A Kékfény úgy értesült, hogy a szombati körúti támadó valószínűleg távirányítóval hozta működésbe a szerkezetét, amelybe a robbanótöltetet is saját maga készítette. Forrásaik azt már nem akarták elárulni, hogy milyen recept alapján készült a vegyület. Az interneten sok olyan leírást találni, amelyek alapján könnyen hozzáférhető anyagok elegyítésével lehet robbanószert készíteni, de harctéri tapasztalatokkal is rendelkező interjúalanyaik szerint azért ezek összeállítására nem képes akárki.
IED – a nemzetközi szakirodalom így rövidíti az improvizatív robbanó eszközt, vagyis a házi készítésű bombát; ilyet használtak a Teréz körúton is. Az interneten rengeteg videót lehet találni különböző erejű pokolgépekről, főleg a Közel-Keletről. Van olyan merénylet, ahol a házilag összeeszkábált bomba hatalmas pusztítást végez, egyszerre több járművet is megsemmisít, de olyan felvételek is láthatók, ahol a robbanószerkezettől néhány méterre álló személy is túléli a detonációt.
Mindenre felkészülnek
Hódosi Zoltán több mint egy évtizede dolgozik Irakban, nagyköveteket, mérnököket, üzletembereket véd a páncélozott járműveken közlekedő csapatával, nemrégiben „A Zsoldos” címmel jelent meg könyv a munkájáról. Most is Irakban van, a Kékfény két kísérés között készített vele videotelefonos interjút. Azt mesélte, folyamatos veszélyben vannak, hiszen a merénylők bármikor, bárhová elrejthetik a pokolgépeket.
– Egyszer egy állati tetemben volt elrejtve a pokolgép, az robbant mellettünk. De találkoztunk már olyannal is, amikor mentőautóban volt elrejtve a bomba, egy támadás után, miután a tömeghez odaért – fogalmazott.
Azt mondta, csak a Teréz körúti merénylet napján, múlt hét szombaton hét ilyen robbantás történt Bagdadban. Irakban a merénylőket külön kiképzik a házi készítésű bombák építésére, és a támadásokat gondos előkészületek előzik meg. Tud olyan esetről, amikor a merénylő az előre elhelyezett bombájával egy évig várt a megfelelő pillanatra.
– Egy elkövető először felderítő munkát csinál, ahol felderíti, hogy kit és mikor akar felrobbantani. A merénylő többször bejárja a helyszínt, és megpróbál felkészülni a cselekményre – magyarázta.
Vagy teljesen amatőr volt, vagy igazi profi
Kálmán Károly honvéd százados mélységi felderítő, ejtőernyős, harci búvár, és magashegyi hegymászó, de kiképezték arra is, hogyan kell házilag robbanószerkezetet készíteni, kivételes karrierjéről jövő ősszel jelenik meg egy könyv. A merénylet helyszínén találkozott a Kékfény stábjával, és arra kérték, elemezze a robbantás nyomait.
– Látszik, hogy nem fejtett ki nagy hatást a bomba, mert csak azokat a részeket szakította le az épületről, amelyek egy utólagos, házi jellegű felújításnál kerültek ide – mutatott rá.
A szakértő azt mondja, vagy egy teljesen amatőr elkövetőről van szó, vagy egy igazi profiról, aki pontosan megtervezte a támadást, és pontosan akkorát robbantott, amivel csak a célszemélyekben tehet kárt. Erre utalhat az is, hogy a bomba repeszei, vagyis a környéken talált szegek nem sebesítették meg a közelben tartózkodó civileket. Azt viszont különösnek tartja a százados, hogy közvetlen közelről indították be a pokolgépet.
Kálmán Károly szerint a helyszín választása is ellentmondásos, egyrészt sok a térfigyelő és biztonsági kamera, ami rögzíti az elkövetőt, viszont a közeli épület beugrói megfelelő védelmet nyújthatnak a merénylőnek a robbantáskor. A Kékfény úgy tudja, az sem kizárt, hogy a pokolgépet pont úgy helyezték el az egyik kirakat előtti sarokban, hogy az csak egy körülbelül 100 fokos szögben végezzen pusztítást.
Bárki összevásárolhatta volna
Az M1 hírcsatorna vasárnapi műsorában Ladocsi Attila igazságügyi tűzszerész azt nyilatkozta, hogy a szakértők a bomba maradványainak vegyészeti elemzéséből sok mindent kideríthetnek: a robbanóanyag típusát, mennyiségét, és az indítószerkezetről is információkat
A Kékfény információ szerint az eddigi vizsgálatok alapján csak olyan háztartási anyagokat használt az elkövető, amelyekhez bárki hozzájuthat, és kis hatótávolságú távirányítóval indította el a robbanószerkezetet.
(Kékfény nyomán)
