2019. január 23., szerda, Zelma, Rajmund, Emese napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
21:03 A Legfőbb Ügyészség ellen tüntettek a Jobbik cimborái20:18 Megvédjük Nagy-Magyarországot!19:55 Több mint négymillió e-személyi van forgalomban19:43 Kikapott a magyar kézilabda-válogatott Norvégia ellen19:20 A pápának az amerikai-mexikói határ megerősítése sem tetszik - szerinte nem is kellene tartani a beözönlőktől18:54 Terjed az influenza18:17 Horváth Csaba megint megkapta Tarlóstól17:48 Ausztriában is kénytelenek voltak elismerni: tíz betolakodóból négy hazudik az életkoráról17:11 Ötmillió darab captagon tablettát találtak Görögországban16:31 Vona szerint Sneidernek bocsánatot kellene kérnie, veszélyben a baloldali együttműködés16:11 Egyhetes sztrájkot hirdetett az Audi szakszervezete16:01 Nem szavazta meg a Fővárosi Közgyűlés a túlóratörvény elleni határozatot15:44 Karácsony és Horváth mérkőzik a baloldali főpolgármester-jelöltségért - utóbbi számít a Jobbikra is14:55 Japánba is elmegy a pápa - igazán elsajátíthatná ott a migránskezelési alapelveket14:21 Megdőlt a mexikói gyilkosságrekord
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Netanjáhut nem szabad disznófejjel ábrázolni - de horogkereszttel sem, mert a megtorlás NER-kompatibilis lesz

Izraelben a karikaturisták zsidókat büntetlenül nem ábrázolhatnak disznófejjel, mert ez antiszemitizmusnak számít. Szintén antiszemita cselekedet az, ha a legújabb zsidó fajvédelmi törvényt kezdeményező, támogató Binjámin Netanjáhu kezeit-lábait horogkereszt alakjában jelenítik meg. A norvég Dagbladet című lap ezt tette, ezért az ottani zsidók és az izraeli nagykövet az újságtól máris követelik a bocsánatkérést – egyelőre azonban eredménytelenül. Izraelben csak disznófejjel ábrázolták Bibit, ám a karikaturistát már ki is rúgták – írja a Jiszráél Há-Jóm (Izrael Ma) című újság.
Zoom
Bibi kiüti a drúz atyafit (A Dagbladet karikatúrája)
Jan-Erik Smilden, a norvég Dagbladet (magyarul: Napilap) című újságban három nappal ezelőtt hírmagyarázatot írt a legújabb zsidó fajvédelmi törvényhez, amely meghatározza nemzet és a nemzetállam fogalmát. A törvény megszavazása előtt és után Izraelben is sokan tiltakoztak - zsidók és nem zsidók egyaránt -, szóban, írásban összehasonlították a történelemben a korábbi, hasonló indíttatású és tartalmú törvényekkel. A Dagbladet, a skandináv ország harmadik legolvasottabb újságjának „antiszemita” karikaturistája, Finn Graff, illusztrációként a fajvédelmi törvényt kezdeményező Bibit a kezét-lábát horogkeresztet alkotva ábrázolta, miközben a szvasztika egyik ökölben végződő szára balegyenessel kiüti a jellegzetes drúz bajuszt, kerek, fehér, felül lapos fejfedőt viselő drúz atyafit. Ja, és a drúzt kiütő kar alá angolul azt is odaírták, hogy „csak fehéreknek”.
A Dagbladet karikatúrájának jobb megértéséhez tudni kell, hogy a drúzok, pontosabban a drúz vallás a Kr. u. 11. században, Egyiptom földjén szakadt ki az iszlám sí’ita-iszmá’ílita irányzatából. A Közel-Keleten Szíriában, Libanonban, Izraelben és Jordániában élnek a legnépesebb drúz közösségek. Anyanyelvük és népi hovatartozásuk egyértelműen arab, ám mivel a Palesztinában és a környező, 1918-ig szintén az Oszmán-Török Birodalom részét képező helyeken a szunnita hatalom évszázadokon keresztül hátrányosan megkülönböztette őket, örömmel szövetségre léptek a 19. század végétől kezdve Palesztinában berendezkedő cionista zsidókkal. A drúz férfiak ennek értelmében - ellentétben a nem drúz arabokkal - katonai szolgálatot is teljesítenek az izraeli hadseregben, ám az 1967-ben megszállt, majd bekebelezett Golán-fennsíkon levő drúz falvak férfi lakossága erre nem hajlandó.
Zoom
A fajvédelmi törvény megszavazását ünneplő Likud-képviselők Bibivel
A megátalkodott norvég nácik, vagy nevezzük csak nevén a gyermeket, quislingek, a norvégiai zsidó hitközség, Ráfi Schutz izraeli nagykövet és mások követelésére sem nem hajlandók bocsánatot kérni a Közel-Kelet egyetlen demokráciájától, annak miniszterelnökétől, amiért a Dagbladet antiszemita karikaturistája nem a zsidók elvárásainak megfelelő pózban ábrázolta Bibit, a Nobel-békedíj várományosát. Legalábbis egyelőre nem… A Dagbladet szerkesztősége például azzal a nevetséges kifogással utasította vissza a bocsánatkérést, illetve a karikatúra eltávolítását az újság világhálós kiadásának felületéről, hogy az ilyesmi belefér a szólás- és a sajtószabadság fogalmába.
Csakhogy a kétségtelenül gyomorforgató, a zsidó nemzet és Izrael nemzetállam fogalmát meghatározó törvényt nemcsak külföldön, hanem - pontosan a kifogásolt karikatúra által sejtetett történelmi előzményekre hivatkozva - Izraelben is keményen bírálták, zsidó és nem zsidók egyaránt. Leginkább a zsidókkal kollaboráló, de most mégis arcul csapott drúzok vannak fölháborodva. Az izraeli sajtóban a törvényhozás előtt és után több, a Dagbladetténél sokkal elítélőbb karikatúrák láttak napvilágot. Az egyik ilyen karikatúra a Jerusalem Post mellékletében, a Jerusalem Reportban jelent meg, s alkotója Ávi Katz. A karikaturistát az Oren Házán likudos parlamenti képviselő készítette szelfi ihlette.
Zoom
A fajvédelmi törvény megszavazását ünneplő még egyenlőbbek (Ávi Katz karikatúrája)
Az Oren Házán-féle szelfi az említett legújabb zsidó fajvédelmi törvény megszavazása utáni diadalmámor perceiben, a Kneszetben készült. A fényképen Binjámin Netanjáhu miniszterelnök, jobbján és balján a Likud legcsahosabb fajvédő képviselői láthatók. A fénykép már kezdte bejárni a világot, amikor Ávi Katz a Jerusalem Reportban megjelentetett egy karikatúrát, amelyen az említett szelfin látható politikusok testtartásában, ám disznófejjel ábrázolt személyek láthatók. De ez még mind semmi, mert a művész a disznófejűek fölé George Orwell Állatfarm című regényéből véve, eredeti nyelven, angolul ezt az idézetet írta: „Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél – George Orwell.”
Az izraeli karikaturistának jóformán ideje sem maradt hivatkozni a sajtó- és szólásszabadságra, meg miegyebekre, mert a Jerusalem Post főszerkesztője a kormányzó Likud háza tájáról érkező fenyegetések hatására már másnap útilaput kötött a talpa alá. A kirúgás indoklása között szerepelt például az, hogy megengedhetetlen zsidó embereket - még ha azok politikusok is - disznófejjel ábrázolni. S ezen kívül az ilyen karikatúrák könnyen a szerkesztőség elleni terrortámadást is kiválthatják, amiképpen történt az a Charli Hebdo című franci lap munkatársai ellen.
Hering J. – Kuruc.info
Kapcsolódó:



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready