Sportnyelven szólva, már a rajtvonalnál elbukott Magyar Péter a szerdán bejelentett új pártjával, hiszen a Tisztelet és Szabadság (Tisza) Pártról és annak alapítóiról szinte óráról órára derül fény egyre kínosabb ügyekre, amelyek romba döntik Varga Judit volt férjének morális és politikai kinyilatkoztatásait – értékel a kétségkívül fideszes szerző. Az április hatodikai Kossuth téri tüntetésen még elmaradt a sokak által várt bejelentés arról, hogy melyik párt színeiben indul a június 9-i európai parlamenti választáson, de aznap a 24.hu kérdésére válaszolva Magyar így fogalmazta meg az elképzeléseit leendő partnereiről: „Kis pártot szerettem volna, akinek nincsen tevőleges, tényleges vagy egyébként vállalhatatlan múltja. És a benne lévő szereplők is a mi értékrendünkkel, (…) meg egyébként az értékrendje is a mienkhez hasonlít.”

Nézzük tehát, hogy kik alkotják a Tisza Párt vezetését és milyen értékrend rajzolódik ki az alapítók múltbeli tevékenysége nyomán. Előtte azonban érdemes felidézni, hogy Magyar Péter egy úgynevezett kamupártba vásárolhatta be magát. A Tisza Pártot 2021-ben gründoló két férfi – Deák Boldizsár és Szabó Attila – kezdeti ígérgetése ellenére ugyanis alakulatuk egyetlen képviselő-jelöltet sem állított a 2022-es országgyűlési választásokon – folytatja a kormánylap.

Magyar Péter szövetségesei közül Deák Boldizsár az igazán ismert szereplő helyi szinten Egerben, méghozzá rendkívül rossz híre van. A Tisza Párt alapítójáról a Magyar Nemzet már korábban megírta, hogy vállalkozói múltját kétes ügyletek szegélyezték, a régióból származó információink szerint a férfi sokáig a kaszinóbizniszben utazott, és a legkiszolgáltatottabbakat kifosztó automata játékgépek 2012-es betiltása után orrolt meg a kormánypártokra.

De talán a kétes kaszinóbizniszeknél is kínosabb lehet Magyar Péter számára az újdonsült pártja alelnökének rendszerváltás előtti, pártállami múltja. Egerben és környékén ugyanis közszájon forog, hogy Deák Boldizsár a Kádár-rezsimben az állambiztonsági szervek beépített ügynöke volt, és jelentéseket is készített Sólyom fedőnéven. A lap információi szerint 1973 előtt egy bolti lopás után szervezte be Deákot a Belügyminisztérium, és jelentéseket készített többek között Hermann István egri vállalkozóról, aki 2010 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt. Értesüléseiket szerintük alátámasztja, az Egriszin.hu portál egyik cikke alatt olvasható hozzászólásfolyam is amelyben többen is írnak arról, hogy Deák Boldizsár ügynök lehetett. „Miért? Ez valakinek kétséges, hogy Deák Boldizsár alias Sólyom tartótisztje Habis úr volt anno a megyei kereskedelmi osztályon?” – fogalmazott az egyik kommentelő.

A  besúgói tevékenységéről szerették volna megkérdezni Deák Boldizsárt, de mielőtt bármilyen kérdést feltehettek volna, annyit közölt, hogy nem nyilatkozik, és bontotta a vonalat. Megkeresték az Alkotmányvédelmi Hivatalt és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát is. A cikk átvételéig választ nem kaptak.