Az 1920-as számú BKV-buszok zászlaja

November 2-án hivatalosan is ünnepelhetnénk az elsõ bécsi döntés – mely Felvidék és Kárpátalja egy részét Magyarországnak ítélte – 68. évfordulóját, ha ezt a mai magyar kormányzat is örömhírnek, a történelmi igazságtalanság orvoslásának tekintené. Most mégsem búsongani szeretnék ennek hiányán, inkább egy kis humorral bebizonyítani, hogy az egészséges revizionizmus bizony ott lappang az állami gépezetben, mely sajnos egyedül hivatott arra, hogy Trianon felülvizsgálatát kezdeményezze.

„Huszonegy, huszonkettõ, huszonhárom / Reszketnek már az oláhok a határon” – szól az egyik revizionista nóta, amit a Határõrségnél is kedvelhetnek, hiszen nem vicc: hivatalos, zöld számuk épp ez: 06-80-21-22-23… Hogy ez beteges meglátás lenne? Kérem, a Népszabadság egyszer címlapon hozta, hogy – az 1988-ban alapított – Lelkiismeret ’88 Csoport nevének 88-as tagja mögött egy náci köszöntés, a „Heil Hitler!” bújik meg, hiszen a „h” betû az ábécé nyolcadik tagja.

Nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy Demszky Gábor utasítására történt, de idén június 4-én 1920-as emlékbuszok közlekedtek a városban.

Egy másik fõvárosi érdekesség, hogy a XI. kerületi Bartók Béla út felújításából hátralévõ idõt jelzõ, hivatalos visszaszámláló egy idõben érdekes mód azt mutatta az óriásplakáton, hogy már csak mennyi idõt kell várni, „és Önöké Nagy-Magyarország!”

A legnagyobb figyelemfelkeltést pedig azok a revizionista óriásplakátok érték el 2002-ben, melyek az akkori választási jelszavakat használták fel. „Magyarország többet érdemel” – a szocik szlogenje adta magát, bár kétlem, hogy õk is ugyanarra gondoltak. Az igazságosság jegyében készült hasonló „A jövõ elkezdõdött” fideszes jelmondattal, sõt információink szerint az SZDSZ „Tegyük rendbe a dolgokat!” és a Munkáspárt „Mikor volt jobb fiatalnak lenni?” kampányszövegéhez is.