Jens Stoltenberg véleményét a bolgár fővárosban, Szófiában ismertette a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén, az Egyesült Államokban júliusban tartandó NATO-csúcstalálkozót megelőzően.

"Biztos vagyok benne, hogy ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban. Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ" - tette hozzá. Egyúttal szót emelt azellen, hogy NATO-erők "Ukrajna területén vagy légterében" bevetésre kerüljenek, mert ellenkező esetben "nehéz lesz a szervezetet távol tartani a konfliktustól".

"Eljött az idő, hogy fontolóra vegyük néhány érvényben lévő korlátozás feloldását. Azt látjuk, hogy Harkiv megyében a frontvonal és a határvonal szinte egybeesik, és Ukrajnának nem áll módjában orosz területen lévő katonai célpontokat támadnia" - jelentette ki a főtitkár.

"Ez azt jelenti, hogy az ukránoknak meg van kötve a kezük. Orosz területről támadják őket, és nem képesek válaszlépéseket tenni a fegyverhasználatra vonatkozó, érvényben lévő korlátozások miatt" - tette hozzá.

A főtitkár álláspontját azzal támasztotta alá, hogy az "agresszor" területén belüli legitim katonai célpontok támadása is az önvédelem része.

Stoltenberg azt is bejelentette, hogy az ukrajnai háború egyike lesz azon három fő témának, amelyeket a NATO-tagállamok a Washingtonban tartandó júliusi csúcson megtárgyalnak majd. Hozzátette: a találkozó során a NATO-nak meg kell mutatnia, hogy a védelmi politikán és a háború elkerülésén dolgozik, egy olyan stratégián, amelyhez be kell vetni a megfelelő erőforrásokat.

Emellett kifejtette, hogy az Ukrajnának szánt katonai segélycsomag késlekedése negatív hatással volt a harcokra, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország rendkívül nehéz helyzetbe fog kerülni, amennyiben nem kap további támogatást légvédelméhez.

"A katonai támogatás 99 százalékát a NATO-tagállamok biztosították, ami lehetővé tette az ukránok számára, hogy felszabadítsák az Oroszország által még a háború kezdetén elfoglalt területek 50 százalékát" - fogalmazott a főtitkár, hozzátéve: elítélendő, hogy az elmúlt hónapokban ígért segélyeket nem szállították le Ukrajnának.

A főtitkár szerint a NATO-nak növelnie kell az Ukrajnának nyújtott katonai segítség irányításában és tervezésében betöltött szerepét, és részt kell vennie az ország hosszú távú pénzügyi támogatásában is.

Stoltenberg jó hírnek nevezte, hogy az észak-atlanti szövetség államai többet terveznek nemzetvédelmükre fordítani ebben "a veszélyes világban, amelyben a NATO megmutatta, hogy képes alkalmazkodni és változni".

A főtitkár kiemelte, hogy a NATO 32 tagállama közül 18 már bejelentette, hogy hazai össztermékének (GDP) két százalékát katonai kiadásokra fordítja, egyben reményét fejezte ki, hogy számuk a júliusi csúcsig emelkedni fog.

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek keddi tanácskozóján egyre terjedelmesebb vita alakult ki nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról az orosz hadsereg ellen Oroszország területén - jelentette ki Josep Borrell kedden Brüsszelben a találkozót lezáró sajtótájékoztatóján.

"Egyre inkább fontolóra vesszük, hogy Ukrajnának ellen kell állnia az orosz területről indított támadásoknak" - hangsúlyozta, hozzátéve hogy néhány tagállam már fel is oldotta ezeket a korlátozásokat.

Felhívta a figyelmet, hogy miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök béketárgyalásokról beszél, hadserege újabb offenzívát indít Harkiv ellen, civilekkel teli épületeket bombáznak, és megpróbálják aláásni a közelgő svájci békecsúcsot. Borrell hangsúlyozta: az EU teljes mértékben támogatja az ukrán kérésre szervezett svájci csúcstalálkozót, amelynek célja a jövőbeli békefolyamat inspirálása.

A főképviselő felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok vezetői már politikai jóváhagyást adtak az ukrán segítségnyújtási alaphoz, "amely már elindult, de még mindig nem működőképes." "Nem hagyhatjuk, hogy az Európai Unió Ukrajnának nyújtott katonai támogatását olyan döntések ejtsék túszul, amelyeknek semmi közük ehhez a konkrét kérdéshez, különösen a helyzet sürgősségére való tekintettel" - húzta alá.

Mint mondta, már így is nagy a késedelem Ukrajna fegyverrel való ellátása terén, amit a tagállamok közötti nézeteltérés okoz. "Megértem, hogy vannak aggályok, de a döntés blokkolásának arányosnak kell lennie a szóban forgó kérdéssel. Ebben az esetben az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás az egyik legfontosabb kötelezettségvállalás, amelyet teljesítenünk kell" - jelentette ki.

Elmondta, hogy hét olyan jogi szöveg vár jóváhagyásra, amelynek értelmében erőforrásokat, mintegy 5 milliárd eurót lehetne mozgósítani Ukrajna katonai támogatására. Emberéletekben mérhető, amennyiben késlekedik elfogadásuk - hangoztatta.

Újságírói kérdésre válaszolva Borrell emlékeztetett, hogy az Európai Békefenntartási Eszközhöz való magyar hozzájárulás nem használható fel katonai támogatás nyújtására Ukrajnának. "Ebben már megállapodtunk. De a szabályaink szerint, amennyire most értelmezzük ezeket a szabályokat, egyhangúságra van szükség ahhoz a tagállamok között, hogy a hét függőben lévő jogi aktust jóváhagyjuk" - emelte ki.

Ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az Európai Uniónak nincs kapacitása arra, hogy kötelező katonai szolgálatot vezessen be. "Nagyon messze vagyunk attól, hogy ilyen hatáskörrel rendelkezzünk" - jelentette ki.

A gázai helyzetről szólva a főképviselő nyomatékosan elítélte, hogy Izrael légicsapást mért egy rafahi menekülttáborra, ahol több tucat ember vesztette életét. Beszámolt arról, hogy a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy össze kell hívni az EU-Izrael Társulási Tanácsot a gázai helyzet megvitatására. A tanácskozása arról is szól majd, hogyan tervezi végrehajtani Izrael a Nemzetközi Bíróság végzését, miszerint le kell állítania a rafahi offenzívát.

Mint mondta, a külügyminiszterek egyetértettek azzal az Izraelhez intézett felhívással, miszerint végre kell hajtania a Nemzetközi Bíróság végzését, továbbá nem blokkolhatja tovább a Palesztin Nemzeti Hatóságnak járó forrásokat, nem nyilváníthatja az UNWRA-t terrorista szervezetnek, és nem akadályozhatja annak munkáját a továbbiakban.

Borrell elmondta, hogy kedden eredményes tanácskozást folytattak Szaúd-Arábia, Jordánia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Katar külügyminiszterével és az Arab Liga főtitkárával, akik bemutatták béketervüket, és a többi között egy kétállami megoldásról szóló nemzetközi konferencia megszervezését javasolták.

Arról is beszámolt, hogy a külügyminiszterek jóváhagyták 2005-ben indított és 2007-ben felfüggesztett EUBAM rafahi polgári misszió újrakezdését, amelynek keretében európai uniós alkalmazottak rész vettek a személy- és áruforgalom ellenőrzésében.

Nincs joga Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak ahhoz, hogy a szövetség összes tagja nevében nyilatkozzon egy olyan kérdésben, amelyet nem vitattak meg közösen - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapnak hétfőn Taskentben.

Lavrov ekként kommentálta, hogy Stoltenbergnek a szövetség parlamenti közgyűlésének szófiai ülésén arra szólított fel, jogosítsák fel Ukrajnát arra, hogy nyugati fegyverekkel csapást mérjen orosz területen lévő "törvényes célpontokra".

"Kétlem, hogy a főtitkár vállalhatna ilyen felelősséget, és beszélhetne a blokk tagjai nevében, amikor a NATO-n belül még nem vitatták meg ezt a témát" - mondta a miniszter.

Lavrov szerint Stoltenberg nyilatkozatával túllépte hatáskörét. Az orosz külügyminiszter rámutatott, hogy a főtitkár szavait már elítélték egyes tagállamok vezetői, köztük Giorgia Meloni olasz miniszterelnök.

"A NATO részt vesz ebben a konfliktusban, közvetlenül részt vesz a konfliktusban. Ez nem lehet az ő személyes véleménye, ő egy hivatalos személy, ő az Észak-atlanti Szövetség főtitkára. Mi ezt így értelmezzük" - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanerről, ugyancsak az Izvesztyija című lapnak

(MTI)