Izrael helyzete jelentősen meggyengült a Közel-Keleten az Egyesült Államok és Irán között szerdán aláírt egyetértési nyilatkozat nyomán - véleményezték a kialakult helyzetet a csütörtök reggeli izraeli elemzések.
 Illusztráció: vanguardngr.com |
Ohad Hamo, az izraeli katonai rádió közel-keleti szakértője csütörtök reggeli műsorában egyértelműen úgy fogalmazott, hogy az egyezmény Izrael számára kedvezőtlen. "Izrael helyzete romlik a térségben, miközben Irán pozíciója megerősödött" - mondta.
Az egész Közel-Keleten félelemmel tekintenek rá, miután Irán egyedül is képes volt szembeszállni az Egyesült Államokkal. Tizenhat országot ért el rakétáival, súlyos károkat okozott ellenfeleinek, és a Hormuzi-szoros lezárásának fenyegetésével az egész világot sakkban tudja tartani.
"Kárt tud okozni bárkinek, bizonyos értelemben mindenki a túszává vált. Nemhogy nem büntetik meg ezért, hanem Washington szemében a térség egyik legfontosabb szereplőjévé emelkedik, miközben Izrael egyre inkább a perifériára szorul" - vélekedett Hamo.
A szakértő szerint Libanon és Izrael ma már csak mellékszereplője a folyamatoknak.
Irán és Amerika játszik az első ligában, Izrael pedig kívülről figyeli a nagyok tárgyalásait. Ez rendkívül súlyos helyzet. Az egész Közel-Keleten újraértékelik az erőviszonyokat.
"Korábban, ha valaki el akart jutni Washingtonhoz, azt gyakran Izraelen és Benjámin Netanjahu miniszterelnökön keresztül tehette meg. Mára Netanjahu megkerülhetővé vált, más csatornákon vezet az út az amerikai döntéshozókhoz" - mondta.
A Haárec elemzője, Cvi Barel írását azzal a kérdéssel kezdi, hogy
vajon Donald Trump lökte-e Izraelt a saját maga vezette busz kerekei alá, vagy Benjámin Netanjahu választotta ezt a politikai öngyilkossághoz vezető utat?
"A valódi politikai kár kézzelfogható, hatalmas és véres - Izrael nemzetközi megítélésének összeomlása, elrettentő erejének súlyos eróziója, valamint a Washingtonnal és az amerikai közvéleménnyel kialakult stratégiai szakadék" - írja.
Barel szerint Izrael katonai mozgástere példátlanul beszűkült, miközben az a nemzetközi bizalom is megrendült, amelyre szüksége lenne, ha Irán a jövőben megsértené a megállapodást.
"Nem az a kérdés, hogy a megállapodás tökéletlen-e, hanem az, hogy Izrael képes-e kezelni a negatív következményeit. A válasz Netanjahunak köszönhetően egyértelműen nem" - fogalmaz.
Szerinte egy ilyen megállapodással szembeni védekezés három pilléren nyugszik: a megbízható hírszerzésen, az Egyesült Államokkal való teljes együttműködésen, és azon a képességen, hogy szükség esetén katonailag is fel lehessen lépni. "Netanjahu mindhárom pillért romba döntötte" - állítja.
A Ynet hírportál elemzője, Avi Isszaharoff még tovább megy. Szerinte "Trump a szemünk láttára egy új Közel-Keletet rajzol fel, amelyben Irán teljes értékű regionális nagyhatalom, mellette pedig a nem kevésbé fontos és befolyásos Katar áll".
"Donald Trump legutóbbi nyilatkozatai a G7-csúcstalálkozón földrengésszerű hatást váltottak ki, és akár tektonikus változásokat is előidézhetnek a Közel-Keleten. A probléma az, hogy ezek a kijelentések egy Izrael számára rendkívül kedvezőtlen új regionális rend körvonalait rajzolják meg" - írja.
A legegyszerűbben fogalmazva: Izrael pórul járt.
Isszaharoff szerint Benjámin Netanjahu ismét nem tudta politikai eredménnyé alakítani az izraeli hadsereg, a Moszad és a katonai hírszerzés jelentős katonai sikereit.
"Az iráni atomtudósok és katonai vezetők elleni látványos likvidálások, a rakétabázisok elleni csapások, valamint az iráni atomprogramnak okozott károk mindössze taktikai sikerek maradtak. Nem vezettek olyan politikai eredményekhez, amelyek tartósan korlátozták volna Irán Izrael elleni fellépési képességét, megállították volna az atomprogramját, vagy rendszerváltozást idéztek volna elő Iránban" - hangsúlyozza.
A szerző szerint az új helyzet nem csupán Netanjahu számára jelent kudarcot. "Ez nemcsak a jelenlegi miniszterelnök veresége, hanem minden olyan izraeli kormányé, amely az októberi választások után hatalomra kerül, és minden izraeli állampolgáré, aki ebben az országban él."
Isszaharoff úgy véli, hogy a térségben új hatalmi centrumok emelkednek fel. "Trump a szemünk előtt olyan Közel-Keletet formál, amelyben Irán regionális nagyhatalomként jelenik meg, mellette pedig Katar válik meghatározó szereplővé.
Jeruzsálem kifelé tart, Doha befelé.
Szerinte nem csak Izraelnek van oka aggodalomra. "Az Öböl-menti államok, amelyek az utóbbi háború során iráni rakéták célpontjaivá váltak, most szembesülnek azzal, hogy ki fogja meghatározni Washington közel-keleti politikáját. Nemcsak százmilliárd dollárok áramolhatnak az ajatollahok rendszeréhez és síita szövetségeseihez, hanem a Muszlim Testvériség és a Hamász legfontosabb támogatója, Katar is kulcsszereplővé válik a Fehér Ház szemében".
Az elemző szerint ennek súlyos következményei lehetnek Libanonban, Gázában, Jemenben és a térség más konfliktuszónáiban is.
Az iráni pénzek várhatóan még nagyobb ütemben áramlanak majd a térségbe, és egy Izrael mozgásterét korlátozó tűzszünet mellett könnyen elképzelhető, hogy a Hezbollah újjáépítése gyorsan megindul. A jemeni húszik szintén új lendületet kaphatnak, és hasonló folyamatok indulhatnak el a Gázai övezetben is.
A szerző végül arra figyelmeztet, hogy Izrael rendkívül összetett geopolitikai helyzetbe került.
"Izrael egy bonyolult és kedvezőtlen regionális valóság foglyává vált. Ráadásul az ország támogatottsága folyamatosan csökken mind az Egyesült Államokban, mind Európában. Ennek az örökségnek az árát a választások után valamennyien megfizetjük - nemcsak Netanjahu támogatói" - írja az elemző.
Netanjahu fogadása egy Irán elleni háborúra, világos célok és kidolgozott kilépési stratégia nélkül, most mindannyiunk arcába robban.
(MTI nyomán)
