Július 19. reggelén két hullámban légitámadás érte a Bagdadtól északkeleti irányban levő Ámárli iraki város közelében az iraki kormányhadsereg részét képező Népi Mozgósítás nevű iraki sí’ita milícia 52-es dandárjának állásait, létesítményeit és az állítólag ott raktározott iráni rakétákat. Egészen a mai napig azt feltételezték, hogy a támadást az amerikai légierő pilóta nélküli gépei hajtották végre az iraki főváros közelében. Befolyásos nyugati diplomaták viszont legutóbb elmondták, hogy a támadást az izraeli légierő F-35-ös, úgynevezett lopakodó vadászbombázója hajtotta végre Irak területén – írja mai számában a Londonban megjelenő arab nyelvű Es-Sárk el-Auszát című újság.
 A Népi Mozgósítás síita milícia fegyveresei az iraki hadsereg keretében (fotó: Wikipédia) |
Sokáig rejtélynek tűnt, hogy július 19-én vajon ki hajthatott végre két hullámban légitámadást Irak területén egy Bagdadtól északkeletre levő katonai laktanya állítólag iráni rakétákat is tároló fegyverraktára és más létesítményei ellen. Persze mindenki sejthette, hogy a végrehajtó ezúttal is az izraeli légierő volt, ám a zsidók ezúttal is hallgattak, míg a kárvallottak nem voltak biztosak az állításuk valódiságában. A Londonban megjelenő Es-Sárk el-Auszát (Közel-Kelet - الشرق الاوسط) című, arab nyelvű, a szaúd-arábiai uralkodóház által alapított és finanszírozott újság azonban ma „nyugati diplomáciai forrásra” hivatkozva szűkszavú hírben azt írja, hogy az elkövető ezúttal is a „hosszúkezű” izraeli légierő volt.
 A Népi Mozgósítás fegyveresei a július 19-i légitámadás célpontjának közelében (fotó: parstoday.com) |
De térjünk vissza a július 19-én végrehajtott légitámadás körülményeire. A jó tíz napig rejtélyesnek tűnő, korábban pilóta nélküli repülőkkel kivitelezett támadásnak hitt légicsapás a Bagdadtól északkeletre fekvő Szaláh ád-Dín (Szaladin) kormányzóság, többségében iraki sí’ita muszlim türkmének lakta Ámirli nevű városa közelében, az iraki kormánycsapatokba betagozódott Népi Mozgósítás (El-Hásd es-Sá’ábi - الحَشد الشعبيّ) nevű sí’ita milícia 52-es dandárja ellen irányult. Az iráni határtól mintegy 100 kilométerrel nyugatra elterülő Ámárli város közelében végrehajtott támadást a Tik-Debká című izraeli katonapolitikai hírportál már a támadást következő napon a Washington és Teherán között zajló „csendes háborúban” bekövetkezett fordulópontnak nevezte.
 Az izraeli „Hatalmas” F-35-ös lopakodó vadászbombázó a levegőben (fotó: izraeli hadsereg) |
Július 19-ig ugyanis a perzsa-amerikai „csendes háborúnak” leginkább olajszállító tartályhajók, kőolaj- és földgázvezetékek voltak a kárvallottjai, ám ezúttal pilóta nélküli harci repülőt is bevetett Amerika, vélte akkor sokan másokkal együtt az izraeli hírportál. Csak ma, a Londonban napvilágot látó arab nyelvű újság híre után vált (majdnem) bizonyossá, hogy a támadást ezúttal nem Amerika, hanem a nagy fegyverbarát, Izrael hajtotta végre, méghozzá az Amerikától kapott egyik F-35-ös, 5-ik generációs, lopakodó vadászbombázóval. (Donald Trump ennek a harci repülőnek a Törökországba irányuló leszállítását állította le, miután Ankara Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert vásárolt Oroszországtól – H. J.)
 Bibi a „Hatalmassal” fényképezkedett – majd megfenyegette vele Iránt (fotó: izraeli hadsereg) |
Binjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök a Bagdad közelében végrehajtott izraeli támadás előtt tíz nappal megfenyegette Teheránt, hogy az Amerikától kapott F-35-ös, Izraelben Ádir-nak (אדיר), azaz Hatalmasnak elnevezett harci repülővel a zsidó légierő bármelyik perzsa városra képes csapást mérni. A perzsák sem maradtak adósak a válasszal, mert megüzenték Bibinek, hogy ők viszont rakétákkal képesek csapást mérni bármelyik izraeli városra.
Hering J. – Kuruc.info
Frissítés: kiterjesztett Irán elleni csata
’Ámosz Jádlin tartalékos tábornok, az izraeli hadsereg katonai hírszerző osztályának (ÁMÁN) egykori főnöke a londoni arab nyelvű lap hírére reagálva ma reggel a hadsereg rádiójának nyilatkozva tulajdonképpen beismerte, hogy Izrael hajtotta végre az állítólagos iráni rakéták elleni támadást Irak területén. A tábornok – aki manapság a Nemzetbiztonsági Kutatóintézet vezetője – kijelentette: az Iráni Iszlám Köztársaság ellen viselt csatát Izrael kiterjesztette Szíriáról Libanonra és Irakra is - idézi a Má’áriv című újság a tartalékos tábornok rádiónyilatkozatát.
 Ámosz Jádlin (fotó: Wikipédia) |
Jádlin a hadviselést (magyarán: a környező országok területe ellen végrehajtott menetrendszerű légitámadásokat – H. J.) azért tartja szükségszerűnek, mert Irakon keresztül vezet a Szíriába és a Libanonba irányuló logisztikai útvonal az iráni fegyveres erők számára. A támadások másik okaként a tábornok fölhozta, hogy Irán a rakétáit iraki területre telepítheti, s ezzel az indítóállványok jóval közelebb kerülnének Izraelhez. „Valószínűleg Izrael valóban folytat katonai tevékenységet Irakban, de ez azért van, mert eltökéltek vagyunk abban, hogy megakadályozzuk az Irán elleni csatát.”
’Ámosz Jádlin, aki a hírszerzési főnöksége előtt vadászpilótaként szolgált az izraeli hadseregben, a katonai rádiónak adott nyilatkozatában elmondta még, hogy az izraeli légierő gépei már az 1980-as évek elején képesek voltak elérni Irak minden pontját, célozva ezzel arra, hogy az ő részvételével (pilótaként) Izrael 1981-ben lebombázta a Bagdadhoz közeli Támmúz iraki atomreaktort. S hogy miért nem kívánja Izrael elismerni azt, hogy Irak területén F-35-ös harci repülővel hajtotta végre a támadást, Jádlin ezt mondta: „Az amerikaiak nem szeretik, ha Irakban támadunk, mert az ilyesmi csak bonyolítja a helyzetüket az iraki kormánnyal. Ezért aztán bölcsebb, ha a támadást lopakodóval hajtjuk végre.”
H. J. – Kuruc.info
