Január és augusztus között 204 461 ember nyújtott be menedékjogi kérelmet Németországban, 77 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Augusztusban 27 738 ilyen kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, ami 17 százalékos növekedést jelent éves szinten.

A 200 ezernél is több menedékjogi kérelem azt jelenti, hogy 2023 különösen erős év a menekültügy és a migráció területén - emelte ki a BAMF adatairól készített összeállításában a Die Welt című német napilap. A cikk szerint az ideinél többen csak négy másik évben érkeztek Németországba: a volt Jugoszlávia összeomlását követő háború során, 1992-ben és 1993-ban, valamint a legutóbbi migránsválság időszakában, 2015-ben és 2016-ban.

A kérelmezők legnagyobb csoportjait szíriai, afganisztáni és törökországi állampolgárok alkotják mintegy 61 ezer, 36 ezer és 29 ezer fővel.

A szíriai és az afganisztáni állampolgárságú kérelmezők szinte kivétel nélkül megkapják a menedékjogot, bár rendszerint már áthaladtak más biztonságos országokon, mire Németországba értek. A török állampolgárok kérelmét viszont mintegy 85 százalékos arányban elutasítják, de legtöbbször nem sikerül őket visszajuttatni hazájukba - tette hozzá a Die Welt, kiemelve, hogy idén eddig csupán 345 elutasított menedékkérőt vagy más okból kitoloncolt embert szállítottak Törökországba.

A német szövetségi parlamentben (Bundestag) csütörtökön a 2024-es költségvetés belügyminisztériumi fejezetéről tartott vitában a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU pártszövetség felszólította a kormányt, hogy működjön együtt egy azonnali intézkedéseket tartalmazó csomag kidolgozásában, amely a mostani migrációs válság kezelését szolgálná.

A CDU/CSU szerint a többi között arra van szükség, hogy ne csak a bajor-osztrák határon, hanem Németország teljes keleti határszakaszán folytassanak állandó ellenőrzést, a menedékkérők ellátásában pedig csökkentsék a készpénz, és növeljék a természetbeni ellátás arányát. A CDU/CSU azt is sürgeti, hogy európai uniós szinten szakítsanak a mindenkit megillető, alanyi jogon járó menekültstátuszra vonatkozó eljárás eddigi gyakorlatával.

Ehelyett azt szeretnék, hogy az EU területén belül ne lehessen menedékjog iránti kérelmet benyújtani, és a közösség döntsön arról, hogy a területén kívül tartózkodó menedékkérők közül kiket fogad be és hogyan helyez el. Az elképzelés szerint az EU egy évi 300-400 ezer fős menedékkérő kontingenst fogadna be és osztana szét az együttműködéshez csatlakozó tagállamok között.

A német kormánypártok - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) - elutasítják a CDU/CSU javaslatát. Felfogásuk szerint az EU területére lépni és menedékjogot kérni alapvető emberi jog. A németországi ellátórendszerre nehezedő nyomás enyhülését a tervezett EU-s reformtól várják. Eszerint az úgynevezett határeljárás keretében a menedékjog megszerzésére csekély eséllyel rendelkező kérelmezőket a közösség határán kialakítandó állomásokon kell elhelyezni, akár menekültügyi őrizet alatt. A menedékkérelmük elutasítása esetén közvetlenül ezekből a létesítményekből kell majd őket visszajuttatni hazájukba.

(MTI)