Az országokat vezető junták közölték, "történelmi felelősséget" vettek magukra a döntéssel, amit azzal indokoltak, hogy a szervezet egyrészt nem érte el céljait, másrészt "külföldi érdekeket szolgálhat, amelyek ellentétesek a Száhel-övezetben élők érdekeivel".

Kiemelték: nem fogadják el "egyetlen idegen hatalom diktátumát sem, melyet olyan partnerség keretében kényszerítenének rájuk, amely nem veszi figyelemebe a két ország szuverenitását".

Tavaly májusban Mali vezetése bejelentette, hogy regionális szövetségeseivel és az egykori gyarmattartó Franciaországgal megromlott kapcsolatai miatt kivonul a G5 Száhelből. A mali junta azzal indokolta a lépést, hogy a nemzetközi katonai erő nem tudott érdemi eredményeket felmutatni.

A szervezetet 2014-ben hozták létre a térséget terrorizáló dzsihadisták ellen, akik emberek ezreit ölték meg, és milliókat kényszerítettek arra, hogy elmeneküljenek otthonukból az elmúlt években. A G5 Száhel működését nagyrészt az Európai Unió finanszírozza.

Maliban 2020-ban, majd 2021-ben, Burkina Fasóban 2022-ben, Nigerben pedig az idén hajtottak végre puccsot. Mindhárom országban junták vannak hatalmon.

(MTI)