2020. szeptember 29., kedd, Mihály, Kapolcs napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
13:15 A Tizenkilenc című darabot mutatja be a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház13:01 Bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta Trianon évfordulójára12:52 Jó hír is van12:35 Pintér szerint a közrend, a közbiztonság szilárd, és nincs no-go zóna Magyarországon12:17 Vádat emeltek a zsilettpengés cigány ellen Miskolcon12:05 Vádat emeltek Fekete-Győr ellen11:51 Római legionárius eddigi legrégebbi ismert lemezvértjére bukkantak Németországban11:28 Izraeli válogatott palesztin igazolt az Egyesült Arab Emírségekbe10:55 Folytatódtak az összecsapások Hegyi-Karabahban és környékén10:37 Már emberölés gyanújával nyomoznak a bári kastélytűz ügyében, amelyben a budapesti milliárdos életét vesztette10:22 Trumpot Obama egyik zsidója játszotta el Biden próbavitáin09:54 124 éves Erzsók nénivel és magyar csodaszerrel gyógyított Merkellel is támadnak a csaló áruházak09:40 Északra akart szökni a lelőtt dél-koreai férfi - hamar megtapasztalta a rendszer vendégszeretetét09:25 Nyolcan meghaltak, 851-gyel nőtt a fertőzöttek száma09:14 Kigyulladt egy iskola tetőtere Józsefvárosban
24 óra legolvasottabbjai

Mozi ::

Wittner-film: kitűnő bemelegítő 15-ére – Hősnőnk és a Fidesz

Reklám


Olvasóink telefonos lobbiján is múlik,játsszák-e majd a mozik(Grafika: Laboncz Edina)
Megható, felháborító és erõt adó jelenetek, eddig ismeretlen részletek – ez a nem csak Wittner Máriáról szóló, mûfajilag nehezen behatárolható, hivatalosan portréfilm tartalma. Az ávósok és a 2006-os rendõrterroristák közötti hasonlóságokat kitûnõen mutatja be a Siklósi Beatrix és Matúz Gábor nevével fémjelzett Mamifilm Produkció, a szerény fõszereplõ pedig megérteti velünk: nem is kellett emberfeletti erõ ahhoz, hogy valaki ellenálljon a beszervezésnek, s ne legyen ügynök.
A Kuruc.info hírportál is meghívást kapott, így képviselte magát a bemutatón, melyet az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében tartottak a kommunizmus áldozatainak emléknapja elõestéjén. Korábban Wittner Mária sajtótájékoztatón közölte, hogy nem volt könnyû a filmet elkészíteni, mert közben – különösen a történelmi helyszínek felkeresésekor – lélekben újra átélte a korabeli eseményeket. Matúz Gábor elmondta, hogy a film további vetítése még bizonytalan, egyelõre nincsen szerzõdésük egyetlen mozival sem. Tervezik azonban a portréfilm televíziós bemutatását is (azt ugyan tervezhetik, legfeljebb az Echo TV-ben van esély, ahol õk készítik az Éjjeli Menedék c. mûsort – a szerk.), valamint DVD-n is szeretnék kiadni.
Ütõs képsorok
A film felülmúlja Koltay Gábor alkotásait (egyébként õ is részt vett a bemutatón), lényegesen érdekesebb, megindítóbb és pergõbb. Modern és fiatalos is egyben, remek rockzenei betétekkel, s mindez anélkül, hogy a minõség, az érték, az alázat rovására menne Talán, mert a téma is testközelibb… Akárhogy is, semmiképp sem egy száraz dokumentumfilm (bár Rékasi Károllyal már Koltay is igyekezett kitörni ebbõl a kategóriából). Ezt hangsúlyozandó nem is tüntették fel a megszólalók neveit, ami kissé nehezíti a megértést, de amúgy sem a lexikális információk átadására összpontosítanak. Bár az elején kissé aladozónak tûnik a film, késõbb már csak egy erdélyi cigánylány szép, de oda nem illõ énekét érezhetjük tölteléknek – pláne, hogy alatta a képanyag is gyengébb volt.
Sokat dob a filmen Jenei Szilveszter eddig nem túl ismert (pedig már 2002-ben kiadott) zenéje, az „1956 – Aki magyar…” c. rockopera, melynek egyes dalai csak most, megfilmesítve nyertek értelmet igazán. A kitûnõ vágások a Dextra Média stúdió utómunkáját dicsérik. Sok amatõr klipet láthattunk már a 2006-os rendõrterrorról (legismertebb ezek közül az épp Wittner Mária közremûködésével készült Kárpátia-dalra vágott összeállítás), de ilyen jól megszerkesztett képsorokat még nem láthattunk. Persze hozza a formáját a régi börtönökben, illetve akasztófa mellett búsan tangóharmonikázó Waszlavik „Gazember” László is. Az egyik operatõr a Kuruc.info hírportálnak elmondta: kisebb botrány volt, amikor a Parlament egyik folyosóján rákezdett nótájára külön engedély nélkül, de a kormányõrség Matúz Gábor kérésére nem tudott olyat idézni a házszabályból, mely tiltja a tangóharmonikázást.

A változatos, színvonalas CD-n közreműködik többek közt: Varga Miklós, Nagy Feró, Deák Bill Gyula, Rudán Joe, Szabó Csilla, Szvorák Kati, Tóth Renáta, Jenei Szilveszter, Orosz Győző, Dörner György, Forgács Péter, Gazdag Tibor, Gesztesi Károly, Makrai Pál

Wittner esete a Fidesszel
Nyilván rendezõi akarat, hogy – szélesebb köröknek megfelelni akarván – a „politikailag korrekt” protokoll szabályai szerint minden húgymeleg fideszest bevágtak, így Deutsch Tompikát is, amint hányingert keltõ képmutatással fogadja Wittner Máriát egy rendezvényen. Kíváncsian vártuk, amikor a zenei album címadó dala kezdõdött („Aki magyar, velünk tart ma / Térdeplésbõl ugorj talpra!”), hogy e döntõ pillanatban mit mutatnak majd Siklósi Beáék; ott azért helyreállt a rend, gárdisták álltak díszsorfalat Wittner egyik beszéde alatt.
Bár a forradalmisághoz nem sok köze van a Fidesznek, szabadságharcos kakukktojásuk – mint a filmben is elmondja – kitart Orbán Viktor mellett, de a pártba nem lépett be, és 2006. október 23. után felmerült benne, hogy visszaadja mandátumát (ezeket a mentségeket gyakran hangoztatja, mert azért õ is érzi, hogy nem jó helyen ül). „Kitartás” persze inkább egy nemes eszme mellett szükséges, nem egy többszörösen bukott, levitézlett, a rendõrök elõl páncélozott autóban menekülõ „vezénylõ tábornok” oldalán. És nem is a Parlamentet kéne otthagynia, csak a Fidesz-frakciót, melynek tagjaként legutóbb belesodorták a hazánknak nem sok jót ígérõ kétharmados lisszaboni szerzõdés megszavazásába is.
Wittner részérõl persze érthetõ az emberi hála Orbán iránt, aki képviselõnek felkérte õt, de tudnia kell, hogy csak transzparensként kihasználta a Fidesz, nem szívbõl kellett nekik. A szabadságharcosnõ sok fejfájást okozott a liberális pártnak, mely épp emiatt - információink szerint  - a következõ választáson már nem teszi listán bejutó helyre. (A szavazatokat meghozta, mehet…) Hacsak nem jön fel a parlamenti küszöb közelébe a Jobbik, hiszen akkor nincs más választásuk legnagyobb ellenségük kiszorítására (Morvait, a pletykákkal ellentétben várhatóan nem tudják kilóra megvenni).
Csurka figyelmébe
Tiszteletreméltó Wittner Mária 1956-os szerepvállalása, sõt az utána következõ éveit is mérceként tekinthette volna pl. Csurka, mielõtt az új rendszerben az antikommunisták vezetõje akart lenni. Raszkolnyikov néven ugyanis különösebb kényszer nélkül is III/III-as lett, míg Wittner nõ létére sem engedett: nem tudott volna fogolytársai szemébe nézni, ezért inkább a büntetést választotta (ha jól emlékszem, 20 nap szigorított elzárásról beszélt a filmben, s így tiszta maradt).

Bár még a Pesti Srácokról sincs utca elnevezve, a lányokról sem feledkezhetünk majd meg, ha egyszer egy kerületnek valóban nemzeti vezetése lesz (nem konkrét személynév esetén nem kell fővárosi hozzájárulás)

Érdekességek hõsnõnk életébõl
A filmben elkísérjük Mária nénit fodrászához is, aki nem más, mint Mansfeld Péter testvére, László. Viccelõdnek Horn Gyulán, aminél a nézõk közt csak az keltett nagyobb derültséget, amikor a Wittner Máriát felnevelõ karmelita nõvér jámbor arccal elmondja, hogy õ bizony rendszeresen imádkozik Gyurcsányért, hogy ne jusson a pokolra. A rendkívül idõs apácát egyébként a filmbemutatót követõ tapsviharban Petrás János, a Kárpátia vezetõje támogatta fel a színpadra.
Többnyire persze inkább nyomasztó cellákba (a mai Képviselõi Irodaház ÁVH-s pincerendszerébe), a moziban pedig síráshoz vezet a film. Wittner Máriából is csordul ki könny, de hát hogyne csordulna, amikor többek közt arról beszél, hogyan végrendelkezett csecsemõjérõl, s hogy az „emberséges” ÁVO-sok még egy búcsút is engedtek a halálra ítéltek cellájában. A film fõcímének – Hóhér, vigyázz! – is külön története van, de ezt már mesélje el Önöknek Mária néni a filmben…

Havrila Béláné Sticker Katalint (balról) és Wittner Máriát e fénykép alapján ítélték halálra, előbbit 1959-ben ki is végezték

Wittner Mária az 1956-os forradalomban vett részt aktívan. A rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelõkhöz, a Corvin közben segédkezett a sebesültek ellátásában. A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetûzésekben is részt vett. A forradalom leverése után disszidált, néhány hetet Ausztriában töltött, de végül visszatért Magyarországra. 1957. július 16-án letartóztatták és „fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli, meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás” miatt 1958. július 23-án, 20 éves korában elsõ fokon halálra ítélték. Kétszáz napot töltött börtönben halálraítéltként, a másodfokú bíróság azonban 1959. február 24-én – épp a film bemutatása elõtt 49 évvel – életfogytiglanra változtatta az ítéletet. 1970. március 25-én szabadult nemzetközi nyomásra.
Kovács Ferenc – Kuruc.info

Fénykép: Kassab Adonis
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready