Az októberi választások eredményeképpen hétfőn megalakult 200 tagú képviselőházban a szavazáson 197-en vettek részt, Tomio Okamurát 107 képviselő támogatta.

A képviselőházi elnök az alkotmány szerint az ország harmadik számú közjogi méltósága.

A jelöltekről folytatott egésznapos vitában, amelyből nem hiányoztak az indulatos, személyeskedő kijelentések sem, csak az ellenzéki képviselők szólaltak fel, az újonnan megalakult kormánykoalíció képviselői közül senki sem kért szót. Okamura rövid, alig néhány mondatos bemutatkozó beszédében kijelentette, hogy a parlament irányításában pártatlan lesz, és tiszteletben fogja tartani a törvényeket. Az őt ért bírálatokra nem reagált. "A választási harc befejeződött, most mindnyájunknak Csehország érdekeit kell képviselnünk" - jegyezte meg a vita lezárása után újságírók előtt.

Az ellenzéki képviselők határozottan ellenezték, hogy ezt a fontos alkotmányos tisztséget Tomio Okamura töltse be. Felhívták a figyelmet arra, hogy annakidején nyíltan ellenezte Csehország európai uniós és NATO-tagságát, rasszista és idegengyűlölő nyilatkozatokat tett, ezért szerintük nem alkalmas a tisztség betöltésére. Felrótták a politikusnak azt is, hogy nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és nyíltan terjeszti a konfliktus orosz értelmezését. Okamura megválasztása a képviselőház elnöki tisztségébe biztonsági fenyegetést jelent Csehország számára - szögezte le a felszólalók többsége. Ezt a véleményt képviselte az ő bátyja, Hayato Okamura is, aki a kereszténydemokraták (KDU-CSL) soraiban ül a képviselőházban.

"Az SPD elnöke tudatában van annak a felelősségének, amelyet a képviselőház elnöki tisztsége jelent. Megígérte, hogy megválasztása esetén tiszteletben fogja tartani a most megalakuló kormány programnyilatkozatát" - mondta újságíróknak az ellenzéki bírálatokkal kapcsolatban Alena Schillerová, a fő koalíciós pártnak, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalomnak a képviselőházi frakcióvezetője.

Tomio Okamura 1972-ben Tokióban, japán-cseh családban született. Gyerekkorát Csehországban töltötte, majd néhány évig Japánban élt, később visszatért Csehországba, ahol az idegenforgalom terén kezdett vállalkozni, és hosszú ideig a csehországi idegenforgalmi irodák szövetségének szóvivője is volt. 2013-ban belépett a politikai életbe, és megalakította az Úsvit prímé demokracie (Közvetlen demokrácia hajnala) mozgalmat, amely hét százalékos választási eredménnyel bejutott a képviselőházba. Két év múlva kilépett az Úsvitból, és megalapította az SPD mozgalmat, amely a 2017-es választásokon 10,64 százalékot kapott, és szintén bejutott. A 2021-es választáson az SPD 9,56 százalékot, míg most októberben 7,15 százalékot kapott, ami 15 képviselőt jelent.

(MTI nyomán)