2019. augusztus 23., péntek, Bence, Farkas, Rózsa napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
09:04 "Kedves Donald Trump elnök, egy euró és Vallónia az öné" - ajánlatot tettek a flamandok08:40 Holtan találták meg az egyik barlangászt a lengyel Tátrában08:10 Az Izrael-csicska öserdőirtó most éppen a parasztjait vádolja gyújtogatással07:48 Az Egyesült Államok lakosságának 62 százaléka elégedetlen a Grönland-felvásárlóval07:32 Eddig százötmillió dollárnyi kárt okoztak az erdőtüzek Oroszországban06:55 Ötven helyett csak öt évre elegendő palagáz lehet Nagy-Britanniában22:48 Kolozsvár korábbi magyargyűlölő polgármestere elnök akar lenni, hogy gazdaggá tegye a Föld legelső nemzetét, Jézus rokonait22:16 Budapestre költözik a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség22:04 Vitéz Vastagh György Emléktúra21:47 Az "orosz agresszióról" szeretne locsogni Pence Izlandon - de a kormányfő sajnos házon kívül lesz21:12 Hamarosan kiköthet a soron következő migránstaxi, különben a négerek éhesek lesznek20:58 Az olasz államfő keddig adott időt az egyezkedésre20:31 Nem is igaz, hogy az aligátorok nem tudnak kerítést mászni19:55 Di Maio azt sem tudja, kivel, de folytatná a kormányzást19:23 Salvini: egy túlélési kormány megnyitná a kikötőket
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Kétezer-ötszáz éves amforákat találtak a Karaburun-félsziget közelében - nyilván nem az albánok készítették őket

Reklám

Egy albán–amerikai tengeri régészeti kutatócsoport 2500 éves amforákra bukkant Albánia partjainál. Ez a legősibb ilyen lelet, amelyet a Jón-tenger albán partjainál találtak.
Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg.
Az RPM Nautical Foundation Hercules kutatóhajója pénteken jelentette, hogy rábukkantak 22 amforára, olyan kétfülű szűk nyakú agyagedényekre, amelyekben bort vagy olajat tároltak. A korsók 40–60 méter mélyen feküdtek a tengerfenékbe ágyazódva a Karaburun-félsziget sziklás partja közelében.
A floridai központú alapítvány egy nonprofit kutatási és oktatási szervezet, amely főleg a Földközi-tengeren végez tengeri régészeti kutatást, így Máltán is fenntart képviseletet.
Mateusz Polakowski archeológus elmondta: a kutatók szerint a korinthoszi A típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korinthoszi amforákat orsó alakú test, magas nyak és a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik.
Polakowski hangsúlyozta, hogy ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.
Az RPMNF elnöke, James Goold egyik legfontosabb leletüknek nevezte az amforákat, és kiemelte, hogy a felfedezés történelmi és régészeti szempontból is jelentős.
A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat.
Neritan Ceka albán régész elmondta, hogy hasonló korinthoszi és kerkirai (Korfu) amforákat korábban már találtak az albán szárazföldön, Durresben és Apollóniában, ami arra utal, hogy a Kr. e. 7. század második felében intenzív kereskedelem folyt az albán partoknál.
Az RPMNF 2004 óta térképezi fel az albán partvidék tengermedrét ősi és újabb hajóroncsok után kutatva. A tervek szerint Albánia nyugati részén víz alatti múzeumot is nyitnak majd a tengerben.
Ceka szerint az albán hatóságok egy új négy-öt éves projektet terveznek az alapítvánnyal és a texasi nonprofit Tengeri Régészeti Intézettel közösen, ennek keretében felmérik a hajóroncsok kiemelésének lehetőségeit.
A kutatók eddig 28 hajóroncsot fedeztek fel, továbbá számos amforát találtak Albánia partjainál, a délen fekvő Saranda és Butrint térségétől Durresig, és most azt tervezik, hogy Durrestől északabbra folytatják a kutatómunkát.
A tengerrégészeti alapítvány jelenléte az elmúlt 12 évben nagy lépést jelentett az albániai tengeri régészet terén. Auron Tare, az UNESCO víz alatti világörökségi tudományos és technikai bizottságának vezetője szerint ha megtalálják, és sikerül igazolni, a hajóroncs majd kapcsolatba hozható lesz két jelentős albán tengerparti várossal, Dürrakhionnal (a mai Durres) és Apollóniával, amelyek egykor a keletre vezető ősi útvonal kapuinak számítottak.
Tare hozzátette, hogy Albánia partjainál nemcsak ősi hajóroncsokat találtak, hanem számos első és második világháborús hajóroncsot is, amelyek szintén a történelem eddig kevéssé ismert fejezetére világíthatnak rá.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready