Az Iszlám Állam terrorszervezet Aamák nevű hírportálján közölte, valamint videofelvétellel is alátámasztotta, hogy felrobbantotta az INA horvát olajipari vállalat Hajána nevű gáz- és olajlelőhelyét Homsz várostól nem messze – írja a Vecernji list című horvát napilap.
A szíriai helyzet miatt a Mol irányítása alatt álló horvát társaság 2012 óta feladta ottani mezőit, de hírek szerint a kitermelés azóta is folyt.
A terroristák azt állították, a lelőhelyek „a Bassár el-Aszad-féle rezsim gerincét képezték”, és naponta 3 millió köbméter gázt termeltek, amelynek nagy részét katonai célokra használták fel. Tettükkel szerintük nagy kárt okoztak az Aszad-vezetésnek, amelynek most nemcsak a gázellátással, hanem az áramellátással is problémái lesznek.
A terroristák azt állították, a lelőhelyek „a Bassár el-Aszad-féle rezsim gerincét képezték”, és naponta 3 millió köbméter gázt termeltek, amelynek nagy részét katonai célokra használták fel. Tettükkel szerintük nagy kárt okoztak az Aszad-vezetésnek, amelynek most nemcsak a gázellátással, hanem az áramellátással is problémái lesznek.
Az INA 2007-re fejezte be a kutatásokat a Hajána nevű lelőhelyen, ahol hat gáz- és olajmezőt tárt fel. Az olajvállalat ezt követően 2012-ig foglalkozott gáz- és olajkitermeléssel ezeken a területeken, miután a háború és a politikai helyzet miatt kivonult Szíriából.
Miután Andrej Plenkovic horvát kormányfő december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból, különböző találgatások láttak napvilágot, hogy ezt miből teszi meg.
Radimir Cacic horvát politikus – aki korábban a kormány alelnöke és gazdasági minisztere is volt – két nappal később azt nyilatkozta a horvát N1 hírtelevíziónak, hogy a háttérben már zajlanak a tárgyalások arról, miképpen kompenzálhatnák Horvátországot a szíriai olajmezőkön kitermelt olajból elmaradt bevételért, illetve hogyan térhetnének vissza Szíriába. Szerinte a horvát diplomácia nagy hibát vétett, amikor engedett az Egyesült Államok nyomásának, és elfogadta az Európai Unió politikáját – az EU 2011-ben retorziókat vezetett be Szíria ellen, melyek magába foglaltak olajembargót is. Cacic úgy vélekedett: Horvátországnak kártérítést kellett volna kérnie az uniótól. Az INA-nak 2011-ig 800 millió dollár nettó bevétele származott Szíriából, majd utána semmi, emelte ki.
Az INA akkor közleményben cáfolta, hogy a szíriai gáz- és olajmezőkkel kapcsolatban bármilyen előrelépés történt volna. Az olajvállalat figyelmeztetett, hogy a biztonsági és politikai helyzet annyira összetett a közel-keleti országban, hogy a következő néhány évben nagy valószínűséggel nem fog rendeződni.
A horvát társaság egyébként 2013 és 2015 között leírta szíriai gáz- és olajlelőhelyei értékének egy részét, összesen 3,4 milliárd kunát (137 milliárd forintot). Becslések szerint az INA Szíriában több milliárd dollár értékű lelőhelyekkel rendelkezik.
Az újság arról is beszámolt, hogy a háborús történések következtében az INA egyes lelőhelyei megsérültek ugyan, és különböző fennhatóság alatt álltak, a kormányellenes erőktől egészen az IÁ-ig, de mindvégig működtek, és folyt rajtuk a kitermelés.
Ahhoz, hogy az INA folytassa aktivitását Szíriában, elengedhetetlen feltétel, hogy teljesen véget érjenek a harcok, stabil politikai és biztonsági rendszer alakuljon ki, továbbá megszűnjenek a jelenleg érvényben lévő szankciók az ország ellen – állt a vállalat közleményében. „Amikor ezek a feltételek teljesülnek, és az INA szakembereinek lehetőségük lesz megnézni a lelőhelyeket és felmérni a károkat, csak abban az esetben kezdődhetnének tárgyalások a visszatérésről, és egy esetleges kártérítési igényről” – folytatódott a szöveg.
(MTI)
