A tunéziai elnöki hivatal péntek este bejelentette, hogy az országban feloldották a szükségállapotot, amelyet július elején vezettek be újra, néhány nappal a 38 halálos áldozatot követelő és az Iszlám Állam által vállalt szúszai merénylet után.
"A július 4-én bejelentett és július 31-én meghosszabbított szükségállapot ma, október 2-án véget ér" - adta tudtul az észak-afrikai ország köztársasági elnöki hivatala egy rövid közleményben, amely szerint a rendkívüli intézkedések hatálya pénteken éjfélkor jár le.
A június 26-i szúszai támadás elkövetője gumicsónakon érkezett az Imperial Marhaba és a Szoviva szállodák melletti strandra, egy napernyő alól Kalasnyikov gépkarabélyt húzott elő, és tüzet nyitott a fövenyen pihenő turistákra. Áprilisban a tuniszi Bardo Múzeum ellen követtek el terrortámadást fegyveresek, húsz külföldi halt meg és negyvenöten megsebesültek. Mindkét merénylet elkövetését az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet vállalta magára.
A július elején bevezetett szükségállapot kivételes jogkörrel hatalmazta fel a rendvédelmi szerveket. A hatóságok megtilthatták a sztrájkokat és "a közrend megzavarására alkalmas" rendezvényeket, ideiglenesen bezárathattak előadótermeket és megtilthatták szeszes italok árusítását, továbbá minden szükséges intézkedéssel ellenőrizhették a sajtót és minden más kiadványt. Az intézkedéseket sokan vitatták, attól tartva, hogy a terrorellenes harc örvén korlátozza a szabadságjogokat és kriminalizálja a társadalmi megmozdulásokat.
Július végén új terrorellenes törvényt is elfogadott a tunéziai parlament, hogy hatékonyabban vehessék fel a harcot a szélsőségesek ellen, de jogvédő szervezetek szerint a jogszabály a kelleténél nagyobb hatáskörökkel ruházta fel a bűnüldöző szerveket.
Tunéziában korábban több mint három évig volt érvényben szükségállapot. Az akkori rendkívüli intézkedéseket 2011. január 14-én, az "arab tavasznak" nevezett tüntetéssorozatok idején - néhány órával Zin el-Abidin Ben Ali diktátor elmenekülése előtt - vezették be és 2014 márciusában oldották fel.
(MTI)