Igen, tudjuk, hogy a Majdan-puccs kitörése óta már zsinórban a harmadik külügyminiszterünk mantrázza Ukrajna területi épségének szentségét, szuverenitásának mindenekfelettiségét. Azt is kénytelenek voltunk lenyelni, mikor a képünkbe hazudták, hogy a kárpátaljai magyar testvéreinknek nincsenek autonómiatörekvéseik, de a stadionépítő évértékelője óta már azt is megtanulhattuk, hogy csakis elkötelezett európai uniós és NATO-tagként válaszolhatunk az Ukrajnában felmerülő kérdésekre. Arra viszont már nagyon kíváncsiak lennénk, hogy hogyan kell européer módon reagálni arra a legújabb ukrán vélekedésre, miszerint az a baj, hogy lobognak Kárpátalján a magyar zászlók, a magyarok túl szervezettek, de legfőképpen az, hogy "az ukrán függetlenség két évtizede alatt nem asszimilálódtak".

A sokszor bemázolt, felgyújtott, megalázott vereckei emlékmű ukrán címerrel megszégyenítve
Kárpátalján a helyzet stabil, a megyében nincs úgynevezett magyar probléma, ahogy nem létezik román, lengyel vagy szlovák probléma sem – próbálta magyarázni a magyarázhatatlant Viktor Baloga, az ukrán parlament képviselője, Kárpátalja legbefolyásosabbnak tartott politikusa szombaton a Fakty.ictv.ua ukrán internetes hírportálnak, de még a tűzoltásnak szánt nyilakozatban is rúgott egyet nemzettestvéreinkbe.
Az orgánum azzal a pénteki budapesti bejelentéssel kapcsolatban kérdezte az ukrajnai megye volt kormányzóját, egykori ukrán katasztrófavédelmi minisztert, hogy eddig 94 ezer kárpátaljai lakos kapott magyar állampolgárságot. A hírportál az interjú felvezetésében a többi között megállapította, az internet valósággal felbolydult a hírtől, hogy hányan kaptak Kárpátalján magyar útlevelet, azt is állítva, hogy Ukrajnának a nyugati határainál is vannak "nem túlságosan megbízható szomszédai”.
Nem tudnak ukránul, nem asszimilálódtak
Az írás szerint Kárpátalja multikulturális terület, ám a legfontosabb, hogy itt él „Ukrajna alighanem legszervezettebb nemzeti kisebbsége”. A probléma nem az – olvasható a cikkben –, hogy „az emberek magyarul énekelnek, vagy nemzeti viseletben járnak, hanem hogy az ukrán függetlenség két évtizede alatt nem asszimilálódtak”, nem értenek ukránul, az állami hivatalok épületein magyar zászlók lobognak, és gyakorlatilag nyitott a határ az Európai Unió felé, aminek a következménye a 94 ezer kárpátaljai magyar állampolgár.

Viktor Baloga szerint nincs akadálya, hogy a magyarok Ukrajnáért harcoljanak és áldozzák az életüket
A felvetésre válaszolva Viktor Baloga kifejtette: nem igaz, hogy a kárpátaljai tömbmagyarság településeinek hivatali épületein csak magyar zászlók vannak kitűzve, mert mindenütt ott van az ukrán állami lobogó, sőt az EU-s zászló is. A magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai lakosok számára vonatkozó budapesti bejelentés kapcsán elmondta: Ukrajnában nem a kárpátaljai magyarok az egyetlenek, akik kettős állampolgárok. „Nem árulok el titkot, hogy a parlamentben az ilyen emberek aránya nem egy-két százalék, hanem jóval nagyobb” – emlékeztetett a politikus, megjegyezve, hogy vannak ukrán megyei kormányzók, akik ország-világ előtt elismerik, hogy hármas állampolgárok. „Az emberek ezt látják, és felteszik magukban a kérdést, hogy ha nekik lehet, akkor nekünk miért nem” – fogalmazott.
Baloga úgy vélte, a kettős állampolgárság problémáját Kijev azzal tudná orvosolni, ha elérné az EU-nál a vízummentesség biztosítását Ukrajna számára. Másik megoldásként a kettős állampolgárság törvényesítését javasolta, hiszen – mint mondta – az országban egyébként is sok a kettős állampolgár.
Az állampolgárságnál fontosabb, hogy a magyarok Ukrajnáért harcoljanak és áldozzák az életüket
Arra az újságírói megállapításra reagálva, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség "hiperaktív", és elhangoznak Nagy-Magyarország visszaállítására, a Vereckei-hágón meghúzott határra vonatkozó soviniszta (ebben az esetben értsd: jogos - a szerk.) kijelentések is, a kárpátaljai ukrán politikus hangsúlyozta: a magyar közösség egyetértésben él Kárpátalja valamennyi nemzetiségével. „Ez mindig így volt, és most is így van. Valamiért mindig csak a magyarokat emlegetik, senki nem beszél arról, hogy Kárpátalja soknemzetiségű vidék, ahol sok német, román él, és a magyarok csak az egyik – igaz, a legnagyobb – nemzeti közösség” – fogalmazott. „Mi több, a magyar útlevél nem akadály számukra, hogy Ukrajnáért harcoljanak és áldozzák az életüket. Nem akadály számukra, hogy a 128-as dandár szükségleteinek kielégítésére áldozzanak. És ez sokkal fontosabb, mint a határ túloldalán lévő marginális politikai mozgalmak tevékenysége. Minden nemzetnek megvannak a saját kiegyensúlyozatlan politikusai, ebben Magyarország sem kivétel” – mondta.
A kérdésre, hogy vannak-e jelei Kárpátalján a helyzet destabilizálásának, és létezik-e „magyar probléma”, Viktor Baloga közölte: „a megyében a helyzet stabil. Nincs úgynevezett magyar probléma, ahogy nem létezik Kárpátalján román vagy lengyel, vagy szlovák probléma sem”.
(Kuruc.info - MTI nyomán)