Toroczkai szerint a Magyar Jelennek ígérteaz első interjút, mégis az ATV-be ment
Tisztelt Szerkesztőség!
Csak bízni tudok abban, hogy levelemet elolvassák, és megfelelően értelmezik. Tánczos Gábor ügyével kapcsolatban egyáltalán nem értek egyet sem a szerkesztőség által írottakkal, sem az olvasói hozzászólásokkal. Tisztában vagyok azzal, hogy a jelenlegi helyzetben sokkal kézenfekvőbb és valahol elvárandó is, hogy az állami akaratot kiszolgáló intézmények ellen beszéljünk, és védelmezzük azokat, akik ennek áldozatai. De szeretném elmondani, hogy Tánczos Gábort véleményem szerint nem ártatlanul ültették le annyi évre (néhány bizonyíték felsorolása alább).
(Kétségtelen, a Kuruc.info, inkább hajlik arra, hogy koncepciós pert folytattak le. HA azonban valóban megvannak az alább felsorolt bizonyítékok Tánczos bűnösségére, akkor egyfelől hajlandóak vagyunk elvetni a koncepciós verziót, másfelől feltesszük a kérdést, hogyan úszhatja meg bárki 13 évvel ezt a rendkívül kegyetlen gyilkosságot, amiért az akasztás is enyhe büntetésnek tűnik. Egy pontot pedig a tisztelt bíró úr levele sem tisztáz: hogyhogy nem találtak egy csepp vért sem Tánczos Gábor ruházatán, noha a szerencsétlen kislány torkát átvágta (valaki)? Ja, és még valami: miért ért atrocitás vagy fenyegetés több embert, akik az elmúlt években foglalkoztak a Tánczos-üggyel és kételkedtek Gábor bűnösségében? - a szerk.)
Nem minden esetben kell bedőlni a médiának, és a sztárügyvédeknek csak azért, mert azt mondják, amit hallani akarunk. Azaz azt, hogy ismételten egy szerencsétlen, ártatlan embert juttatott börtönbe a vérbíróság és az ÁVH. Még mielőtt pénzt kezdenénk gyűjteni Tánczosnak a bűnügyi költségre, és Magyar Gárdával védelmeztetnénk - melynek nemesebb céljai kellene, hogy legyenek – gondolkodjunk el azon, hogy Tánczos Gábor a második kihallgatása alkalmával beismerte a cselekményt, és részletesen elmondta, hogy mit tett. Akkor még egyetlen rendőr sem gondolta, hogy ő lehet a tettes, nem verték ki belőle a vallomást.
Ezt követően még háromszor – azaz összesen négyszer – tett beismerő vallomást, és pontosan lerajzolta – bútorokkal és egyéb berendezési tárgyakkal együtt - a harmadik emeleten lévő lakást, melyben megölte a kislányt. A BSZKI-ben nem keverték össze a mintákat, az erre való hivatkozás egy ügyvédi fogás akar lenni. Tánczos ujjlenyomatát megtalálták azon a Búsuló juhász szobron, mellyel a kislányt megütötte. Vajon hogy került oda? Olyan mikromaradványokat találtak Tánczos ruháján – melyek a kislányon sem voltak, így nem kerülhettek Tánczoséra még akkor sem, ha azt mondjuk összerakták a ruhákat – melyek a kislány ágyának matracából származtak.
Számos olyan bizonyíték van, mely alapján ítélkezett a bíróság, és nemcsak közvetett bizonyítékok álltak a rendelkezésre. Az is elgondolkodtató, hogy miért akkor kezdte el tagadni tettét, amikor megjelent egy „jól menő” ügyvéd és telebeszélte a fejét??!! Nekem is volt már olyan esetem, amikor egyértelműen megállapítható volt valakiről, hogy elkövette a cselekményt – videofelvétel – azonban olyan sokat mondogatta magának, hogy nem ő volt, hogy maga is elhitte a védekezését. Ez puszta pszichológia, önhipnózis. Én elhiszem, hogy Tánczos Gábor önmagáról már tényleg azt hiszi, hogy ártatlan, de bármilyen védelmére kelés előtt, olvassák el először a nyomozati iratokat, és az ítéletet. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy Strasbourg-ban - kivételesen – nem találtak eljárási hibát a magyar bíróságok részéről. Pedig a magyar bíróságokat sorozatosan elítélik kint, és kártérítésre kötelezik.
A véleményemet akartam csak kifejteni, nem azért írtam, hogy egyetértést váltsak ki vele, csak elgondolkodtatni szerettem volna, és kérni mindenkit, hogy mielőtt elkeseredettségből ártatlannak gondol valakit, szerezze meg a nyomozati, ügyészségi, bírósági iratokat, Tánczos vallomásait és utána nyilatkozzon. Nem minden esetben kellene hőst csinálnunk egy olyan személyből, aki önmagát négyszer nevezte meg gyilkosnak! Az iratokból kiderülnek még számos olyan bizonyítékok, melyek egyértelműen Tánczos bűnösségét támasztották alá, ezek közül én csak néhányat soroltam fel.
Dr. K. I.
bíró

Cáfolatok és bizonyítékok dr. K. I. (bíró?) fikcióira!
Pro primo: A hamis állításoktól hemzsegő levél írója figyelmébe ajánlom azon nyomozati szakban született: objektív tanúvallomások, tárgyi bizonyítékok, biológiai anyagmaradványok, hajszálak, véres bőrfoszlányok, sperma, vérnyomok, körömkaparékból származó DNS-re is vizsgált anyagmaradványok, szagnyom, halottszemlén készült videó, porszívóval rögzített anyagmaradványok, bűnjelek elemzésének eredményét, - amelyek egyértelműen kizárták a hamis bizonyítékokon alapuló vádirat alapján elítélt fiamat.
F. I. feladata volt a bűnjelek elküldés előtti ellenőrzése az OSZKI-be. Ő volt, aki kérte Szombathelyről a daktiloszkopust, hogy három azonossági pont alapján az általa küldött egy darab törött cserépdarabról azonosítsa be Tánczos Gábor ujjlenyomatát.
Szakértő válasza: "Sehol a világon három azonossági pont alapján nem mondanak ki azonosságot ujjlenyomat vizsgálatkor. Ezért a nyomozó technikus felkérését visszautasítom. Legalább tíz azonossági pont kell ujjlenyomat vizsgálatkor, hogy valakiről az azonosságot kilehessen mondani. dr. K. Sz.”
Akkor még cserépdarab volt a gyilkosság eszköze. Majd az Igazságügyi szakértő úr elutasító válasza után nem sokkal a nyomozó hatóság az elkövetés eszközét késként határozta meg. Vajon miért?!
Tehát itt is látható, hogy az „inkriminált” levelek, (beismerő vallomások) tartalma mindig a nyomozati elképzelések, és az érintteti kör által előre megírt koncepció szerint alakultak!!!
Felhívom figyelmét a névtelenségbe burkolódzó dezinformátornak, hogy nem négyszer, hanem ötször tett beismerő vallomást fiam!!! Melyet agymosással = tudatmódosító gyógyszerek, (xanax, dormicum) feloldva pohárban kapott, plusz a karján lévő idegen eredetű vastag injekciós tűtől származó szúrásnyomokat észlelt kábult ébredései után.
Továbbá figyelmébe ajánlom az igazságot eltussolni kívánó levélírónak, hogy nézze meg a rtl klub Fókusz című 2008. január 20.-a után készült filmjét, melyben bizonyosságot nyert, hogy az elemi szálak, a szivacsdarabok és a cseréptörmelékek, például farmerjának rázadékában a saját otthoni környezetében került a ruházatára. (Cserépkályha oldalára akasztott farmernadrág!!!)
Ezen objektív tényt egyértelművé teszi a bírósági eljárásokban felkért fizikai – kémiai szakértő 1999 elején készült szakvéleménye. Az említett szakértő dr. G. Tamás, akkor 1999-ben szakvéleményében kifejtette és a tárgyaláson is elmondta, hogy: „Az elemi szálakkal, a szivacsdarabokkal, és a cseréptörmelékekkel kapcsolatban KATEGORIKUS VÉLEMÉNY NEM ADHATÓ, mert ezen anyagmaradványok EGYEDISÉGE NEM JELLEMZŐ. Ezek bárhol előfordulhatnak. Vagyis tömegcikkek!
Az ominózus búsuló juhász szoborral kapcsolatban, és az áldozat tarkótáji sérülésével (haematoma) szakértők egyértelműen kizárták a sérülésnek a szobortól való eredetét. Ezeket a szakértői véleményeket kemény tízezrekért olvastam!
Valószínű ezen feltűnő ellentmondások miatt lett elhallgatva az a tény, mely szerint a boncolást 1998. április 2.-án nem kettő fő, hanem három, egy rendőr orvos, egy igazságügyi orvos szakértő és egy patológus végezte! (dr. Ő. T. korboncnok.) Az Ő vallomása sokat jelentett volna, ha megidézték volna a tárgyalásra!!!
Ha volt közvetlen bizonyíték, akkor miért nem hozakodott vele elő egyik bírói tanács sem??? Valószínű azért nem, mert a rendelkezésükre bocsátott és az eltussolt bizonyítékok (tárgyi és egyéb) sem utaltak fiam bűnösségére.
Innen üzenem a levél írójának, hogy az eljáró hatóságok (rendőrség, ügyészség) miért nem vitték be fiamat az áldozat lakásába, magát a cselekményt és a lakásból való kijutását rekonstruáltatni?!
Ugyanis a lakás zárja csak kulccsal működött, mivel a kilincse az anya vallomása szerint rossz volt. Egy ilyen ajtót se berúgni, se belülről kifelé jövet kilincsel képtelenség kinyitni kulcs nélkül. Tehát ezen az ajtón, (az iratot beismerő vallomások szerint) csak az tudott kijönni, akinek a lakáshoz kulcsa volt!
A fiam terhére rótt bűncselekményt 1998. április 21.-ig, (ügyészi meghallgatás) következetesen tagadta és ellene panasszal élt.
Majd amikor a vele egy cellában lévő beépített tégla 40 napi fizikai és pszichikai terrorja elmúlt, ismét következetesen tagadta a bűncselekmény elkövetését.
Ügyvédje, dr. Cs. István csak, (nem tudni miért, csak sejthető?) 10 nap elteltével ment be fiamhoz először a rendőrségi fogdára. Ekkorra már a rendőrség kezében volt a kényszerrel és gyógyszer hatására íratott beismerő vallomás. A célzott „jól menő” ügyvéd csak 7 éve ügyvédje fiamnak, nem pedig az első perctől!
Így a levél írója szándékosan félretájékoztatja a közvéleményt, és hangulatot kelt fiam ellen.
Apropó Strasbourg! Az Európai Emberi Jogi Bíróság nem a „verdiktet” bírálta felül, hanem a magyar minisztérium által kért, azon véleményre hozta meg a határozatát, melyben azt kérdezte a magyar minisztériumtól, hogy a bűntetőeljárás során sérült e a vádlott tisztességes eljáráshoz való joga.
A magas rangú dezinformátor jobban tenné, ha Ő maga, (aki ennyire tájékozott a konkrét ügyben) olvasná el Á-tól – Z-ig a nyomozati szakban született vallomásokat és csatolt okirati bizonyítékokat, és nézné meg a halottszemlén készült videót, majd ezek után törne pálcát valaki felett.
Tánczos Istvánné