Az első nap délutánjáig közel ezer résztvevő érkezett az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság nemzeti táborába, a felszólalók Erdély ébredéséről és a hajdan hazájukért harcoló fiatalok örököseiről beszéltek.

A Gyergyószentmiklós melletti Hétvirág Panzió területén megrendezett ifjúsági tábor megnyitójára szerda délelőtt került sor, melyen a két rendező szervezet képviselői mellett felszólalt Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester is. A városvezető méltatta a tábort, s úgy fogalmazott, eddig Gyergyó inkább csak megtűrte a rendezvényt, mert nem mérték fel a jelentőségét, de ezentúl másképp lesz, ígérte, a '48-as fiatalokhoz és az '56-os pesti srácokhoz hasonlítva az azon részt vevő ifjakat.

Hasonlóképpen vélekedett Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. A tábor mottójául szolgáló Wass Albert-idézetet („Legyen Erdély újra, ami volt!”) célzatos üzenetnek nevezte, arról beszélve, a sorsunkon való változtatáshoz kellő tiszta ész és magyarul dobogó szív diadalához szükséges szellemi táplálék egyaránt megtalálható itt. Erdély felébredt, és minden jóérzésű embernek itt a helye – hangzott el.

A megnyitót követően mind a hat sátorban elindultak a programok. Az előadósátorban Wass Albertről beszélt Szakács István Péter irodalomtörténész, majd az óceánon túli emigráns magyarok életéről volt szó Karasszon Attila részvételével, aki az Ausztráliai, Új-zélandi Magyar Szövetséget képviselte. Délután a román parlamentben az autonómiáért vívott küzdelméről számolt be Garda Dezső képviselő. Elmesélte, hogyan ellenezte és próbálta megakadályozni az RMDSZ kezdettől fogva a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumának benyújtását, majd milyen módon hallgatták el a cinkos sajtóval (lapunk kivételével) azt a botrányt, mikor európai politikusok jelenlétében a be nem tartott gyulafehérvári ígéreteket kérte számon a parlamentben, a magyargyűlölők pedig válaszul ordítoztak és köpködtek. Kérdésre, lehet-e egyáltalán autonómiáért harcolni Bukarestben, Garda úgy válaszolt, lehet, de nem úgy, hogy olyan emberek ülnek ott, akik mindent elkövetnek ez ellen. Nekik nyomuk sem kellene hogy legyen a magyar közéletben – szögezte le az RMDSZ-es képviselő.

Este Varga László nyugalmazott lelkipásztor tartott előadást a hét autonómia országának nevezett Erdélyről, a film- és borsátorban egyebek mellett levetítették a Mansfeld című filmet, ezt követően Tiffán Zsolt kiváló villányi borait kóstolták meg az érdeklődők. Az EMI-sátorban a marosvásárhelyi EMI mutatkozott be, a Hagyományőrző és Kézműves sátorban kézműves foglalkozások voltak. Megtörtént a sátornyitás a Keskeny út ökumenikus fesztiválmisszió sátrában is, a kicsik számára felhúzott sátorban pedig rajzolásra, szabadtéri játékokra és gyöngyfűzésre került sor.

A nap első előadása a Ceausescu Romániájában működő magyar ellenzékiség volt, Vincze Gábor történész és Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat egyik szerkesztője idézték fel az akkori időket. Áttérve a mára Tóth Károly megállapította, az akkori tájba simuló magyar politikusokhoz hasonló utat jár „a Markó-féle társaság” is, akik a hatalom és a pénz érdekében kiszolgálják a román politikát, s a hagyományos román fogd meg - ereszd meg politika eredményéből építenek katedrálist maguknak.

A délelőtt a legnagyobb érdeklődés a népesedéssel foglalkozó előadást övezte. Ezen Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója „népesedési riadót” fújt, rámutatva, a 24. óra utolsó perceiben vagyunk. Megállapította: a politikumban nincs elképzelés a folyamat megállására, s ha így megy tovább, 2200-ban eltemetik az utolsó magyart. A szakember a defetista, pesszimista hozzáállás ellen emelte fel szavát, bizalmának adva hangot a civil szervezetekben, melyek végzik a felvilágosító munkát addig, míg egy olyan politikus meg nem jelenik a színen, aki a megfelelő jogszabályok megalkotására felhívja a figyelmet, s így államilag ösztönzik majd a gyermekvállalást. A beszélgetésen részt vett Csíki Sándor, a Pro Familia Egyesület vezetője és Ábrám Noémi nagycsaládos, akik személyes élményeiket osztották meg a hallgatósággal. Az ötödik gyermekét váró édesanya arra hívta fel a figyelmet, hogy most van helyzetben a magyarság, hiszen az erdélyi románok is fogynak. Ha most merünk gyermeket vállalni, visszakapjuk a földet – fogalmazott Ábrám Noémi. Szavaihoz kapcsolódott Csíki Sándor is, megjegyezve, az autonómia semmit nem ér, ha nincs, aki belakja a területet.

A délután folyamán a délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró, őt Grandpierre Attila történész követte, aki a székelység eredetéről beszélt, Csetri Elek akadémikus pedig Erdély európai értékeit mutatta be.

Ha valamit meg lehet még javítani ebben a keserves életben, azt ezek a fiatalok fogják megtenni, jelentette ki Jókai Anna.


A neves írónő Erkölcs, haza, szerelem címmel tartott hatalmas sikert aratott előadást. Lyukas Magyarországon élünk, s a lyukakon folyik el belőlünk az érték. Már nem a közép, hanem a szélek tartják egyben ezt a nemzetet, de ha a belső kör nem tudja bestoppolni a lyukakat, nem tud új életet teremteni, akkor ez a helyzet sem marad fenn tovább – elemezte a helyzetet Jókai Anna, aki így fogalmazott: „nincs más tennivalónk, mint magasabbra nőni, mint a gyom.”

A Wass Albertről szóló beszélgetésen részt vett az író fia, Wass Endre is. A Németországban élő Wass-fiú örömének adott hangot, hogy ilyen sokan kíváncsiak édesapjának életművére, majd az üldözött íróról beszélt, cáfolva egyebek mellett állítólagos antiszemitizmusát és legalább annyira állítólagos háborús bűnösségét. A beszélgetés két másik előadója Raffay Ernő történész és Bartha József lelkipásztor, a Czegei Wass Albert Alapítvány elnöke volt. Raffay Wass Albert konzervativizmusáról beszélt, bemutatva, hogyan küzdöttek a nemzeti értékeket képviselő magyarok ellen az elmúlt száz évben a magyarországi liberálisok. Azok gyűlölik Wasst, akik gyűlölik a magyar hagyományokat, a családot, Istent és az egyházat, s folyamatosan ezek ellen harcolnak, jelentette ki. Bartha József az író erdélyi megítéléséről beszélt, megemlítve, hogy az író holtmarosi szobrát a román hatalom nem engedi felállítani, ezért a templomban őrzik, de hamarosan újra a talapzatára helyezik. Kiáltsuk a világnak: adjátok vissza a magyar nemzet szabadságát! – alakította át az előadás címét (Adjátok vissza a hegyeimet!) a lelkész.

A filmsátorban levetítették a Wittner Máriáról készült filmet, jelen volt maga a szabadságharcos is. A Hóhér, vigyázz! végén a népes nézőközönség álló vastapssal köszöntötte Wittner Máriát és a film egyik készítőjét, Siklósi Beatrixot. A fiatalok a film után elbeszélgettek a „szereplővel” és az alkotóval, ezzel párhuzamosan az előadósátorban Csath Magdolna közgazdász A Bilderberg-csoport és a Luganói tanulmány, avagy kik irányítják a világot? címmel, Czakó Gábor író pedig Gazdaságkor-Magánállamok címmel tartott előadást. Este Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja és Kercsó Árpád jégkorongedző Sportolók a nemzetért című előadására került sor.

A nemzetközi jogász nagy csalódásnak nevezte azt, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök tusnádi ígérete ellenére pártja megszavazta Románia feltétel nélküli EU-csatlakozását – ezzel szerinte az autonómia ügye meghalt, és elfelejthetjük, hogy az eddigi politikával bármit is el lehet érni, hiszen nincs már lehetőség a nyomásgyakorlásra, az EU pedig soha nem fog segíteni nekünk közösségi jogok kivívásában. Barki emlékeztetett: önállóságot követeltek azok, akik végül autonómiát kaptak Európában. Ezt maga Basescu elnök is igazolta, aki autonómiát javasolt Koszovónak, hogy az elszakadást elkerüljék, tette hozzá a bécsi jogász.


Emlékeztetett: Erdély és a történelmi Magyarország az önrendelkezés bölcsője, s erre az útra kell nekünk is rátérnünk. Olyan politikusokra van szükség, akik ezt vállalni merik, s élére állnak egy, a függetlenségért rendezett népszavazásnak vagy aláírásgyűjtésnek, továbbá az ENSZ elé viszik az ügyet. A Székely Nemzeti Tanács belső önrendelkezésről szervezett népszavazása nem elégséges, hiszen a román hatalom nem fog autonómiatörvényt megszavazni, csak a nemzetközi fórumok segíthetnek a szabadság kivívásában, az autonómia ügye pedig csak belügy, nem szólhatnak bele, magyarázta Eva Maria Barki.

A délelőtt EP-képviselet: eredmények és lehetőségek címmel került sor beszélgetésre. Erre hivatalos volt Tőkés László püspök is, akinek az EMI volt az egyik támogatója az EP-be való bejutáshoz, ám a képviselő röviddel az előadás előtt egészségügyi okokra hivatkozva visszamondta részvételét. Jelen volt viszont Izsák Balázs SZNT-elnök, Toró T. Tibor képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés irodavezetője. Az EP-képviselő lehetőségei és majdani eredményeink kívül téma volt a jelenlegi erdélyi magyar aktuálpolitikai helyzet is. Alulírott, aki a moderátori szerepet töltötte be, annak véleményezésére kérte a jelenlévőket, hogy Tőkés László az erdélyi magyarság céljait eláruló RMDSZ-szel való közös indulásra kérte az MPP-t, ráadásul oly módon, hogy az gyakorlatilag az új párt RMDSZ-platformmá válását eredményezte volna, hiszen a polgáriak tulipános színekben indultak volna anélkül, hogy saját belátásuk szerint szavazhassanak. Azt a markói alaptételt is megkérdőjelezte, mely szerint katasztrófát jelent, ha nincs magyar parlamenti képviselet Bukarestben.

Válaszában Izsák Balázs Gandhi szerepét idézte fel, aki parlamenti képviselet nélkül, a hagyományok felerősítésével és tömegmozgalommal vívta ki India függetlenségét. Az erő a közösségekben van, melyek ha együtt akarnak valamit, arról fog szólni a közbeszéd és a törvényhozás – mondta, szóba hozva a polgári engedetlenség lehetőségét is. Hozzátette, természetesen ki kell használni a román és az európai parlament által adott lehetőségeket is, ha erre mód van, annak tudatában, hogy magától semmi sem oldódik meg.

Toró T. Tibor arra bíztatta hallgatóságát, hogy ne kíméljék az RMDSZ-es képviselőnek szánt mérges nyilaktól, mert valószínűleg most van ott utolsó alkalommal ebben a minőségben. Az EP-képviselet eredményeiről még korainak tartotta nyilatkozni fél év után, mondván, hogy majd öt év után lehet mérleget vonni, így is az elmúlt húsz év legnagyobb eredménye az, hogy a jelölt bejutott. Autonómiatörekvéseink érvényesítését biztonságpolitikai szempontból is fontosnak tartotta megvilágítani, hiszen manapság a terrorizmus a legfontosabb kérdések köz tartozik Európában. Nem mintha ilyen eszközökhöz akarnánk nyúlni, hanem éppen azért kellene így is felvetni a problémát, hogy ne kelljen ilyen eszközökhöz nyúlnunk – fogalmazott.

Ehhez csatlakozott Szilágyi Zsolt, aki rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely térség stabilitását volt hivatott biztosítani. Megemlítette, milyen döbbenet kísérte azt az európai liberálisok konferenciáján elhangzott kijelentést, mely szerint a világ vezetői csak az emberi vérrel megírt petíciókat hajlandók elolvasni. Célunk tehát megegyezik a nagyhatalmakéval, hiszen nem akarunk biztonságpolitikai tényezővé válni, szögezte le az EMNT-alelnök.


Az MPP RMDSZ-szel való összeboronálási kísérletéről Toró azt mondta: az EMNT úgy látja, csak a parlamentbe való bejutással tud odafejlődni a Magyar Polgári Párt, hogy egyenlő félként rúghasson majd labdába. Ha akarjuk, hogy az MPP, „édes gyermekünk" a parlamentbe kerüljön, akkor a többség támogatásának örvendő RMDSZ által felállított keretekben kell gondolkodnunk – vélekedett az RMDSZ-es képviselő. A maga során Szilágyi cáfolta azt a sajtóban is megjelent híresztelést, mely szerint ő és előadótársa ajánlatot kaptak volna az RMDSZ-től, hogy EMNT-sekként induljanak a tulipán színeiben, így próbálva kihúzni az MPP méregfogát.

A nap további részében Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke tartott előadást Szélárnyékban erősödve címmel, melynek címe így hangzott: új összmagyar esély: a Belső-Magyarország gyarmatosítóitól és tudat-átprogramozóitól mentes erdélyi magyarság. Este Illésfalvi Péter hadtörténész mutatta be második világháborús katonai hőstetteinket, de szó volt az észak-írországi polgárháborúról is. Az előadó, Szentesi Zöldi László újságíró itt felidézte egyik emlékét, mikor egy írnek bemutatta az erdélyi magyarok jogfosztott helyzetét, s annak, miután megkérdezte, hányan élünk itt, az volt a következő kérdése: „És mióta tart a polgárháború?”

Gyurcsány létének örvendeztek

Ökumenikus istentisztelettel kezdődött a rendezvény utolsó napja, Böjte Csaba atya, Bartos Károly református, valamint Rácz Norbert unitárius ifjúsági lelkész hirdetett igét. Böjte atya arra szólította fel hallgatóságát, hogy „fejezzük be a Trianon utáni nyavalygást", teremtsünk élhető életet magunknak, és oldjuk meg bátran, amit Isten kér tőlünk.

Ennek a felszólításnak a jegyében került sor a Magyar Polgári Párt helyzetét elemző, esélyeit latolgató beszélgetésre délben. A központi kérdéseket az képezte, ki lehet-e egyezni az erdélyi magyarságot tudatosan és következetesen eláruló RMDSZ-szel, indulhat-e színeiben a Polgári Párt, valamint van-e értelme a mindenáron való parlamenti képviseletnek. Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester szerint folytatni kell a tárgyalásokat és megegyezésre kell jutni, a veszély ugyanis nem az MPP becsületének és arculatának eltűnése, hanem az, hogyha felállunk a tárgyalóasztal mellől. Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere úgy vélte, félre kell tenni az önös politikai harcot, összefogás kell egy új magyar jövő építése érdekében. A városvezető ugyanakkor méltatta az EMI-tábort, mely szavai szerint felrázta az erdélyi ifjúságot. Árus Zsolt MPP-alelnök úgy látja, nem kell mindenáron parlamenti képviselet, de időre van szükség, míg az emberek megértik ezt. Szerinte ugyanakkor fölösleges az összefogás esélyeit latolgatni, ugyanis teljesen egyértelművé vált, hogy az RMDSZ nem akar megegyezni. Rácz Károlyhoz hasonlóan Árus sem tartott volna attól, hogy feloldódik az MPP a nagyobb pártban, szerinte éppen azért nem voltak sikeresek a tárgyalások, mert az RMDSZ vezetősége tudja ezt.


Ettől eltérő volt Csinta Samu, az MPP háromszéki ügyvezető elnökének a véleménye. Szerinte kényelmes lett volna a közös indulás, de lehet, hogy a polgáriak szétverését eredményezte volna, ráadásul pártja minden erkölcsi alapját elvesztette volna, hiszen eddig az RMDSZ politikáját nem támogató emberek szavazatát kérte. „Radikális megoldásként" viszont felvetette, hogy román politikai alakulattal viszont köthetne koalíciót pártja, s elvileg akár kormányra is kerülhetne így, ezt viszont beszélgetőtársai utasították el. Ugyanakkor az építkezést tartotta a legfontosabb párt előtt álló feladatnak.

Gergely Balázs kolozsvári MPP-elnök az általa kudarcnak nevezett választási eredmények kiértékelésének s a következtetések levonásának elmaradását nehezményezte, úgy fogalmazva: ilyen értelemben nincs nagy különbség az RMDSZ és az MPP között, hiszen mindkettőt egy szűk kör vezeti, mely alapító elnökség, mandátumát nem a tagságtól vagy annak küldötteitől kapta, ezt a kérdést pedig tisztázni kell a továbblépéshez, kongresszusra van szükség a választási stratégia kialakítása előtt. Felvetését nem támogatták meghívott párttársai.

A magyar nyelvhasználati lehetőségek Erdélyben címet viselő előadáson Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Soós Sándor EMI-elnök, Bagoly Zsolt alelnök és Bartha Béla, a szervezet partiumi régiójának elnöke ismertette a helyzetet, valamint a két megnevezett szervezet küzdelmét a magyar szóért.

A nap legnagyobb érdeklődésnek örvendő előadásának a Magyar Gárdától szóló bizonyult. Vona Gábor mellett felszólalt Klutsik György, a tábor biztonságáért felelő Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnoka, valamint a Nemzeti Őrsereg képviseletében Dankó László is.


A Magyar Gárda Egyesület elnöke elmondta, azért indított a balliberális oldal ilyen gyűlölethadjáratot a mozgalom ellen, mert attól félnek, hogy felébreszti végre a belső-magyarországiakat, s hatására ismét közösséggé válik a magyar ember. Később megjegyezte, a nemzeti ébredésben Gyurcsány Ferencnek is nagy szerepe van, „akire néhány év múlva úgy fogunk emlékezni, mint a Jóisten küldöttére, hiszen ez az elektrosokk kellett nekünk, hogy egy ilyen szélhámos elmebeteg felpofozzon, s ettől felébredjünk.” Egyre több a helyzetét felismerő és ez ellen lázadó ifjú, de ne várja Gyurcsány, hogy ez a fiatalság beérjen, mert akkor nem lesz keresnivalója a Kárpát-medencében – fejezte be a gondolatot tapsvihar közepette. Vona elmondta, most a magyarság szíve Erdélyben dobog, maga is feltöltődni jár ide, de úgy látja, a Gárda megalakulásával kezd otthon is megfordulni a tendencia, lassan magukhoz térnek az SZDSZ uralta média által félrevezetett, elbutított emberek.


Szóba került a cigánykérdés is, ez képezi ugyanis az egyik legnagyobb támadási felületet a Magyar Gárda ellen. Az elnök kifejtette, ők nem rasszisták, hiszen egész történelmünk a befogadásról szól. A cigányok esetében nem előítéletről, hanem hatszáz éves tapasztalatról van szó, hívta fel a figyelmet, hozzátéve, polgárháborús helyzet várható, hacsak nem lép a 25. órában a politikum. Hangsúlyozta: a cigányság is áldozat, mert etnikai fegyverként tolja maga előtt az országot vezető liberális réteg, „s míg mi egymás torkát szorítjuk vidéken, ők a fővárosban halásznak a zavarosban, és miután a cigányok elvégezték feladatukat, úgy fognak bánni velük, mint a palesztinokkal.” Vona Gábor megjegyezte a marosvásárhelyi pogromra utalva, hogy itt van előttünk a példa Erdélyben arra, hogy össze tud fogni a magyar és a cigány, ha közös az ellenség.

Mint ismeretes, a Gárda ellen jelenleg per folyik többek között az Országos Cigány Önkormányzat és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének részvételével. Vona Gábor ezzel kapcsolatban megnyugtatta hallgatóit: elképzelhető, hogy a szeptemberben folytatódó peren egy ártatlan egyesületet megszüntetnek (holott a vádlóknak kellene a vádlottak padján ülni), de magához a Magyar Gárdához nem tudnak hozzáférni. „Tudtuk, hogy amire vállalkozunk, az kivívja a kormány dühét, ezért készültünk erre. A perbe fogott Magyar Gárda Egyesület csak a Gárda megalapítója, mely mozgalom, s így nem férhetnek hozzá a struktúrájához. Ha pedig az Egyesületet feloszlatják, megalakítjuk a Magyar Gárda Egyesület 2-t, majd a Magyar Gárda Egyesület 3-at és így tovább, a Gárda pedig közben végzi a dolgát. És mindettől csak még többen leszünk – ahogy a balliberális sajtó gyűlölködése is jót tesz, hiszen ők ránk okádják gyűlöletünket, mi pedig pozitív energiává alakítjuk azt” - fejtette ki az előadó.

Folyatják az ébresztgetést

Ezt pár magyarul megélt napot szeretnénk minél több fiatalnak belopni az életébe, ezért jövőre megpróbálunk még több táborozót vonzani – mondta el lapunknak Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke. Megemlítette, szinte biztos, hogy jövőre is Gyergyószentmiklós mellett kerül sor a táborra, hiszen az új polgármester, valamint több befolyásos helyi ember támogatásáról biztosította a szervezőket. A konkrét helyszínt illetően nem tudott még biztosat mondani, viszont ígérete szerint ha maradnak a Hétvirág panzió területén, akkor 2009-re sokkal jobb körülmények várják a látogatókat. Idén ugyanis a tábor tőle független jogi problémák miatt elköltözött az eddig igénybe vett Négyes Motel területéről, s az új helyszín infrastruktúrája még nem felelt meg teljes mértékben a kifinomultabb igényeknek.