A több száz érdeklődőt vonzó, a tófürdő főbejáratának közelében tartott szabadtéri fórumon a képviselő azt mondta: hasonlóra korábban még nem volt példa. Voltak "szakértői anyagok, hatósági döntések, intézményi közlemények, politikusi ígéretek, sajtótájékoztatók és lakossági aggodalmak", de nem volt valódi nyilvános tér, ahol a kérdések és a válaszok egy helyen találkozhattak volna.

Kifejtette, hogy nemzeti kincsünk, a Hévízi-tó egy egész térség gazdaságának az alapja. Nem egy átlagos tófürdő, nem egy egyszerű turisztikai termék, és "nem lehet úgy tekinteni rá, mint egy szokványos építési vagy ingatlanfejlesztési feladatra", ez egy világviszonylatban is különleges természeti rendszer.

Az értékét nem pusztán a fölötte álló épületek adják, hanem "a forrása, a vízhozama, a hőmérséklete, a víz kémiai összetétele, a tőzege, a mikrobiológiai folyamatai, a lápi élőhely, a véderdő, a levegő, a zöld környezet, valamint az a gyógyászati tudás és intézményi örökség, amely Hévízt hosszú időn át Európa egyik legfontosabb balneológiai és reumatológiai központjává tette" - fogalmazott a képviselő.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években sokszor az okozta a legnagyobb bizonytalanságot, hogy a szakemberek nem tudták kellő nyilvánosság előtt megosztani a munkájuk eredményeit, a mérések tanulságait, a folyamatban lévő vizsgálatokat és a saját szakmai álláspontjukat. Nem beszélhettek mindig szabadon, ezért az emberek óhatatlanul találgatni kezdtek, pletykák, félelmek, bizonytalanságok jelentkeztek.

Varga Balázs felidézte, hogy a tófürdő főépületét 2025 márciusában statikai okok miatt lezárták, ami különösen az őszi és a téli fürdőzés feltételeit, a szolgáltatások körét és a vendégek komfortját szűkítette.

Az előző kormány 2023 novemberében átfogó egészségturisztikai fejlesztési tervet és világszínvonalú megújulást ígért, de látható fejlesztés nem indult el. Nem készült el az ideiglenes szigetfürdő sem, amire 381 millió forintot biztosítottak, miközben egy magántulajdonú szálloda fejlesztésére közel 8 milliárd forint állami támogatást adtak - jegyezte meg a képviselő.

Arról is beszélt, hogy a helyi adatok szerint 2026 első negyedében a magán- és egyéb szálláshelyeken a vendégek száma közel 36 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig közel 39 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Naszádos Péter, Hévíz független polgármestere jelezte, hogy szeptember 24-én kormányzati szereplők adnak majd tájékoztatást arról, hogy a tó és környezetének fejlesztésére kiírt tervpályázaton milyen eredmény született.

Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója kijelentette: a hévízi kórház Európa bármely pontján megállná a helyét, olyan szintű szolgáltatást nyújtanak itt, amit meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni. Ez az ellátás, ezek a körülmények, az a szaktudás, ami itt felgyűlt, nem veszhet kárba.

"Ez a kórház értéket termel, gazdasági ereje van, és nem utolsósorban lehet szimbólum és egyfajta identitásképző elem és közeg" - mondta, hozzátéve: országosan az egészégügyi rendszer "a szétesés állapotában van", évek kellenek a fejlesztéshez, de Hévízen olyan magas színvonal van, amire már most lehet építeni, az alapok szilárdak, a szakembergárda elkötelezett és nagy tudású.

Holléné Mándó Zsuzsanna, a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő főigazgatója kifejtette, hogy nem egy szokványos egészségügyi intézmény, ezért is négy minisztérium felügyeli a működését. A receptköteles fürdőgyógyászati ellátásokat az egész országból igénybe veszik, évente 372 ezer beteget kezelnek.

Azt is hozzátette, hogy tavaly 648 ezer vendég érkezett Hévízre, 68 százalékuk külföldi volt, és összesen 1,2 millió vendégéjszakát regisztráltak a városban.

Székely Edgár, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője a sokszor felvetődő félelmekre reagálva részletesen beszámolt arról, hogy a tó vízhozama az 1980-as évekhez képest fokozatosan emelkedett, ma másodpercenként mintegy 430 liter, és ez nagyjából állandósult. A kevert víz átlaghőmérséklete 2008-ban 38 fokos volt, az utóbbi években 37,4 fok körül állandósult, ami a vízhozam emelkedése miatt kis mértékű csökkenést, de egyensúlyi helyzetet jelez.

Hévízen és Alsópáhokon összesen 8 szállodának van termálkútja, de ezek a tó teljes éves vízhozamának mindössze 8 százalékát veszik igénybe, ami a tó vízhőmérsékletére és hozamára nincs jelentős hatással.

Szieberth Dénes, a Budapesti Műszaki Egyetem karsztvédelmi kutatócsoportjának vezetője sokak félelmét felvetette azzal a kérdéssel, hogy "miért nem büdös a tó?", ami összefügg a gyógyhatásával. A kénhidrogén-tartalommal kapcsolatos vizsgálataikat kifejtve azt mondta: nagyon szórtak, és soha nem voltak korábban rendszeresek ezek a mérések, de az utóbbi évek vizsgálatai alapján kiderült, hogy a víz áramlásának irányától függ leginkább, hogy mennyire érezhető a kén a felszínen.

Sinka Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre azt emelte ki, hogy bármilyen beavatkozás, ami a térségben történik, veszélyezteti a tó forrásait. Márpedig ha ez a tó nem lenne, még mindig csak egy mezőgazdasággal foglalkozó kistelepülés lenne itt - jegyezte meg.

A mintegy négyórás fórum végén a kérdések és a válaszok érintették a tó melletti út forgalomcsökkentésének szükségességét, a véderdő és a település növényzetének kezelési szándékát, a lápos területek védelmét, de azt is, hogy Hévíz ismét szeretne tulajdonrészt kapni a gyógytó üzemeltetését végző társaságban.

(MTI)