Ma 13 órától Kenderes önkormányzata és a Jobbik Magyarországért Mozgalom rendezésében megemlékezést tartottak Horthy Miklós budapesti bevulásának 90. évfordulója emlékére. A rendezvényt Bogdán Péter polgármester távollétében Tapasztó Szabolcs alpolgármester nyitotta meg, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke emelkedett szólásra. Beszédében kiemelte, hogy a nagyhatalmak által is elfogadott Horthy Miklós a bevonulásával egy 133 napos kommunista rémuralomnak és egy 103 napos román megszállásnak vetett véget. Érdekességképpen említette a román megszállás eredményének egy mozzanatát, melynek következtében Szolnok vasútállomásán 8000 tehervagont számoltak össze, amik Magyarországon összerabolt értékekkel: terménnyel, állatokkal, leszerelt gyárak gépeivel, a lakosságtól elharácsolt javakkal voltak megrakva.

A román katonai körök azóta is hangoztatják, hogy mindezidáig háromszor voltak magyar területen, ha negyedszer is bejönnek, haza sem fognak menni. Ezt a mai nem létező honvédelmünk mellett illene komolyan venni, mivel teljesen védtelenek vagyunk.

Horthy Miklós 18 év alatt rendbeszedte az országunkat: Európa 5. gazdasági hatalma lettünk, amit bizonyít az is, hogy az elcsatolt területeink egyharmadát békés úton sikerült visszaszereznünk.

Ezt a sikert Horthy Miklós két alapvető cselekedetével érte el, melyek közül az egyiknek a jelmondata a Nem Nem Soha! A 24 éves hatalma idején megteremtett igazság, tisztesség és méltóság, mely környezetben a magyar nemzet élni és alkotni tudott. Ma sem lehetnek más céljaink, mint a fentiek.

A másik fő cselekedete Horthy Miklósnak, hogy 1920-ban betiltotta a szabadkőműveseket, akiknek a trianoni országcsonkítás egyértelműen köszönhető. Közülük 13 000 nevet hoztak nyilvánosságra. Beszéde végén Patrubány Miklós a közönség figyelmébe ajánlotta Dr. Lipcsey Ildikó Budapest román megszállása című könyvét.

A Történelmi Vitézi Rend részéről a Horthy Miklós hatalomhoz vezető útját fejtegette a szónok a tomboló vörös terror idején. Idézett a leendő kormányzó Gellért téren elmondott beszédéből, melyben megbocsátást ígért a vörös rongyokba öltözött fővárosnak. Párhuzamot vont:1919-ben is, ma is idegen akarat uralkodik az országunkban, gátlástalan vagyonfelhalmozásokkal és vagyonkimenekítésekkel, melynek mi vagyunk az áldozatai.

Molnár Erzsébet gárdista, a betegsége miatt távollévő Szűcs Norbert, Jász-Nagykun-Szolnok megyei gárdakapitány helyett mondott ünnepi beszédet.

90 éve a kommunisták a román megszállókkal együtt marcangolták országunkat. Horthy Miklós az előre jelzett 8000 helyett 30 000 fővel vonult be a fővárosba, hogy helyreállítsa a rendet. Idézett a kormányzó Gellért téri beszédéből a gárda szónoka is.

90 év elteltével ismét a vörösök rémuralmát szenvedjük el, melybe belefér például az Andrássy úton vonagló, torzult nemi hovatartozásukat mutogató aberráltmenet, miközben a Gárda után egyes liberális szélsőségesek a Hősök terét mossák fel. A kommunista vörös csillagot akarják ismét törvényesíteni, miközben a gárdistákat könnygázzal fújja le és zaklatja a hatalom rendőrsége. A "miniszterelnök" mondhatja, hogy el lehet menni ebből a k...a országból, miközben másokat a köszöntésükért is bebörtönöznek.

A szónok kifogásolta a hírközlés hallgatását és hazudozásait a gárdisták ügyében és még további vörös bűntetteket és kettős mércés eseteket sorolt fel. A Gárda a 90 év előtti elődeit tekinti példaképének és belőlük merít erőt és hitet.

A következő szónok Visy Imre, a Trianon Társaság elnöke volt. Szerinte Horthy Miklósnak három célkitűzése volt: a haza, a nemzet és az igaz ügy szolgálata. Egy kimagasló tulajdonságokkal rendelkező vezető volt. A szónok ismertette a pályafutását a kormányzói szék elfoglalásáig. Az országba beszivárgott kommunisták és internacionalisták uralomra kerülése után érkezett a segélykiáltás a kenderesi birtokára visszavonult ellentengernagyhoz, amit ő meg is hallott. A fenyegető trianoni békediktátum cselekvésre ösztönözte. Visy Imre kiemelte az elcsatolt területeink békés visszaszerzését, melyek ügyében Hitlerrel is többször vitába kevertedett, de végül sikerrel járt. Csonka hazánkban gyökeres változásokra van szükség. Reményét fejezte ki, hogy a következő kormány megbünteti a főbűnösöket.

Visy Imre után Kenderes erdélyi testvérvárosának küldöttei beszéltek és elmondták, hogy ma is szeretettel emlékeznek az elcsatolt részek anyaországhoz történő visszatérésére. Ajándékképpen egy 1941-es Csík megyei városban történt országzászlószentelésről hoztak eredeti fényképeket, melyek bekeretezve a Horthy kastélyban fognak kiállításra kerülni.

A szokásos stílusú, buzdító beszéd hangzott el ifjú Hegedűs Loránt lelkésztől, aki szerint nem csak a múltat idézni jöttük ide. A kormányzó egy politikai rettenetet állított meg, amiből sikertörténet lett. 1918-19-ben a főváros csatornáiból felszínre jöttek az alantas ösztönű patkányok. A Vörös Kommün népbiztosainak egyenes ágú leszármazottai ülnek ma is a vezető politikai állásokban, akik országunk kiárusításában járnak élen. Az 1867-es Kiegyezéskor Magyarország feladni kényszerült a hadügyet, a külügyet és a pénzügyet, melynek fejében ugyan kiépült és virágozni kezdett az ország gazdasága, de elment másfél millió emberünk Amerikába, miközben több százezren érkeztek a helyükre - Galíciából.

Kifogásolta a Fidesz - Magyar Polgári Párt vezetőjének legutóbbi nyilatkozatát, miszerint a mai kormányoldal törvény felett áll, a nemzeti radikalizmus pedig törvényen kívül.

A szónok szerint elérkezik majd a számadás ideje, ahol kiderül, hogy ki kit szolgál ki és ki kit képvisel. A nemzeti radikalizmus gyűjtőpártjának, a Jobbiknak és a kapcsolódó szervezeteinek vigyáznia kell, hogy megőrizze tisztaságát az esetleges beszivárgók miatt. Bírálta a 2006-os hatalmi önkényt és rendőrterrort. Hazánkat visszaszerezzük, mivel rengeteg áldozatot hoztunk már a szülőföldünkért. Sajnos ma már nem fog jönni egy Horthy Miklós, aki utat mutasson és akit az utolsó lovagkirályunknak és a zsidók megmentőjének nevezett. Szobra hamarosan felállításra kerül: a hazaáruló Károlyi Mihály helyére.