Kádár Gyula (1954 – 2015)

A Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap ma közölte rövid gyászjelentésben a külsős munkatárs, Kádár Gyula haláláról szóló hírt, amelyben az olvasható, hogy életének 62-ik esztendejében hunyt el. Ebből arra következtethetünk, hogy Kádár Gyula 1954-ben született. Az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda és a Wikipédia viszont 1953-ra, míg a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 1955-re (a világhálós változata 1953-ra) teszi születésének évét. De akármelyik forrást tekintjük is helyesnek, az biztos, ha előre tudta volna az időnap előtt bekövetkező eltávozását - Bartók Béla halála előtti híres szavait idézve -, ő is elmondhatta volna: „Csak azt sajnálom, hogy tele poggyásszal kell elmennem”. Igen, Kádár Gyulát több tucatnyi tervezett, de megíratlanul maradt könyvvel, dolgozattal tele poggyásszal szólította magához a Mindenható.

Az egyetemes magyarság és azon belül Székelyföld népének történelmi múltjáról, jelenéről és elképzelt jövőjéről írt korábbi művei után Kádár Gyula szerette volna megírni és megjelentetni azt a harminc kötetes (!) sorozatot, amelyből halála bekövetkezéséig az elmúlt három esztendőben gyors egymásutánban öt könyvvel ajándékozott meg bennünket. A 2009-ben útjára indított sorozat első, a Székelyföld határán című kötetben a szerző a történelemtudomány eszközeivel támasztja alá a székelység autonómiára vonatkozó követelését. A Székely Hazát akarunk című könyve 2010-ben látott napvilágot, s alig egy esztendő múlva már megjelent a Múltunk kötelez című kötete is, amelyben az olvasót megismerteti Szent István királyunkkal és hatalmas művével, a korabeli keresztény Magyarországgal. 2012-ben jelent meg Kádár Gyula Sepsiszentgyörgy korai története és népessége. Székely vértanúk című kötete, amelyben szeretett városa, Sepsiszentgyörgy és Háromszék régebbi, a honfoglalást követő első három évszázadi történetéről, illetve és az 1848-49-es szabadságharcot követő, az 1851 és 1854 közötti időszak háromszéki székely szabadságmozgalmáról, annak hőseiről ír tanulmányregényt.

A magyar és a román közvéleményben egyaránt nagy vihart és indulatokat kavart a 2013 decemberében napvilágot látott Prés alatt a magyarság (Nemzeti elnyomás Romániában) című könyve, amelyben a felkészült történész bizonyító módszerével, gazdag bibliográfiával és dokumentumanyag fölvonultatásával rántja le a leplet a románok történelemhamisító hazugságairól, a be nem tartott ígéreteiről. A kötetben Kádár ezenkívül rávilágít a Székelyföld létét, lakóinak jogos autonómiakövetelését tagadó román cigánykodás tarthatatlanságára is. A Háromszék vármegyei Berecken kétszáz esztendővel ezelőtt született Gábor Áron székely ágyúöntő emléke előtt tisztelegve Kádár Gyula Gábor Áron életútja címen 2014 végén megjelentette életének utolsó kötetét.

Kádár Gyula tiszta érthető magyarsággal kívánta tanítani történelmi értékeink megismerésére és értékelésére a magyarságot, s azon belül a székelységet. A Ceausescu-korszak múltán ilyen tanítói célzattal alapította meg, szerkesztette, írta és adta ki 1996-ban a Múltunk, majd azt átkeresztelve 1998-tól a Történelmi Magazin című folyóiratot.

A pénzhiány miatt megszűnt Történelmi Magazin

Két esztendővel ezelőtt azonban közel tizennyolc esztendős megjelenés után pénzhiány miatt megszűnt az igen népszerű Történelmi Magazin, miután Kádár Gyula küzdelmét nem támogatta bőkezűen sem a magát nemzetinek és kereszténynek nevező jelenlegi budapesti kormány, sem a bukaresti hatalommal mutyizó, nemzetáruló RMDSZ. Kádár Gyula szintén elsősorban az ifjúságnak szánta az 1995-ben megjelent Történelmi fogalomtár – Ókor, középkor, majd az ugyancsak abban az évben napvilágot látott Történelmi fogalomtár – Újkor című kötetet. Könyvei és a folyóiratok kiadására az 1989-es változások után megalapította a Scribae Kádár Könyvkiadó Kft.-ét.

Kádár Gyula a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen történelem szakán szerzett tanári oklevéllel a zsebében 1973 és 1979 között Maksán, Dálnokban, Székelyszáldoboson, Alsó- és Felső-Csernátonban és Lisznyóban helyettesítő tanár. 1980-tól Lisznyóban, Uzonban és Sepsibodokon iskolaigazgató, később a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban történelemtanár. A Scribae Kádár Könyvkiadót 1992-ben alapította meg, s azóta a könyv- és folyóiratírásnak, szerkesztésnek és kiadásnak szentelte az életét.

Kádár Gyula szinte élete utolsó napjáig előadásokat tartva járta Székelyföld és egész Erdély településeit, a saját könyveinek bemutatásával, ismertetésével hirdette a Székelyföld autonómiájának erkölcsi és történelmi létjogosultságát, szükségét. Idézzük ide a Székelyhon tudósítását a történész 2011-es csíkszeredai előadásáráról:

„A székely nép nem mondott le az önrendelkezés jogáról, a területi önkormányzatról. A székely- román kérdés csak akkor oldódik meg, amikor a székelység visszanyeri Székelyföldön az önkormányzati jogát. Meg kell érteni, hogy a székelység nem veszélyforrás. A székelység tudatában van annak, hogy mint különálló nép őt is megilleti az önálló állam megalakításának a joga, mert ő nem nemzetiség, nem nemzeti kisebbség, hanem nép. Ennek ellenére hajlandó lemondani a teljes önrendelkezésről, a népeket megillető jogról, ha Románia hajlandó biztosítani a széles jogkörű autonómiát. Hisszük, hogy e történelmi régióban a székely nép képes lesz saját hagyományaira építve újjászervezni az életét. Hiszünk székelyföld feltámadásában”.

Kádár Gyulát valószínűleg Sepsiszentgyörgyön a Kolcza-gödör fölötti új református temetőben, a Makovecz Imre építette ravatalozóból utolsó útjára kísérve helyezik majd örök nyugalomra.

Nyugodjék békében!

Hering József – Kuruc.info