 Az első film utolsó kormányzónkról |
Koltay Gábor Horthy – A kormányzó című új filmjét egyelőre csak az Uránia mozi tűzte műsorra. 2004 májusában a Trianon-filmet sem vették volna programjukba, ha nincs az a hatalmas közönségnyomás, amely előtt a mozivezetők meghajoltak. Lobbizzunk hát! Ezt az október 7-ei sajtóbemutatón látottak alapján is kérjük, ugyanis kitűnő film, megérdemli.
Hogy miről is szól Koltay Gábor új filmje, amely több mint 60 év után az első mozifilm a kormányzóról és a nevével fémjelzett korszakról? A két világháború közötti Magyarország, a király nélküli királyság kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós neve jelképezi az 1920–44 közötti magyar történelmet. Az első világháborút követő két forradalom, majd a trianoni békediktátum következtében harmadára zsugorodott ország politikai, gazdasági, kulturális értelemben a végső megsemmisülés határához érkezett. Az, hogy a tragédia mégsem következett be, ellenben a társadalom minden részletére kiterjedő szerves és sokoldalú nemzetépítés kezdődött, amely mindenekelőtt gazdaságilag állította talpra az országot, majd minden egyéb vonatkozásban is megerősítette azt, mindenekelőtt Horthy Miklós kormányzónak, miniszterelnökeinek és mindazoknak a generációknak köszönhető, akik a társadalom legkülönfélébb területein működve, mély magyarságtudattal és vitathatatlan szakértelemmel a 30-as évek közepére nemcsak kivezették az országot a nehéz helyzetből, de komoly fejlődési pályára is állították.
Az időközben megváltozott európai politikai körülmények alapvetően átrendezték a térség erőviszonyait, s a második világháború forgószele Magyarországot is magával sodorta. 1945 után az új rendszer a régitől való teljes elhatárolódás alapján jött létre. A mai felnőtt generációk az iskolában Horthy-fasizmusról tanultak, s ez a fogalom még ma is gyakran megjelenik a közbeszédben. A rendszerváltozást követően, 1993-ban a kormányzó végakaratának megfelelően földi maradványainak kenderesi újratemetése emlékezetes belpolitikai vihart okozott.
Koltay Gábor a magyar történelem játékfilmes feldolgozásai után (István, a király, Julianus barát, Honfoglalás, Sacra Corona) és a nagysikerű Trianon című dokumentumfilmjét követően a két világháború közötti Magyarország történelmét, a ma is tabunak számító, egyoldalúan tárgyalt kérdéseket dolgozza fel új filmjében. Mindenekelőtt Horthy Miklós kormányzó személyére fókuszálva mutatja be a magyar történelmet, s benne a kormányzó személyét, helyzetét, szándékait, lehetőségeit, cselekedeteit.
A két és fél órás filmalkotás hozzájárul a történelmi fehér foltok feltérképezéséhez, egy árnyalt, az értékekre figyelő történelemszemlélet kialakításához, a nemzettudat elmélyítéséhez, mindenekelőtt pedig a tárgyalt időszak politikai, gazdasági, kulturális, szellemi törekvéseiből a ma is érvényes gondolatok felmutatásához, a tanulságok levonásához, a tapasztalatok hasznosításához.
A film hangsúlyozottan foglalkozik Horthy Miklós kormányzó német fogságának, amerikai védőőrizetének és németországi tartózkodásának, majd portugáliai emigrációjának eseményeivel, amelyek teljességgel ismeretlenek, még a történelem iránt érdeklődők előtt is. Ugyancsak nagy hangsúlyt kap a kormányzó politikai utóéletének bemutatása.
A filmben a Horthy család két tagja, a koronatanúk hitelességével megszólaló özv. Horthy Istvánné, gróf Edelsheim Gyulai Ilona, valamint fia, ifj. Horthy István mellett közismert történészek, szakemberek és más közéleti személyiségek, többek között Bíró Zoltán, Deák István, Gidai Erzsébet, Kovács Dávid, Nemeskürty István, Raffay Ernő, Salamon Konrád, Szerencsés Károly, Szita Szabolcs, Takaró Mihály, Török Bálint működnek közre. A filmben gazdag archív fotó és mozgóképanyag mutatja be a két világháború közötti Magyarországot, amely időszak közismert személyiségeitől származó idézeteket ismert színészek, a kormányzót megszemélyesítő Szélyes Imre, a narrátor Kautzky Armand, valamint Bánffy György, Csurka László, Ferenczy Csongor, Oberfrank Pál és Sipos Imre tolmácsolják.
Kuruc.info
