– Elsősorban azt kell kijelentenem, hogy szinte hazaérkeztem Magyarországra, mert szüleim Szatmárnémetiből származnak, és én is meglehetősen jól beszélek magyarul. Amikor megtudtam, hogy ez a nagyköveti beosztás megüresedett, én kértem az izraeli külügyminisztériumot arra, hogy diplomataként Magyarországon dolgozhassak. Az első napokban és a szeptember óta eltelt időben is nagyon megfogott a magyar kultúra, az emberek nyitottsága és természetesen a magyar konyha. Úgy vélem, ez az érzés további ittlétem során is megmarad bennem.

– Van egy jelentős magyar származású diaszpóra Izraelben, ám nemcsak az ő munkájuknak, hanem az itteni embereknek, a több mint százezres, ugyancsak itt élő zsidóságnak is köszönhetően a politikai kapcsolatokat nagyon jónak mondhatom, amit Sólyom László köztársasági elnök múlt havi izraeli látogatása is jelez. Magyarországra mint barátra tekintenek hazám politikusai. A gazdasági kapcsolatokat illetően: Izrael az egyik legnagyobb befektető Magyarországon, a kapcsolatokat fejleszteni szándékozunk. A közeljövőben mezőgazdasági szakemberek érkeznek Magyarországra, hogy a lehetséges befektetésekről tárgyaljanak itteni kollégáikkal.

A hangsúlyos témák közül mindenképpen meg kell említeni az alternatív energiahordozók kiaknázását, vagy éppen a Kapuváron is meglévő gyógyvizek hasznosítását.

A turizmusról szólva: az idelátogató izraeli turisták száma örvendetes, ám az utóbbi időben visszaesett a magyar turisták utazási kedve. Ebben az évben már láthatók biztató jelek a fejlődésre.

– Önnek milyen szerepe lehet a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében?

– A legfontosabb feladatom felmérni azokat a lehetőségeket, amelyekben a magyarok partnerei lehetnek az izraeli befektetőknek. Ennek egyik legjobb példája a kapuvári látogatás is. Meg kell ismernem azokat a lehetőségeket, ahol hazám tud Magyarországnak segíteni, vagy olyan beruházásokat létrehozni, melyek mindkét fél számára előnyösek. Számítunk a magyar tudásra, amihez országom a gazdasági, technológiai hátteret tudja biztosítani.

Körülnézni jött

– A gazdasági, kulturális és turisztikai együttműködés számára megfelelő a jelenlegi magyarországi környezet?

– Ha bármilyen szempontból is aggályosnak tartanánk a magyarországi környezetet, az izraeliek nem jönnének ide.

A nagykövet asszony természetesen hivatalos volt az Élősködők menete előtt a Párt-keltébe, ahol az 50-es éveket idéző alákérdezésekkel próbálták kisegíteni belőle azt, hogy sok a fasiszta hazánkban.

Sikerült, bár zsidókat köztudottan nehéz rávenni ilyen kijelentésekre (igaz, némi súgással, ez a 8. perc elején a "csatlakozzanak" szó egyre hangosabb, háttérből, férfihangon való ismételgetésének köszönhetően válik egyértelművé.)

Ne zavarjon az senkit, hogy a fenti interjúban mindezek ellenkezőjéről esik szó, de hát azok után, hogy a Broadway-es tüntetésen szerinte ezren voltak a "fasiszták", ötezren pedig az "antifasiszták," ezen nincs mit csodálkozni. Ahogy azon sem, hogy miközben azon szörnyülködik, hogy hatvan évvel ezelőtt egyesek népirtással foglalkoztak, az ő országa jelen pillanatban teszi ezt, és ténylegesen. Alább a videó.

Pl: tegnap szerda volt, ugyanakkor már a harmadik hollókoszt-emléknap a héten. Mikor emlékezünk mi Dózsa Györgyre, Dobó Istvánra, a vereckei bejövetelre, az Aranybulla kiadására, stb.? - minden napra jutna egy magyar ünnep.

Ehelyett hagyjuk magunkat az izraeli bérencektől az orrunknál fogva vezetni. Uszítják ellenünk a cigányokat. Csak hitel-hitel, amit a magyar felvegyen, mert keresetét az adó veszi el, teljesen potyára. Ellopják a nyugdíjunkat, az évek hosszú során befizetett egészségbiztosítási pénzünket. A teljes iparunkat mezőgazdaságunkat padlóra küldték.

Hazudnak a milliárdos fejlesztésekről. Ha tényleg annyi pénz folyik be támogatásként "uniós forrásokból", mint amit hazudnak , rég nem kellene adót fizetni, itt lenne a Kánaán. Helyette a másik közel-keleti jön, az izraeli. Lassan csak a Magyarok Kiűzetése Emléknap lesz emlékezés 2015 után – mint gyászünnep.

(Olvasónktól)