… Mármint ti, fideszesek! Vagy aljasságból, vagy idealizmusból, vagy csak butaságból. A végeredmény szempontjából teljesen mindegy. 2015 februárjára a király szinte teljesen meztelen. Már a vezető ideológus, Századvég-igazgató, G. Fodor Gábor is kénytelen kimondani az igazságot, hogy ez az egész nagy nemzeti Fidesz-ügy egy óriási KAMU. Minden: nemzet, család, Erdély, polgárság, haza, hit… Csak politikai marketing, és az egész ugyanúgy nem szól másról, mint az elmúlt 25 évben a komcsiknál is: a hatalomról.

Kemény kritikák sora éri mostanában a Jobbikot a radikálisok mégjobbik feléről, mondván, régebben kimondták az igazságot (ígenisvan, satöbbi), manapság meg elvitte a hivatalos pártfészbukoldalra posztolt kiscica a nyelvüket, hovatovább felvásárolták őket kenyéradó gazdáik, képletesen persze, mert nem őstermelőkre gondolnak az extraradikális wannabe (vona-be?) politológusok. Nem is foglalkoznék én most konkrétan a párt stílusváltásával, persze tudom, ahogy az e pillanatban kitalált közmondás is tartja, mindenki a saját portálján söprögessen, de az Alfahíren, ahová e sorok írója más sorokat szokott írni, az említett stílusváltás okai és folyamata egy cikksorozat keretében alaposan ki lett vesézve.

Nem hiszek az értéksemlegességben, éppen ezért az életem minden területén értékeket szeretnék megőrizni és átadni. Az értékteremtés és az olvasottságnövelés sajnos két ellentétesen ható erő, de ezek együttes megvalósulására való törekvés az igazi kihívás. És szeretem a kihívásokat – nyilatkozta a Bar!kádnak Magvasi Adrián. Az Alfahír főszerkesztője szerint a Jobbik és a „nemzeti oldal” stílusváltása a formát érinti csak. Ha van tartalom, ami Magyarország esetében csak radikális lehet, akkor ez nem üti egymást.

Múlt héten munkalátogatásra Magyarországra érkezett Vlagyimir Putyin orosz elnök. Orbán Viktor miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatójukon ismertették: megegyeztek a hamarosan lejáró hosszú távú gázszerződést illetően. Az orosz államfő látogatásának körülményei azonban olyan kérdéseket is felvetnek, melyekre a diplomáciai protokoll szabályainak ismerete nélkül nem vagy csak hibás válaszokat kapnánk. A Bar!kád cikkében utóbbiaknak is utánajár.

A mai harmincas éveinek elején járó fiatal férfiak, bármilyen hihetetlennek tűnik, de várható életük felénél tartanak. Sokan azt gondolják közülük, hogy csak most kezdődött el az igazi felnőtt létük: a küzdelmük tanulmányaik lezárása után munkahelyük megtartásáért, a családalapításért, otthonteremtésért. A mai harmincas férfiak közül, azok, akik 20-25 évre vettek fel bankhitelt, hogy ingatlant vegyenek, mindössze nagyjából hét évig élvezhetik majd életük alkonyán azt, hogy tehermentes házban, lakásban élnek. Nyugdíj? Arról közülük kevesen álmodozhatnak. Napjainkban egy 30 éves fiatalember még várhatóan 32,5 évet él majd, a nyugdíjkorhatár emeléséről, 62-ről 65 évre még a szocialista kormányok ideje alatt döntöttek. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a mai harmincasok többségét az összeszerelő üzemek szalagjai, az esztergapadok, teher- és mentőautók volánjai mögül viszik végső nyughelyükre. A mai harmincasok, akiket a rendszer életfogytiglani munkára ítélt…

Február eleje óta fut a mozikban világszerte A szürke 50 árnyalata című film. Nálunk Valentin-napra időzítették a bemutatóját, s egy hét alatt nézettségi rekordot döntött a „szadoromantikusnak” is titulált alkotás. A mű sikerét valószínűleg az a marketinghadjárat adja, mely úgynevezett „musthave” alkotásként tálal egy olyan filmet, melynek középpontjában a BDSM (angol mozaikszó, magyarul a kötözős-fegyelmezős-alávetős-szados-mazos) szexuális viselkedésforma áll. Eddig az ilyesfajta alkotások köré nem kreáltak világhisztériát. A mozivászonra felcsapott erotika azonban egyidős a filmiparral.

Gombamód szaporodnak Magyarországon az albán pékségek. Úgy tűnik, nagyon megéri nekik, ugyanis az utolérhetetlen tulajdonosi háttér, a bonyolult cégháló, illetve a külföldön bejegyzett vállalatok miatt úgy érzik, rájuk nem vonatkoznak a szabályok. Szakmabeliek szerint sokszor dolgoznak ismeretlen eredetű, lejárt alapanyagokkal, nem tartják be a higiéniai előírásokat, feketén foglalkoztatnak és adót csalnak. Ha pedig tetten érik őket, egyszerűen bedöntik a céget és újat alapítanak. Gyakori vendég náluk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is, azonban úgy tűnik, a problémára egyelőre nincs megoldás.

A Jobbik ma hazánk legerősebb ellenzéki ereje, támogatóinak száma a friss kutatások szerint eléri az 1,2-1,4 millió főt, míg a kormánypártok támogatottsága mára 2 millió alá csökkent.

Nagyon kevesen tudnak róla, hogy a II. világháború végén Cegléden működött a Kárpát-medence legnagyobb fogolytábora, ahol 200 ezer, zömében magyar civil és katona állt ki borzalmas kínokat. Legalább 5 ezren vesztették életüket, sokakról pedig a mai napig nem tudni, túlélték-e, vagy a Szovjetunióban haltak meg átkerülve egy kinti kényszermunkatáborba. A foglyok sejtették, milyen sors vár rájuk, ezért megpróbáltak üzenni az utókornak. Az épületek nyerstégla falaira feliratokat véstek, melyek jelentős része a mai napig őrzi a tábor történetét. Jójárt György, a ceglédi kórház egykori főorvosa az összes téglát lefényképezte és dokumentálta. Bognár Zalán és Reznák Erzsébet történészek segítségével egy könyvet is kiadtak a táborról, és megpróbálták felkeresni az áldozatok hozzátartozóit is.

A lovak kiemelt szerepet töltöttek be az emberiség életében a történelem folyamán közel 4000 évvel ezelőtti háziasításuk óta. Sok nép köszönhette felemelkedését a lovaknak, míg számos nemzet kultúrája fonódott össze ezen nemes állatokkal. A magyar mondavilág is bővelkedik ilyen jellegű történetekben, elég csak a fehér ló legendájára gondolni. A lovak jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy többük neve is fennmaradt az utókor számára, hiszen volt olyan példányuk, amelyik egészen a szenátorságig vitte élete folyamán.

1944 szeptemberében már jól tudta mindenki Székelyföldön: véget ért a „kis magyar világ”. Erdély újra Románia lesz, az életét szabályzó törvények újra Bukarestben fognak születni, a hatalom meghosszabbított karja pedig újra a faluba helyezett román rendőr lesz. Tudták ezt Szárazajtán is, amelynek határában szeptember 4-én még megütköztek egymással a visszavonuló németek és a románok, aztán többé már senki nem látott Wehrmacht-katonát, meg Tigris tankot. És ha rossz hírnek nem lett volna elég az, hogy ezt a háborút is elvesztettük, még az a hír is járta, hogy a környéken garázdálkodik a Maniu-gárda, amely olyan magyarokra vadászik, akik kollaboráltak a németekkel.

Október 12-én lezajlottak a helyhatósági választások, amelynek eredményeképpen több mint 20 IT-s fiatal került be országszerte a helyi önkormányzatokba, akikre nagyon büszkék vagyunk. Jelen interjúsorozat célja, hogy bemutassa a megválasztott képviselők gondolatait, terveit, céljait a jövőre vonatkozólag. Negyedik alkalommal Szilágyi Szabolcsot és Molnár Szabolcsot kérdeztük.

A sztyeppei lovas népek egyik erénye volt a vallási türelem. A világon legelőször 1206-ban Dzsingisz kán foglaltatta törvénybe, hogy a jó tanokat hirdető világvallások szabadon terjeszthetik tanításaikat. Úgy tűnik, hogy előttük, már az ókorban is voltak olyan népek, akik ezt a szellemi örökséget tartották követendő példának.