Az alábbi cikkből a következők derülnek ki:

-    A tavaly június eleji támadás “kárvallott” cigányaiból kettő börtönlakó (vesd össze: feddhetetlen, példás, még csak véletlenül sem bűnöző életvitel)

-    Cigányaink egymásnak teljesen ellentmondó dolgokat nyilatkoznak (gyengébbek kedvéért: hazudoznak, ahogy szoktak)

-    A polgárőrök azóta is előzetesben csücsülnek, szemben mondjuk a bizonyítottan (!!) gyilkoló Kozák Rajmunddal (és ez csak egy, hasonló eset a sokból, amikor cigót hagytak szabadlábon - egyéb hivatkozásokért lásd EZT). Hiába, ez utóbbi cigány, így ő szabadlábon lehet, még úgy is, hogy gyilkolt…

-    A polgárőrök elleni vád változatlan: “több emberen elkövetett, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérlete”. Miközben a pár napja teljesen ugyanezt csináló törökszentmiklósi cigányok ellen a vád simán csak rongálás. Nem, nincs kettős mérce, ugyan...

Az eredeti cikk:
 

Másként emlékeznek a pátkai támadás tanúi

Egymásnak ellentmondó vallomások hangzottak el a helyszíni bizonyítási kísérleten. Még a tettesek számáról sem volt egyetértés.

Helyszíni bizonyítási kísérlettel folytatódott hétfő éjszaka Pátkán annak a három polgárőrnek a pere, akiket azzal vádolnak, hogy tavaly júniusban Molotov-koktélt dobott három, romák által lakott házra.

A Fejér Megyei Bíróság Édl Gabriella által vezetett tanácsa előtt zajló per vádlottjait több emberen elkövetett, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérletével vádolják. A támadásban senki nem sérült meg, az egyik épületben meggyulladt és megrongálódott az egyik szoba néhány berendezési tárgya, a másiknak a redőnye perzselődött meg, a harmadiknak pedig a fala kormozódott be.

A hétfő éjszakai - kutyás rendőrök jelenlétében megtartott - több mint két és fél órás bizonyítási kísérletet kordonok mögül harminc-negyven helyi lakos figyelte. Ott voltak a helyszínen a vádlottak védői, továbbá a vádat képviselő ügyész is. A bilincsben elővezetett vádlottak mellett két, szabadságvesztését töltő tanút is a büntetés-végrehajtási intézetből állítottak elő.
 

A bíróság azt akarta tisztázni, hogy a támadás idejéhez hasonló időjárási és fényviszonyok mellett a tanúk - a megtámadott családok tagjai - láthatták-e, bizonyosan felismerhették-e az elkövetőket, valamint, hogy pontosan mi történt a tavaly júniusi éjszakán.

Öt tanút hallgattak meg. Volt, aki - elmondása szerint - egy, mások két vagy három elkövetőt is láttak futni, menekülni a támadások színhelyéről.

Három tanú azt vallotta, hogy a sötét ruhás, harisnyaálarcot, illetve símaszkot viselő támadók (egy testvérpár és az unokatestvérük) - miután észrevették őket a megtámadott házakból a kiabálásra, illetve a tűz oltására kiszaladók - nevükön szólították és menekülésre biztatták egymást.

Volt tanú, aki úgy vallott, hogy arcról is felismerte az egyik vádlottat, mivel rövid időre "felcsúszott" az álarca. Más csak a hangjáról vélt ráismerni az egyik támadóra. A tanúk egyike azt mondta, látta, ahogy az egyik ház felé "röpült az üveg", mások a vádlottak kezében láttak üvegeket. Az egyik megtámadott család tagja pedig arról vallott, hogy a közeli erdő felé menekülő vádlottak egyike husánggal oldalba is vágta.

A helyszíni vallomások közül több nem egyezett a tanúk által a korábbi tárgyalásokon mondottakkal. Az ellentmondásokat a per következő tárgyalásán - szeptember 4-én - tisztázzák.