Alaptörvénybe ütközőnek minősítette a román alkotmánybíróság szerdán azokat a jogszabályokat, amelyekkel a bukaresti kormány, illetve a parlament a koronavírus-járvány miatt meghosszabbította a polgármesterek és önkormányzati képviselők júniusban lejáró mandátumát. Korábban az Európában rekordmértékű járványügyi bírságok bizonyultak alkotmányellenesnek, majd joghézaggal teremtettek mini anarchiát az országban.
Az Agerpres hírügynökség úgy tudja: a kormány erről szóló sürgősségi rendelete azért bukta el a normakontrollt, mert a helyhatósági választott tisztségviselők mandátumát csak törvénnyel lehet meghosszabbítani, a parlament által később megszavazott, azonos tárgyú törvény pedig azért, mert az alaptörvény nem tesz lehetővé "párhuzamos" jogalkotást.
A témáról belpolitikai csatározás alakult ki a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) kisebbségi kormánya és a parlamentben - szövetségesei támogatásával - továbbra is meghatározó szerepet játszó ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) között. Arról, hogy a járvány miatt a választást legalább fél évvel el kell halasztani, nem volt vita a két nagy párt között, de a PSD azt akarta elérni, hogy a parlament dönthessen az elhalasztott önkormányzati választások időpontjáról, a PNL pedig - az alkotmányos óvással - meg akarta ezt akadályozni. Az ellenzéki PSD minél későbbi, a kormányon lévő, csökkenő népszerűségű PNL pedig minél korábbi időpontban érdekelt.
A román média értelmezése szerint az alkotmánybírósági határozat ellehetetleníti Románia önkormányzatait, ha a parlamentnek nem sikerül rekordsebességgel felszámolni a joghézagot.
Marcel Ciolacu képviselőházi elnök, a PSD ideiglenes elnöke szerint a parlament ki fogja javítani a "hozzá nem értő kormány hibáját", de ahhoz, hogy az önkormányzati tisztségviselők mandátumát meghosszabbító törvény a június 21-i határidőig hatályba lépjen, arra van szükség, hogy sem a PNL, sem Klaus Iohannis államfő ne hátráltassa a jogalkotást újabb óvásokkal.
(MTI nyomán)
