Izraelben a napokban tesztelték az egész országra kiterjedő sms-riasztási rendszert. A héber, arab, angol és orosz nyelven kiküldött üzeneteket mind a három legnagyobb szolgáltató ügyfelei megkapják. A kormány tervei szerint az emberek így értesülnek majd arról, hogy készülniük kell-e rakétatámadásra Irán felől.

Ha hinni lehet a harcos üzemmódba kapcsoló izraeli médiának, a riasztási rendszert hamarosan élesben is bevethetik. Az elmúlt napokban már-már összehangoltnak tűnő címlapokkal jelentek meg az izraeli lapok, amelyekből az derült ki, hogy a következő tizenkét hétben lényegében bármikor megkezdődhet az Irán elleni háború. Az izraeli televízió pedig azt állította, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter döntése Irán bombázásáról lényegében végleges.

"Korábban hónapokról beszéltek, most hetekről van szó" - mondta az Irán elleni támadás lehetséges időpontjáról Yoel Guzansky, a tel-avivi nemzetbiztonsági tanulmányok intézetének kutatója, az izraeli nemzetbiztonsági tanács korábbi Irán-szakértője a Financial Timesnak.

Az izraeli sajtó már több hónappal ezelőtt elkezdte mérlegelni, hogy mely városoknak vannak megfelelően biztonságos óvóhelyei és jól működő szirénái. A feszültség azonban most már az izraeli utcákon is érezhető, a boltok előtt sorban állnak az emberek, hogy polgári védelmi előkészületek részeként beszerezzék az új gázmaszkokat.

Ehud Barak védelmi miniszter becslései szerint várhatóan ötszáz izraeli fog meghalni abban az esetben, ha az Irán elleni támadásból komolyabb harc lenne. A Reuters gyorsszámítása szerint bár ennyi áldozat is fájdalmasan érintheti a 7,8 milliós országot, de nagyságrendileg lényegesen kevesebb lenne, mint ahány embert például az 1948-as függetlenségi háborúban (mintegy 6400), vagy az 1967-es hatnapos háborúban (csaknem ezer) vagy az 1973-as jóm kippúri háborúban (mintegy 2500) elvesztettek. Egy esetleges Irán elleni támadás szinte biztosan maga után vonná az izraeli városok elleni teheráni válaszcsapást. Ráadásul Danni Jatom, a Moszad volt igazgatója szerint számítani lehet arra is, hogy Libanonból a Hezbollah, Gázából pedig a Hamász lőné rakétákkal Izraelt, vagyis Izrael többfrontos harcra készülődhet.

A Bloombergnek nyilatkozó volt izraeli katonai parancsnok, Shlomo Brom szerint elég nyilvánvaló, hogy Netanjahu és Barak is próbálja felkészíteni az izraeli közvéleményt az Irán elleni támadásra. A katonai szakember is úgy véli, ez bármikor megtörténhet a következő hat hónapban. Izraeli tisztségviselők szerint Izrael legjelentősebb üzleti központja és második legnagyobb városa, Tel-Aviv és környéke lenne Teherán legfontosabb célpontja. A város köré éppen ezért hamarosan egy mobil rakétavédelmi rendszert fognak kiépíteni.

A háborús készülődés egyik jeleként lehet értelmezni azt is, hogy az izraeli miniszterelnök a napokban új embert nevezett ki a polgári védelemért felelős miniszteri posztra. Avi Dichter tíz évvel ezelőtt a belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét élén állt. A leköszönő miniszter mindeközben a Mááriv című lapnak adott interjúban arról beszélt: "Nincs ok hisztériára. A polgári védelem még soha nem volt olyan jól felkészült, mint most". Megerősítette azt is, hogy jelenleg az izraeli lakosság több mint a felének elegendő vegyvédelmi felszerelés áll rendelkezésre, és a polgári védelemmel foglalkozó különféle hatóságok már pontosan felosztották egymás között a lakosság védelméhez szükséges feladatokat.

Az izraeli sajtóban megjelent találgatások szerint az esetleges Irán elleni támadásra leginkább az amerikai elnökválasztás miatt előálló bizonytalanság teremthet lehetőséget, ebben a köztes időszakban ugyanis az izraeli vezetésnek könnyebb lehet kész helyzet elé állítani Washingtont. Az Egyesült Államok mindeddig azt az álláspontot képviselte, hogy katonai akcióra csak végső esetben kerülhet sor. Leon Panetta amerikai védelmi miniszter az izraeli harci kedvet látva ezért is hangsúlyozta, hogy még van idő kivárni, lesz-e eredménye az Irán ellen hozott nemzetközi szankcióknak és a diplomáciai nyomásnak. Danny Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettes viszont a múlt héten pont arra szólította fel a Nyugatot: ismerje el, hogy a diplomáciai nyomás nem hozott eredményt.

Izrael amerikai nagykövete, Michael Oren elismerte: "Izrael órája gyorsabban ketyeg, mint Washingtoné". A mostani sietséget a Háárec című izraeli lap szerint az indokolhatja, hogy az Egyesült Államokhoz befutott legújabb hírszerzési információk szerint Irán egyre gyorsabban halad afelé, hogy nukleáris fegyvert legyen képes összerakni. Ezt az információt azonban amerikai részről egyelőre nem erősítették meg.

Netanjahu és Barak támadókedvét nem mindenki osztja Izraelben. Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad volt vezetője, Meir Dagan például nevetségesnek, stratégiailag ostobaságnak nevezte az Irán elleni izraeli támadás ötletét. "Ez a leghülyébb ötlet, amit valaha hallottam" - jelentette ki kertelés nélkül Dagan, aki arra is figyelmeztetett, hogy ha Izrael belemegy az Irán elleni támadásba, a régióban egészen lehetetlen kihívással fogja szembe találni magát. A volt Moszad-vezér azzal indokolta a nyilvános kirohanását, hogy - mint mondta - "senki sincs, aki megállítaná Bibit (Netanjahut) és Barakot" egy ilyen "veszélyes kaland előtt".

Dagan ezért kapott hideget, meleget is. A szemére vetettek, hogy lerántotta a leplet az izraeli tervekről, miközben a katonai támadás lebegtetése kulcsfontosságú lenne Irán megfélemlítése szempontjából. Ahogy a Bloomberg fogalmazott az elemzésében: ahhoz, hogy Izraelnek ne kelljen Iránt bombáznia, fenn kell tartania a látszatát annak, hogy bármelyik pillanatban megindíthatja a támadást.

A politikusok háborús retorikája a közvélemény-kutatások szerint kezdi meggyőzni az izraelieket. Egy augusztusi felmérés szerint egyre fogynak a támadás ellenzői: míg márciusban a megkérdezettek 58 százaléka ellenezte, hogy amerikai támogatás nélkül támadja meg Iránt Izrael, addig mostanra 46 százalékra olvadt ez az arány.

(Origó nyomán)