Az ügyben kilenctagúra kibővített legfelsőbb jogi grémium egyhangúlag úgy határozott, hogy "az államnak nincs felhatalmazása arra, hogy elrendelje a jesiva tanulók (a vallásos felsőfokú iskolák tanulóinak) toborzásától való általános tartózkodást, és nem lehet tovább pénzt utalni azoknak a jesiváknak, melyek diákjai nem kaptak felmentést a szolgálat alól".

"Egy nehéz háború közepette az egyenlőtlenség terhe minden eddiginél égetőbb, és a kérdés fenntartható megoldását követeli meg" - írták a bírák arra hivatkozva, hogy jelenleg a katonák életüket is feláldozzák vagy kockáztatják Izraelért, miközben az ultraortodoxok túlnyomó többsége nem viseli ezeket a közterheket.

"A legdrágább dologgal, magával az élettel kapcsolatos diszkrimináció a legsúlyosabb diszkrimináció. Az ember hajlandó életét adni hazájának biztonságáért. Ezért cserébe nem vár semmilyen hasznot. Csak azt várja el, hogy mások is úgy viselkedjenek, mint ő" - ítélkeztek a bírók a katonai közteherviselést követelő petíciókra válaszolva.

A bíróság megállapította, hogy jogi keret hiányában nem lehet tovább állami pénzt utalni azon jesivahallgatóknak, akik nem kaptak katonai felmentést, vagy akiknek a katonai szolgálatát nem halasztották el.

A bírák határozatukban azt is megjegyezték, hogy a legfelsőbb bíróság már több mint hét évvel ezelőtt alkotmányellenesnek minősítette a jogegyenlőség súlyos és erőteljes megsértése miatt a biztonsági szolgálatról szóló törvényt, amely lehetőséget adott a jesivákban tanulóknak arra, hogy elhalasszák szolgálatukat mindaddig, amíg teljes felmentést kapnak előrehaladott életkoruk miatt.

A bíróság szerint aláássa a besorolási kötelezettség létét a kormány azon állítása, miszerint a katonai hatóságok mérlegelési jogkört kapnak arról, hogy a lakosság mely csoportjait hívják be szolgálatra, mert a bevonulási kötelezettség egyformán vonatkozik az ország állampolgáraira. A kormánynak ez a véleménye emellett ellentmond a közigazgatási hatóság azon kötelezettségének is, hogy mérlegelési jogkörét méltányosan kell gyakorolnia.

A grémium hangsúlyozta, hogy "a biztonsági intézmények sürgősen munkaerőre szorulnak".

A Fegyvertestvérek nevű szervezet, a Mozgalom a Kormányzati Minőségért és 240 magánkérelmező fordult petícióval az izraeli legfelsőbb bírósághoz a szerintük fennálló jogsérelem orvoslására. Beadványukban azt állították, hogy a kormány felhatalmazás nélkül döntött egy már érvényét vesztett rendelkezés alkalmazásáról, és a hadkötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket az ország elsődleges alaptörvényeiben kell rögzíteni a kneszetben, s azoknak meg kell felelniük a jogegyenlőség elvének.

Az ultraortodox pártok miniszterei és parlamenti képviselői támadták a legfelsőbb bíróság döntését, melyet a jobb- és baloldali pártok, valamint a petíció benyújtói egy emberként üdvözöltek.

A bíróság határozata véget vethet annak az évtizedek óta fennálló rendszernek, amely széles körű mentességet biztosított az ultraortodox férfiak számára a katonai szolgálat alól. Eddig csak a világi zsidó többségre vonatkozott a kötelező sorozás, ami három év szolgálatot jelentett a férfiak és két évet a nők számára. Ez a szabályozás régóta feszültséget okozott az izraeli társadalomban, mivel sokan diszkriminatívnak tartották.

Az ultraortodox pártok - amelyek Netanjahu kormánykoalíciójának kulcsfontosságú partnerei - hevesen ellenzik a jelenlegi rendszer megváltoztatását. Netanjahu Likud pártja máris bírálta a döntést, és jelezte, hogy törvényjavaslatot terveznek benyújtani ennek orvoslására.

Az ultraortodox közösség tagjai úgy tekintenek vallási tanulmányaikra, mint "az állam védelmében betöltött szerepükre". Sokan attól tartanak, hogy ha kapcsolatba kerülnek a világi társadalommal - például katonai szolgálat révén -, "eltávolodhatnak hitüktől".

Jicák Goldknopf kabinetminiszter "nagyon sajnálatosnak és kiábrándítónak" nevezte az ítéletet egy X közösségi platformon közzétett bejegyzésében. Nem közölte azonban, hogy pártja kilép-e a kormányból.

Izrael lakosságának nagyjából 13%-át teszik ki az ultraortodoxok. Magas születési rátájuk miatt ez a leggyorsabban növekvő népességszegmens. Az izraeli parlament Állami Ellenőrző Bizottsága szerint évente mintegy 13 000 ultraortodox férfi éri el a hadkötelezettségi kort, de kevesebb mint 10%-uk vonul be.

A hadsereg várhatóan hamarosan elkezdi kidolgozni azt a tervet, hogyan sorozza be ezt az új népességcsoportot.

(MTI - AP - Portfólió nyomán)