A Salifou Modi nigeri védelmi miniszter, valamint Christopher Maier, az amerikai védelmi minisztérium alacsony intenzitású konfliktusokkal foglalkozó és speciális műveletekért felelős államtitkár-helyettese által jegyzett kommünikében kiemelték, hogy a most lezárult többnapos tárgyalássorozatot a kölcsönös tisztelet és az átláthatóság jellemezte; miután Washington április közepén beleegyezett, hogy a nigeri kérésnek megfelelően kivonja a mintegy 650 fő hivatásos, valamint további néhány száz szerződéses katonáját a nyugat-afrikai ország területéről.

A felek hangsúlyozták, hogy az "amerikai csapatkivonás semmilyen vonatkozásban sem veszélyezteti a két ország közötti fejlesztési és gazdasági kapcsolatok további fenntartását". A nigeri külügyminisztérium közlése szerint ennek további lökést ad majd az az új szerződés, amely az elkövetkező három évben mintegy 500 millió dollár (178,5 milliárd forint) értékben segíti a nigeri gazdaság fejlesztését.

Az Egyesült Államok Niger területén azzal a célkitűzéssel állomásoztatott két támaszponton is katonákat, hogy kordában tartsa a Száhel-övezet országaiban garázdálkodó szélsőséges, dzsihadista fegyveres csoportokat. A két bázis közül jelenleg már csak az ország középső részén, Agadez közelében lévő drónbázist üzemelteti, amelyet több mint 100 millió dollárért építettek.

Nigerben 2023. július 26-án, az államfővel folytatott sikertelen tárgyalások után puccsal vette át az ország irányítását a hadsereg; majd a hatalomra került tábornokok felmondták a nyugati szövetségeseikkel kötött katonai együttműködési megállapodásokat és először az egykori gyarmattartó Franciaország, majd az amerikai hadsereg ott állomásozó katonáit is arra kérték fel, hogy hagyják el az országot. Eközben szorosabbra fűzték kapcsolataikat Oroszországgal, amely idén áprilisban és májusban már katonai tanácsadókat és felszereléseket is küldött a nyugat-afrikai országba.

(MTI)