Balatonfüreden négy műfüves és egy élő füves pálya volt. Egy hete adtak át még két nagy méretű focipályát, valóságos sportparadicsomot - az eddigiek mellé - így mindennel együtt hét füves pályája van a városnak. Impozáns látvány a most átadott sporttelep Balatonarácson. Váratlanul bukkan elő a fák és kiskertek közül. Szokni kell az arácsi embernek, hogy innentől a labdarúgás is szerepet kap arrafelé. Hallgatva a sportvezető beszámolóját, milliókról, szándékról, szakszövetségről, itteni sportélet fellendítéséről, el kell gondolkozni, milyen szerepet tud betölteni valójában a sportkomplexum.

Balatonfüred rendelkezik a belvárosban is egy szemet-lelket gyönyörködtető sportteleppel. Sőt utánpótlás-, rehabilitációs és rekreációs központtal is. Ez az építmény közvetlen az öltözők mellett áll, és időnként Hotel Pallone névre hallgat. Rejtély, hogy vesz részt a helyi utánpótlás nevelésben. Villanyvilágításos pályák, öltözők, kondicionáló termek, NB II-es színvonallal, legalábbis infrastrukturálisan… Újra hallgatom a sportvezetőt: „balatonfüredi utánpótlásrendszer egységesítésével minél eredményesebben végezzük a tehetséggondozást. A Balatonfüredi Utánpótlás Sport Clubnak (BUSC) jelenleg mintegy 150 regisztrált labdarúgója van az óvodás kortól egészen a 19 évesekig”.

Irigylésre méltó helyzet első hallásra az ilyen tehetséggondozás! Utánpótlásról van szó. Tehát nem elsősorban eredményekről, hanem a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásáról legyen szó. A létesítményfeltétel tehát adott, nézzük a 150 regisztrált labdarúgót:

Balatonfüred utánpótlását a BUSC adja. A klub nevezett a Bozsik-programba (U7-9-11-13), a Veszprém megyei U14 és 16-os bajnokságba, valamint az NB II U14-15-17-19-es bajnokságába. 150 focistából, gond nélkül lehetne kiállni, hisz U-13-ig 4 korosztályában, minimálisan 15 fő lép pályára a megyei két csapatában, 22 focista az NB II 4 csapatában: 44 labdarúgó, összesen 81 focistáról van szó. A 150-es létszámból megoldható, a minimális 81 fő kiállítása, az adott bajnoki mérkőzésre, gondolná az ember.

Nézzük a bajnoki táblázatokat: a Bozsik (U13) felett a megyei 14 és 16-ban szépen szerepel Füred. A 14 második, a 16 vezeti a tabellát. Rendre 2-3 cserejátékost is látni. Nézzük az NB II-t:

A 14 és 15 évesek csapatát nem találjuk. Ezt a 2 korosztályt bérli a Füred, valószínűleg létszámproblémák miatt. (Pedig van megyei 14 és 16, de ott tágabb a korhatár.)

A 17 és a 19 pedig maga káosz. Ki nem állások, létszámhiányos kezdés, majd levonulás a pályáról, utolsó pillanatban összetelefonált játékosok, hamis igazolás stb. A 17 egyszer állt ki kevés játékossal, a 19 kétszer nem tudott, kétszer pedig kevés játékossal tudott - eddig - kiállni. Eredményekről ne is beszéljünk, maradt a minimális kiállás célnak.

Iitt álljunk meg egy pillanatra! Miért kell hétről hétre megalázó vereségekbe kényszerülni? Mit érez az a fiatal labdarúgó, aki tényleg focista akar lenni, de látja, hogy 2-3 társa, az utcáról esik be kezdés előtt, majd 15-20 gólokkal verik? Vajon gyógyír-e a 7 pálya, rekreációs központ, pár ezer forintos meccspénz, meg az állítólagos százötvenes létszám? A játékospiramis csúcsa a felnőtt csapat. De lehet-e példa az a felnőtt, ami tök utolsó az NB III-ban, a legtöbb gólt kapva, 13 meccsen 4 pontot összegyűjtve? Illetve nem nagyon gyűjtve… Vajon milyen kohéziós kötődés alakul ki a felnőtt és utánpótlás játékosok között, ha a felnőttben nincs füredi, de Veszprém megyei is egyetlen?

Ezen tények tükrében szomorú-szép az új sportkomplexum. Mi a jövőkép, ki fog ott játszani, és ki(k)nek épült valójában?