Vajon, mit tesz az Ügyészség? Menti még a menthetetlent, vagy elrendeli a nyomozást? A kérdés, ha nyomozás lesz, hogyan mosakodnak ki az érintettek? Egyáltalán tudnak-e még? Rabosítják Gyöngyös polgármesterét, vagy még várnak vele?

Közben újabb, 23 millió forintos sikkasztás ügyében nyomoz a rendőrség a gyöngyösi polgármesteri hivatalban! A hírek szerint két ott dolgozót letartóztattak? Az érintettek megmondták: ha nem hozzák ki őket kitálalnak?

A Jobbik gyöngyösi elnöke ma személyesen kézbesítette Legfőbb Ügyészség felé ismeretlen tettesek ellen tett feljelentését. A feljelentésben vélhetően azon politikai és pénzhatalmi elkötelezettségű Heves megyei bírákat és szélsőbalos ügyészeket gyanúsította meg, akik Hiesz György, Gyöngyös szocibűnöző polgármesterének visszaéléseinek feltárását börtönbüntetéssel honorálták.

Laczik Attila elnök a feljelentés kézbesítését követően Sólyom László Köztársasági elnökhöz írt beadványában hívta fel a köziratokkal alátámasztott bírói visszaélések kivizsgálásának szükségességét. Valamint kérte a Köztársasági elnök urat hallgatásával ne konzerválja a állampolgárok sérelmére elkövetett és mindennapossá váló bírói visszaéléseket.

Tisztelettel:

JOBBIK gyöngyösi szervezetének álláspontja, hogy az általunk Legfőbb Ügyészség elé tárt - mellékletként csatolt - súlyos vád társadalom részéről egyre erősebben fogalmazódik meg a magyar igazságszolgáltatással, bírákkal szemben. Ez valójában azt jelenti, hogy a bíróságok politikai-, pénzhatalmi nyomásra nem csak asszisztálnak ezen bűnözői köröknek, hanem elkövetők részére megbízható hátteret is biztosítanak. Bírák és ügyészek nem vitathatóan részeivé váltak a társadalom-ellenes cselekmények elkövetésének.

Az igazságszolgáltatás egyértelműen megállapíthatjuk nem bünteti, hanem bátorítja a politikai-, pénzhatalmi bűnözést és néhány kirakatperrel – Pl: Zuslag, stb – tartja kézben a maffiaszerű szövetséget.

A társadalom széles rétegében – 2006-os események alapján indult koncepciós perek, egymást hamis tanúvallomásokkal felmentő jogalkalmazók, gazdasági bűncselekmények feltárásának megtagadása – egyre nyilvánvalóbban fogalmazódik meg az igazságszolgáltatás és ügyészség korrumpálásának bizonyított és nem vitatható ténye.

Elnök úr által szorgalmazott valóság érdemi vizsgálat nélküli szőnyeg alá söprése, tények kivizsgálásának megtagadása, visszautasítása nem megoldás felé viszi a kialakult jogállamiságtól idegen jogalkalmazást, hanem ellenkezőleg megerősíti a társadalom széles rétegeiben a bíróság pártosságát és elfogultságát. Elnök úr kijelentése alapján a korrupció tényét bírák védelme érdekében feltétel nélkül el kell fogadnia a társadalomnak.

Mi pedig az Ön által képviselt felfogásba nem nyugodhatunk bele.

JOBBIK gyöngyösi szervezetének álláspontja, hogy egy törvénytisztelő igazságszolgáltatás védelme nem jár ki a Hiesz György és Dr. Végh Attila féléknek és velük szövetséges bűnözőknek, de a velük mutyizó „vérbíráknak” és ügyészeknek sem. A társadalom minden részének viszont feltétlen elsődlegességgel kijár a közjogi, emberjogi és erkölcsi védelem. Továbbá a mi feladatunk, hogy a védtelen nemzettestvéreinkből egyetlen egy se vesszen el, sem emberi életét tönkre ne tegye néhány jogalkalmazói védelemben részesülő, milliomos politikai bűnöző, pénzhatalmi uzsorás bűnben és államvédelmi védőháló alatt harácsolt hírneve és nyeresége révén.

Nem fogadjuk el, hogy a Magyar Köztársaság bírói székeiben köztörvényes bűnözők ülnek, és mondanak ki koncepciós ítéletet társadalom és ember felett. Azt sem fogadjuk el, hogy magas bírói hivatalokat ellátó bírák törvényeket letagadva megakadályoznak minden bírói visszaélésre utaló eljárást, hivatali bűncselekményt feltáró vizsgálatot. Ez nem érdeke a társadalomnak, családoknak, így nem lehet érdeke semmilyen közjogi vagy más hivatalt betöltő személynek sem.

A csatolt Legfőbb Ügyészséghez benyújtott feljelentésre hivatkozással kérjük Tisztelt Köztársasági Elnök urat, hogy közjogi felhatalmazása, és bírói kinevezési jogköre okán kötelezze érintett hivatalos szervezeteket, tegyenek meg mindent a tisztességes és teljes körű vizsgálat, eljárás lefolytatása érdekében és büntessék elkövetőket pozíciójuktól függetlenül.

Feljelentésünk érintettekkel kapcsolatban nem egyéni, hanem társadalmi érdek. Az egész Mátra hegység északi részét tönkretevő mátraderecskei szénerűmű megépítése, gyöngyösi-, hatvani-, egri kórház jogellenes üzemeltetésbe adása és csődhelyzete, vagy Gyöngyös „Duránda”városrészéhez köthető és széles társadalmi réteget érintő visszaélések tisztességes kivizsgálása, ezekkel összefüggő korrupció és visszaélés feltárása feladatunk és célunk, melynek csak a Heves megye korrupt jogalkalmazása és ügyészsége állít törvénytelenül gátat.

Beadványunk célja, hogy ne egy szűk bűnözői réteg számára legyen Magyarország – szűkebb hazánk Heves megye – élhető ország, hanem a társadalom minden rétege számára. Ha pedig Köztársasági Elnök Úr számára a „független bíróságba és az ügyészségbe vetett közbizalom mindennél többet ér” akkor a tetten ért igazságszolgáltatási bűnözés feltárása a legfőbb társadalmi érdek és visszatartó erő.

Kérjük Köztársasági Elnök Urat hallgatásával ne bátorítsa az igazságszolgáltatásba és bűnüldözésbe beépült köztörvényes bűnözőket és elkövetőket.

Tisztelettel:

Tárgy: Feljelentés ismeretlen tettes/ek ellen bűnszervezetben ill. bűnszövetségben mentő körülmények elhallgatásával, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással, hivatali visszaéléssel összefüggésben elkövetett személyi szabadság megsértése és jogellenes fogvatartás alapos gyanúja miatt

Laczik Attila ( ...... alatti lakos továbbiakban: feljelentő) a rendelkezésére álló büntetőbírósági határozatok, közokiratok, okiratok és bíróság előtt Hiesz György Gyöngyös polgármesterének és dr. Végh Attila Gyöngyös alpolgármesterének Hatvan Városi Bíróság 4.B. 283/2007/7 sz jegyzőkönyvbe mondott tanúvallomásai alapján feljelentéssel él ismeretlen tettes/ek ellen a Heves Megyei Bíróság Bf. 218/2008/10. sz ítéletének és a Hatvan Városi Bíróság 4.B.283/2007/10. sz ítéletének tartalmára hivatkozással.

Btk 243. § (1) bek. Aki olyan tényt, amelytől a büntetőeljárás alá vont személy felmentése függhet, vele, védőjével vagy a hatósággal nem közöl, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Feljelentő álláspontja hogy a fent megjelölt és ellene indított büntetőeljárásban eljáró (Hatvan Városi Bíróság, Heves Megyei Bíróság, Heves Megyei Főügyészség, Hatvan Városi Ügyészség alkalmazottai) hivatalos jogalkalmazó személyek célzatosan olyan mentő körülményeket hallgattak el, célzatosan olyan tényállásokat hallgattak el büntetőeljárásban melyek alkalmasak voltak feljelentő Btk.182§ rendelkezése alapján, ellene felhozott vád alóli felmentésére.

A jogalkotó kötelez minden állampolgárt és hivatalos – kiemelten jogalkalmazó - személyt, hogy ha olyan tényről tud, amelyek a büntetőeljárás alá vont személy felmentését eredményezheti, tájékoztatni köteles a hatóságokat és a terheltet. Feljelentő sérelmére eljáró jogalkalmazó hatóságok kétséget kizáróan – eljáráshoz csatolt okiratok tanúvallomások és hivatali eljárások, vádirat következményeként - birtokában voltak a valóság bizonyításához szükséges okiratoknak, tényállásnak és tanúvallomásoknak. Az eljáró hatósági személyek tudatának át kellett fognia, hogy törvény által meghatározott kötelezettségük áll fenn, hivatali kötelmük felismerni mulasztásuk büntetőjogi következményét és hogy a rendelkezésükre álló bizonyítékok, eszközök alkalmasak voltak feljelentő, Laczik Attila büntetőjogi felelősség alóli felmentésére.

A mentő körülmény elhallgatásának törvényi tényállását nem vitathatóan megvalósítják azok a hivatalos személyek, akik az olyan tényt, vagy bizonyítékot, amelytől a büntetőeljárás alá vont személy felmentése, vagy az ártatlanul elítélt kiszabadulása függhet szándékosan – politikai vagy pénzhatalmi kívánatra - nem közli, elhallgatják annak ellenére, hogy a közlésre a lehetőségük büntetőeljárásban meg volt és hivatalukkal összefüggésben közlésre törvényben meghatározott kötelmük áll fenn.

Feljelentő ellen büntetőeljárásban felhozott koholt okirati bizonyítékok – Pl. elítélt terhére vádiratban nem szereplő, valóságalapot közokirattal alá nem támasztható 2004.szeptember 08-i ingatlan adás-vételi szerződés – csak eljáró hatósági személyek egymással szövetségben, előre egyeztetett és megbeszélt rosszhiszemű, feljelentő sérelmére célzatos cselekménye révén voltak büntetőeljárásban képesek felhasználni.

 

Btk. 275. § Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve

a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,

b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,

bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Heves Megyei Bíróság Bf. 218/2008/10. sz és a Hatvan Városi Bíróság 4.B.283/2007/10. sz közokiratában nem vitathatóan célzatosan elhallgatta Hiesz György és dr. Végh Attila Hatvan Városi Bíróság előtt 7 sz jegyzőkönyvbe mondott, elítélt mellett előadott felmentő körülményt feltáró tanúvallomásait.

Továbbá közokiratban elhallgatták hatósági személyek Heves Megyei Bíróság 2.Bf. 25.286/2005. ügysz. eljárásban eljáró hivatalos személyek által elkövetett hivatali kötelem megszegését, hivatali helyzettel történő célzatos visszaélését, melyet büntetőeljárásban feljelentő terhére állapítottak meg.

Eljáráshoz csatolt okiratokkal bizonyítottan hivatalos személyek feljelentő terhére Gyöngyös Körzeti Földhivatalnál 1950.hrsz nyilvántartott tulajdoni lapra hamis közokiratok felhasználásával feljegyzett jogokat, közhiteles ingatlan-nyilvántartás közhitelessége ellen elkövetett cselekményeket használtak fel. Feljelentő büntetőjogi felelősségét pedig jobb tudomásuk ellenére, célzatosan a hamis közokiratokkal megtévesztett tulajdoni lapra alapozták.

Fent megjelölt határozatokban feljelentő sérelmére eljáró hatósági személyek célzatosan elhallgatták, hogy feljelentő terhére rótt rágalmazás vétségét nem követte el, mert a valóságot tárta fel melyhez nem vitathatóan közérdek és egyéni érdek is fűződött. Hivatalos személyek a tényállás és valóság elhallgatását feljelentő sérelmére közokiratba foglalták.

Btk 225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el.

Feljelentő ellen rágalmazás vétsége tárgyában indított eljárásban hatóságok csak rájuk ruházott hivatalukkal visszaélve képesek:

· Feljelentő sérelmére valótlan, koholt bizonyítékok felhasználásával és hamis tényállítás alapján voltak képesek büntetőjogi felelősség megállapítására

· Feljelentő sérelmére és büntetőjogi felelősségének bizonyítására hatósági személyek csak úgy voltak képesek ha hamis, valótlan tartalmú közokiratokat, meghamisított tulajdoni lapot használnak fel.

· Feljelentő sérelmére büntetőjogi felelősséget hivatalos személyek csak úgy voltak képesek megállapítani, ha Hiesz György és dr. Végh Attila tanuk közokirat-hamisítást beismerő tanúvallomásait közokiratban tudomásuk ellenére célzatosan elhallgatják.

Btk 228. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartás

a) aljas indokból vagy célból,

b) a sértett sanyargatásával,

c) súlyos következményt okozva

követik el.

Eljáró hatóságok feljelentő sérelmére a mentő körülmények- és valóság elhallgatását célzatosan, vélelmezhetően politikai és pénzügyi hatalom – ingatlanon fennálló CIB Bank érintettsége okán - kiszolgálása érdekében követték el azzal a szándékkal, hogy érintett hivatalos személyek hivatalukkal visszaélve feljelentő alkotmányos jogait és törvényben garanciát kapott jogait politikai és pénzügyi hatalom anyagi érdekei alá helyezzék.

 

 

 

 

 

Feljelentő ellen indított büntetőeljárás és hivatalos személyek, tettesek célja, hogy:

- Feljelentő ellenérték fejében szerzett, tulajdonjoghoz fűződő alkotmányos jogairól büntetőeljárás fenyegetettségével, erőszakkal lemondassák

- Feljelentőt pénzbüntetéssel majd személyi szabadságának megfosztásával megfélemlítsék és ezzel ellenérték fejében szerzett alkotmányos jogaitól erőszakkal mondassák le

- Feljelentő ellenérték fejében szerzett, törvény által védett tulajdonjogát ingyen, ellenszolgáltatás nélkül politikai- és pénzhatalmi érdekeknek, gazdagodásuk érdekében kiszolgáltassák

- Feljelentő ellenérték fejében szerzett, törvény által védett joga sérelmére elkövetett hivatali visszaélések felderítését, felelősségre vonást feljelentő ellen indított koncepciós büntetőjogi eljárással akadályozzák meg

- Feljelentő ellenérték fejében szerzett, törvény által védett joga sérelmére elkövetett hivatali visszaélések, intellektuális közokirat-hamisítások és alaki hiányos ingatlan adás-vételi szerződések ellen indított eljárások érdemi felderítését célzatosan meghiusítsák.

 

Elkövetők által feljelentő sérelmére használt hivatali helyzettel való visszaélés és eszközök aljas indokból, emberi méltóság ellen, súlyos következményekkel járó törvény által büntetendő cselekmény.

 

Feljelentő hivatkozik arra, hogy a Gyöngyös Körzeti Földhivatalnál 1950.hrsz. nyilvántartott, természetben Gyöngyös Páter Kis Szaléz u 22.sz alatt található „GYÖNGYHÁZ” üzletközpontként megnevezett ingatlan hamis közokiratok, és bírósági eljárásban tett tanúvallomások alapján vélelmezhetően szervezett bűncselekmény tárgya, jogszerű építési engedéllyel, használatbavételi engedéllyel, fennmaradási engedéllyel, működési engedéllyel nem rendelkezik. Az üzletközpont jelenleg hamis közokiratok felhasználásával üzemel. Így arra T. Legfőbb Ügyészség rendeljen el bűnügyi zárlatot. Okirati bizonyítékok alapján az ingatlan birtoklására, használatára senki nem jogosult.

Jogellenes magatartással, hamis közokiratokkal, szándékosan megtévesztett tulajdoni lappal ingatlantulajdont, ingatlan birtokosi jogosultságot szerezni, igazolni feljelentő álláspontja szerint nem lehet.