A Mol-vezér elmondása szerint abban reménykedik, hogy hosszú távon a „piaci logika és a józan ész győzedelmeskedik”. Szerinte az orosz nyersanyagot vevő államokkal szemben 500 százalékos vámmal fenyegetőző Donald Trumpnak csupán az a célja, hogy az EU vegye komolyabban az Egyesült Államokat.

Hernádi szerint az orosz energiáról való leválással kapcsolatban nem egyenlők a viszonyok, Nyugat-Európával szemben ugyanis a kelet-európai országok rá vannak szorulva az orosz gázra. Szerinte az az ideológiai érvelés sem állja meg a helyét, hogy a szállításokkal az unió Oroszország Ukrajna elleni háborúját finanszírozza – a Mol-vezérigazgató erről azt mondta, ugyanez a helyzet a gabona vagy vas értékesítésével, csak abban a többi ország is érintett lenne, ezért nem azokat állítják le.

Emellett, ha Oroszország az uniós tagállamoknak nem is tudná, eladja másnak energiahordozóit, amelyek aztán sokkal nagyobb környezeti lábnyommal érkeznek vissza Európába, például a Távol-Keletről. Azt mondta, tíz éve mindenki a zöldítésről beszélt, most már nem ez a helyzet: „ma már nem az számít, hogy zöld legyen, hanem, hogy ne orosz legyen”.

Az Európai Bizottság múlt héten mutatta be javaslatát: a REPowerEU-ütemterv fokozatosan kivonná az orosz olaj-, gáz- és atomenergiát az uniós piacokról, 2027 végére teljesen leállítanák az orosz gáz behozatalát.A műsorban azt is mondta, ha Magyarország leállna az orosz kőolajról, 500-600 millió dollárral többet kellene fizetni a kőolajért. Részben egyetértett Szijjártó Péter reakciójával is, miszerint a terv nem tudna túlélni orosz energiahordozók nélkül. „Jelenleg semmi biztosíték nincs rá, hogy a magyar és a szlovák finomítót teljes kapacitásán tudnánk működtetni” – mondta Hernádi, hozzátéve, a csökkenő kapacitás veszteséghez vezetne, ami hosszú távon nem fenntartható.

„Nem lehet egy méretet mindenkire szabni” – mondta Hernádi, ráerősítve, hogy a nyugat-európai országok helyzete teljesen más, mivel az infrastruktúrájuk egészen máshogy lett kialakítva.

A kémüggyel terhelt magyar-ukrán viszony ellenére Hernádi szerint szakmai szinten jó a viszony a két ország között, a politika azonban ezt „bármikor felül tudja írni”, amire fel is vannak készülve, csupán abban tudnak bízni, hogy ez senkinek nem érdeke.

Rónai Egon a gárdonyi halpusztulásról és a Mol ottani olajszivárgásáról is kérdezte Hernádit: a Mol-vezér szerint a két történetnek nincs köze egymáshoz, az esetet teljesen lokalizálták, az olaj nem tud átszivárogni a tó felé. Hozzátette rengeteg pénzt szántak rá, hogy mindez elméletileg se történhessen meg, a pénz ugyanakkor ilyen esetekben, amikor környezeti vagy emberi problémákról van szó, nem számít.

(Telex nyomán)