Múlt szerdán kiállítással emlékeztek a Sepsiszentgyörgy központjában levő Erzsébet-parkban arra, hogy 75 évvel ezelőtt, 1942. november 15-én avatták fel a városban az országzászló emlékművet, melynek központi zászlórúdján az egykori magyar országzászló lobogott. A talapzat méretarányosan kicsinyített mását felállították, ám a zászlót már nem vonták fel, mert – mint mondták – a karhatalom nem engedélyezte, irredentizmus és terrorizmus vádjával fenyegették meg a szervezőket.

A keddi ünnepségen Miklós András, a kiállítás ötletgazdája köszöntötte az embereket, majd megjegyezte, 75 évvel ezelőtt, az országzászló felvonása alkalmával a helybeliek szabadon megélhették a magyar nemzethez való tartozást. "Ez adjon nekünk erőt a továbbiakban, szülőföldünk nem eladó, a jövőnkről nem mondunk le!" – jelentette ki.
József Álmos helytörténész elmondta, a 75 évvel ezelőtt felhúzott zászló egyik oldalára Magyarország középcímerét hímezték, felette az "Így volt, így lesz!" felirattal, a másik oldalán Sepsiszentgyörgy címerét és fölötte a feliratot: "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"15-én rövid kultúrműsort követően került volna sor a zászlófelvonásra, ám ehelyett Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke és Bedő Zoltán közíró léptek elő, kezükben a zászlóval, és bejelentették: a hatalom nem engedi, hogy felhúzzák a lobogót, mi több, terrorizmus vádjával fenyegették őket. A tömeg pfujolt, többen skandálni kezdték, hogy "Vesszen Trianon!", valamint azt, hogy "Székelyföld nem Románia!", ám a részvevők rövid idő alatt lecsendesítették egymást. Bancea Gábor református lelkész áldást mondott, majd a tömegből kilépett egy férfi, egy rúdon hozott székely zászló mellé feltűzte az országzászlót, s a magyar és a székely himnusz eléneklése alatt végig a magasba tartotta a jelképeket.

A talapzat és a zászló ezután a Székely Nemzeti Múzeumban lesz megtekinthető.Nagy Gábor Levente kedden felidézte, noha az engedélyt megkapták, azt a csendőrség és a rendőrség is láttamozta, az esemény napján már reggeltől folyamatosan fenyegették őket, félórával előtte pedig a rendőrök közölték, minden eszközt bevetnek – akár az erőszakot is –, hogy megakadályozzák a zászló felvonását.

Az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke úgy tudja, két nagy busszal szállítottak egyenruhásokat Brassó megyéből a rendezvény helyszínére. "Nem kockáztathattuk a mintegy 700 emlékező testi épségét" – jegyezte meg. Szerinte, ha több ezres tömeg gyűlt volna össze, akkor nagyobb eséllyel álltak volna szembe a karhatalommal, így azonban inkább a biztonságos megoldást választották, mert a résztvevők között sok volt a nő, az idős és a gyerek. "Van aki azt mondja, gyávák voltunk, ám láttuk, mi történt Katalóniában" – mondta a politikus.

Elárulta azt is, hogy különböző ígéretekkel környékezte meg őket a titkosszolgálat, azt mondták, ha lefújják az akciót, és lemondanak az autonómiastatútum benyújtásáról, akkor megépülhet Vidombákon a repülőtér. Nagy Gábor Levente felháborítónak tartja, hogy a prefektus arra hivatkozott, nem engedheti meg az országzászló felvonását, mert olyan eseményre emlékeznek, amikor civil románokat mészároltak le.

"Ők viszont minden évben megünnepelik, hogy a román hadsereg 1945-ben bevonult Sepsiszentgyörgyre, amikor Maniu gárda magyarokat gyilkolt" – mondta az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke.

A Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma szerdai közleményében hangot adott felháborodásának a rendezvény miatt. Állásfoglalásukban felszólították a hatóságokat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonló "provokatív, nemzetellenes megmozdulásokra".

Rámutatnak, a helyi magyar sajtóból értesültek a sepsiszentgyörgyi rendezvényről, amely szerintük nosztalgikus, neorevizionista és románellenes.

"Románia nemzeti ünnepe közeledtével ez a rendezvény egy újabb provokáció a román egységes nemzetállam integritására nézve, újabb bizonyítéka a románok megalázásnak, akik annyit szenvedtek a horthysta megszállás alatt" – olvasható a közleményben. A fórum vezetői szerint súlyosbító körülmény, hogy a megemlékezést egy parlamenti képviselő kezdeményezte és koordinálja.

(Krónika nyomán)