Sajnos magukat nemzeti oldalra sorolók is gondolkodnak úgy, hogy nincsenek nemzeti sorskérdéseink. Akik így gondolkodnak, a nemzeti gondolatot is nemzetköziesítik, feladják a lényegi küzdelmet, amit a nemzetért kellene folytatni – kezdte gondolatait Hegedűs Loránt.

Természetesen a kommunista időszak is ilyen volt, ahol például a határon túli véreinket szolgáltattuk ki az utódállamoknak.

Először mindent ki kell mondani ahhoz, hogy az igazság érvényesülni tudjon. Ezáltal válunk az objektív igazság szószólóivá, ugyanis nem minden szubjektív, hiába gondolja így a mai kor embere – mutatott rá a lelkipásztor.

A nagybetűs Ige Istent mint a történelem urát, a cselekvőt fejezi ki.

Mi az oka annak, hogy hosszú évtizedek óta nem tudunk megfelelően kiállni a magyar érdekekért? – tette fel a kérdést Hegedűs, akinek véleménye szerint ezt két pontban tudjuk megválaszolni.

1. Nem gondolkodik az egyház nemzetben, több sorskérdésben is „félrenéz”. Rendkívüli felelősség terheli az egyházat abban, hogy ma az izraeli népirtók oldalán áll az ország.

Ránk ég nemzetközi szinten az, amit a magyar politikai fősodrat képvisel a közel-keleti háborúval kapcsolatban.

2. Szekularizált világunk nemzetben gondolkodó embereinek egy jó része is elidegenedett az egyháztól. Látszólag a kommunizmus idején nem változott a vallásos emberek száma, ám ez csak felszín volt. Erre telepedett rá a rendszerváltoztatás után a Nyugat liberalizmusa, illetve napjainkban a woke-ideológia.

A mi felelősségünk, hogy részt vegyünk az egyház életében, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy ne kerülhesse el mindig a sorskérdéseket, ne seperhessen mindent szőnyeg alá – szögezte le.

Egyre nehezebben lehet elérni az egyházaknak az elidegenedett, elvilágiasodott embereket. Ebben – a nemzeti oldalon – nagy szerepük van a tradicionalistáknak is, akik fokozták a történelmi egyházaktól való eltávolodást az egyéneknél – fejtette ki véleményét Hegedűs.

Ezt követően az előadó rátért a sokat tárgyalt népességfogyatkozásra mint nemzeti sorskérdésre.

Gratulált Dúró Dórának a szívhang-törvény miatt, amely úttörő dolog egy alapvetően nem életpárti politikai közegben. A magzati életek védelme alfa és ómega a nemzeti sorskérdéseinkben – tette hozzá.

Arról is beszélni kell, hogy kik jöhetnek, nem csak arról, hogy kik nem – tért rá a bevándorlás kérdéskörére Hegedűs.

Olyanok jöhetnek csak, akiket a magyarság asszimilálni képes. Az erős magyar asszimiláció még a Habsburg Birodalom idején is működött – folytatta, majd hozzátette, hogy Németországban a legtovább a Magyarországról kitelepített svábok őrizték a magyarságtudatukat.

De kiket lehetne ma befogadni? – tette fel a kérdést.

Például a búrokat. Eléggé sajnálatos, hogy a lehetőség ellenére erre nem került sor – idézte fel a pár évvel ezelőtti eseményeket, melyek sajnos eredménytelenül zárultak.

Be lehetne fogadni például a Kína által elnyomott ujgurokat is, akik ugyan nem keresztények, de legalább missziós kihívást jelentenének az egyháznak.

Magyarország jelenlegi külpolitikája rendkívül Janus-arcú. Egyik oldalról „békét” hirdetünk, másik oldalról képmutató módon mindent legitimálunk.

Ha kitartunk Isten mellett, megtudjuk azt is, mit jelent az ő áldásos tevékenysége. Ha esetleg elfordulunk tőle, nyújt lehetőséget a visszatérésre – összegezte mondandóját a lelkipásztor.

Vannak, akik nem a valódi alternatívát képviselik, hanem a problémákat kihasználva csak tovább rontanak az amúgy is erodált intézményeken, nárcisztikus, machiavellista vonásokat mutatnak. Ők nem a megoldásra törekednek, csak rombolni akarnak – zárta előadását.

A Fekete István Szabadegyetem következő előadása 2024. november 21-én esedékes, ekkor dr. Kőrösi Mária értekezik majd Politikai földrajz – nemzetünk lehetőségei címmel.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info