hamarabb elkezdődjenek a a béketárgyalások.

Álljunk együtt a béke őreként! Éljen a lengyel-magyar barátság!

Toroczkai László (a Mi Hazánk elnöke)

1848-ban akik a Pilvax-közben összegyűltek, azok számára egyértelmű volt, hogy egy gazdag örökségű nemzethez tartozunk.

Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok. Büszke vagyok arra, hogy a világ legkülönlegesebb nyelve az anyanyelvem.

A márciusi ifjak nem vártak másokra. Nem azt nézték, hogy mit szólnak a nagyhatalmak, vagy, hogy mennyi magyar van velük. Egy olyan világ volt ez, ahol nemcsak Petőfi Sándornak, de a szerb származású Damjanichnak is egyértelmű volt, hogy magyar akar lenni. Olyan világ volt, ahol magyarnak lenni hívó erőt jelentett.

A 20. század második felében, 56 utan évtizedeken át azon dolgozott a politikai elit, hogy kiölje azt a magyarságból, amit a márciusi ifjakból még nem öltek ki. A "merjünk kicsik lenni" lett a legújabb szlogen.

A 20. század utolsó évtizedei végig arról szóltak, hogy örüljünk, hogy egyáltalán létezünk. Tulajdonképpen nem is olyan nagy örökség az anyanyelvünk sem - mondták.

Az elmúlt évtizedekben erre épített a magyar fősodratú politika. "Majd Orbán Viktor megment benneteket" - mantrázzák.

Miféle nemzeti kormányzás az, amelynek ugyanolyan a gazdaságpolitikája, mint az előző balliberális rendszeré? Miféle nemzeti politika az, mely azt üzeni a magyarságnak, hogy ti gyengék vagytok, ezért nézzétek el a luxust, a rongyrázást, a jachtokat. Azért nézik ezt el magyarok százezrei a Fidesznek, mert azt hiszik, hogy Orbánék majd megmentik őket.

Azok a szirénhangok, melyek azt üzenik, hogy nem kellenek eszmék, ideológiák, csak váltsuk le a kormányt, azok csak prédává teszik a nemzetünket. Akik rabszolgasorba akarnak minket taszítani, azok pontosan arra várnak, hogy ne legyenek ideáink.

A Mi Hazánk által képviselt harmadik út világosan fogalmaz, nem játszik színjátekot.

Büszkék vagyunk arra, hogy magyarok vagyunk. Olyan országot akarunk, ahol a magyar vállalkozót, a magyar nemzetgazdaságot támogatjuk. Rengeteg lehetőségünk és partnerünk lehetne, ha a Fidesz nagykövetnek, gazdasági attasénak nem leszerepelt, bukott embereket jelölne ki.

Mi azt mondjuk, hogy zéró migráció! Nem vendégmunkásokban, hanem magyar munkaerőben gondolkodunk. Minden szétlopott vagyont visszaszerzünk! Egy fillért sem adunk Ukrajnának!

Nemet a vilagkormányzásra! Nemet a globalizmusra! Minden olyan szerződést fölmondanák, amely nem a magyarok érdekeit szolgálja. Elég volt a politikusok rongyrázásából. Mi vagyunk az egyetlen párt, amely azt hirdeti, hogy töröljük el a mentelmi jogot.

Követeljük, hogy a készpénzhasználat legyen alkotmányos jog. Legyen kötelető mindenhol az ATM, legyen nulla forintos a készpénzfelvétel.

Nekünk nem tárgyalópartnerünk ma az európai elitből senki. Nem pazarlok rájuk egyetlen percet sem. El akarjuk őket zavarni, el akarjuk őket takarítani, hogy ne az Európai Egyesült Államokat alkossák meg, hanem mi hozzuk létre a Nemzetek Európáját.

Készenk állunk arra, hogy a globalizmust úgy győzzük le, hogy ehhez globálisan szövetségeseket keresünk.

2022-ben már csodát tettünk, hogy bejutottunk az Országgyűlesbe. Most ismét csodát kell tennünk, hogy az Európai Parlamentbe is bekerüljünk.

Hűek maradunk a hazánkhoz, Magyarországhoz rendületlenül. Fel a győzelemre!

(Tudósítás: Ábrahám Barnabás - Kuruc.info)

A '48-asok az életüket tették kockára, és nem vártak másokra; nem a nagyhatalmak reakcióját lesték, hanem cselekedtek, kiállva a magyarságért és a függetlenségért - hangoztatta pénteken a budapesti Pilvax közben, pártja március 15-i megemlékezésén Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke.

Hozzátette: ugyanígy tesz pártja is, hiszen szövetségeseikkel együtt maguknak kell megvalósítaniuk a nemzetek Európáját. Arról beszélt, van koncepciójuk nem csupán Magyarország, de Európa és az egész világ megmentésére is.

"Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok" - jelentette ki, majd hozzáfűzte, ez az identitás nem volt kérdéses 1848-ban, ahogy az sem, hogy ezt az örökséget, ezt az értéket meg kell védeni, akárcsak az, hogy erős nemzet a magyar, amely évszázadokon át példát mutatott a világnak bátorságból, kultúrából.

Toroczkai László szerint a magyar önbecsülés akkor roppant meg, amikor 1956 után azon dolgozott az ország vezetése, hogy kiölje ezt az érzést, "és a merjünk kicsik lenni politikáját kezdték erőltetni".

Minden bajunk forrása ez - mondta, majd arról beszélt, hogy ezt az érzést használja ki a mostani kormány, amikor a globális küzdelemben megmentőként tünteti fel magát, miközben a 2010 előtti kormányzatok gazdaságpolitikáját folytatja.

A pártelnök szerint ugyanezen az alapon áll a baloldali tömb is, amelynek pártjai világosan azt üzenik, hogy nincs szükség a magyarságra, nincs szükség Magyarországra, hanem Európai Egyesült Államok kell.

Mindezek alapján, mondta, a magyarság "rendkívüli tévutakon jár", ha elfogadja ezt a logikát, és nem hisz saját magában. Mi hiszünk abban, hogy a magyarság erős - jegyezte meg, hangsúlyozva, a magyarok ragaszkodnak a szülőföldjükhöz, az anyanyelvükhöz, az örökségükhöz.

Kiemelte: pártja magyar nemzetgazdaságot akar építeni, ahol a magyar dolgozót, vállalkozót, gazdát, és nem a multit támogatják; megállítanák a bevándorlást és a migrációt, mondván "nem vendégmunkásokban, hanem a magyarokban gondolkodunk".

Kitért arra is: minden nemzetközi szerződést felmondanának, ami nem a magyarok érdekeit szolgálja, ahogy eltörölnék a politikuskiváltságokat, köztük a mentelmi jogot, megszüntetnék a jelenlegi túladóztatást és a készpénzhasználatot alkotmányos alapjoggá tennék.

Toroczkai László az "első csodának" pártja két évvel ezelőtti parlamentbe jutását nevezte. A következőnek az európai parlamenti választás sikere kell legyen, hogy "megváltoztassuk, felforgassuk, és Európát végre olyanok kezébe adjuk, aki az európai embereket akarják szolgálni" - tette hozzá.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese azt emelte ki: pártja a tisztességes megélhetésre, biztonságos élelmiszerre, kiszámítható jövőre, nemzeti szuverenitásra és "kultúránk megtartására" építené Magyarország jövőjét.

Ezekben az években dől el, hogy milyen lesz Magyarország jövője: ádáz küzdelem dúl a nemzetben gondolkodó magyarok és a végtelenül kapzsi pénzemberek között - fogalmazott, hangsúlyozva: a választópolgárok kezében van a döntés, melyik utat választják.

A Mi Hazánk európai parlamenti listájának harmadik helyén induló Borvendég Zsuzsanna történész arról beszélt: 176 éve volt egy nemzeti minimum, mégpedig az a felismerés, hogy a béke, a szabadság és az egyetértés a feltétele az ország boldogulásának, napjainkban viszont "nem törésvonalak, hanem szakadékok vannak közöttünk".

A párt színeiben Budapest főpolgármesteri tisztségéért versenybe szálló Grundtner András kijelentette: 176 éve a forradalmárok kimondták, hogy elég volt a hatalmaskodásból és a szolgaságból, nem kell többé rendeleti kormányzás, súlytalan országgyűlés, fojtogató bürokrácia, korrupt igazságszolgáltatás, elhallgatás és mindenkit megfigyelő titkosszolgálat, háborúk miatti elszegényedés, pénzsóvár uzsorások és végrehajtók hada.

A Habsburg Monarchia legfőbb ismérvei ma is jellemzik Magyarországot - mondta, a különbséget úgy festve le: "akkor volt Bécs, ma van Brüsszel". Szavai szerint napjainkban "Magyarországon új abszolutizmus épül".

Roman Fritz, a Lengyel Korona Konföderációja parlamenti képviselője arra emlékeztetett: 1848-ban hazája nem volt önálló állam, már fél évszázada három európai nagyhatalom osztozott területén, de a lengyelek a magyar forradalmat látva nem tétováztak segíteni a felkelőket.

Hozzátette: bár a forradalom elbukott, nemzeteink évtizedekkel később újra elnyerték államiságukat, s azóta is segítő kezet nyújtanak egymásnak a történelem szorult pillanataiban.

Kapcsolódó: Orbán: el kell foglalnunk Brüsszelt, most nem állunk meg Schwechatnál