Izlandot a nyugati országok jelölték az időközi választáson, és 172 szavazatot kapott a leadott 173-ból, a maradék egyet Franciaország kapta, ami az AP hírügynökség tudósítása szerint derültséget váltott ki teremben. Ahhoz, hogy egy ENSZ-tagországot beválasszanak az EJT-be, a leadott szavazatok kétharmadát kell megszereznie. Izland EJT-tagsága azonnal megkezdődött, és 2019. december 31-éig, vagyis az Egyesült Államok mandátuma eredeti végéig tart. EJT-tagokat lépcsőzetes rendszerben, régiós csoportokból évente választanak három éves mandátumra.

Washington június 19-én jelentette be, hogy kilép az EJT-ből. Nikki Haley amerikai nagykövet a lépés indoklásaként akkor azt mondta: a szervezet „álszent és öncélú”, és valójában „gúnyt űz az emberi jogokból”. Washington azért lép ki, mert „egyetlen országnak sem volt bátorsága”, hogy csatlakozzék a szervezet megreformálását célzó amerikai törekvésekhez, és még az Egyesült Államokkal azonos véleményen lévő országok sem kívánták nyíltan bírálni a 47 tagú tanács munkáját.

A kilépés nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ne tartaná be korábbi emberi jogi kötelezettségvállalásait – szögezte le Nikk Haley akkor. Kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az Emberi Jogi Tanács munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják. Ezt bizonyítja az is – mondta –, hogy a szervezet „aránytalan mértékben” foglalkozik Izraellel, és folyamatosan elfogult a zsidó állammal szemben. Haley már korábban is többször azzal vádolta meg a szervezetet, hogy „betegesen elfogult” Izraellel szemben.

A világ számos országa – köztük Oroszország –, ENSZ-tisztségviselők és az Európai Unió is bírálta akkor az amerikai lépést.

(MTI)