A szöveget az Egyesült Államok bizonyos államaiban érvényben lévő hasonló jogszabályok ihlették, mint például a 2019-ben Kaliforniában a hajviselet szerinti megkülönböztetés ellen elfogadott "Crown Act".

Franciaországban a külső megjelenés alapján történő megkülönböztetés eleve büntetendő - jegyezte meg Olivier Serva. Az elmélet és a gyakorlat között azonban szakadék tátong - hangsúlyozta.

Serva példaként említette azokat a színesbőrű nőket, akik kénytelenek kisimítani a hajukat egy-egy állásinterjúra, továbbá a számos negatív előítélettel sújtott vörös hajúakat, illetve a kopasz férfiakat.

A képviselő indítványa pontosítja a hatályos jogszabályt azzal, hogy a "haji megkülönböztetést" a büntethető diszkriminációk listájához csatolnák.

A kormány "jóindulattal fogadta" az indítványt, és a képviselők "bölcsességére" bízta a sorsát. Aurore Bergé, a nők és férfiak közötti egyenlőségért és a diszkrimináció elleni fellépésért felelős miniszter szerint "érdemes rávilágítani az ilyen típusú megkülönböztetések létezésére is, még úgy is, hogy egyébként a hatályos törvény értelmében jelenleg is fel lehet lépni ellene".

A parlamenti vitában felszólalók felidézték a semmítőszék 2022. évi döntését, amely úgy ítélte meg, hogy az Air France légitársaság megkülönböztetően járt el, amikor megtiltotta egy férfi utaskísérőnek afro hajfonatok viselését, holott a légikisasszonyok számára ez engedélyezett.

A baloldal "reális, komoly és politikai" problémának nevezte a kérdést, Daniele Obono radikális baloldali képviselő a "szisztematikus rasszizmust" ostorozta. A jobboldali Philippe Schreck viszont azt a kérdést tette fel, hogy a "csőd szélén" álló országban valóban ez-e a legnagyobb gond. Az elnök pártjában is többek fenntartásaikat hangoztatták, Lise Magnier képviselő szerint csak bonyolítja majd a bíró munkáját, hogy egyes esetekben a haji vagy az általánosabb, külső megjelenés miatti megkülönböztetés tilalmára hivatkozva hozzon ítéletet.

(MTI nyomán)