2020. szeptember 22., kedd, Móric napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
16:26 Szijjártó szerint egyetértés volt Strassburgban arról, hogy rendezni kell a nyelvhasználat és az anyanyelvi oktatás kérdését Kárpátalján16:03 Megkérdőjelezték a faji sokszínűség egyik elméletét15:21 Már a gyümölcslével nyakon öntött zsidós poénokat is levadássza az érinthetetlenek legújabb számítógépes projektje14:54 Tucatnyi tűzoltót kötött le egy korlátok közé szorult észlény a Boráros téren14:31 Müller Cecília: különösen javasolt odafigyelni a D-vitamin-bevitelre14:16 Hitler kedvenc szobrászának egy elveszett művét találták meg Berlinben - egy cigányt ábrázol13:54 Finn demokrácia: a rasszistákat nem illeti meg a véleménynyilvánítás szabadsága13:34 Aláírták a szerződést az észak-erdélyi autópálya újabb 31 kilométeres szakaszának tervezésére és építésére13:07 Potenciális terrorista került átadási letartóztatásba Budapesten12:58 Minden vádlottat bűnösnek találtak a sószórási kartell ügyében12:48 Operatív törzs: a külföldről érkezőkre tíznapos karantén vár12:38 Egyre biztosabb, hogy Mel Gibson folytatja a Passiót12:31 Kirabolt egy idős házaspárt, majd Angliába szökött - hat év után megy végre fegyházba12:17 Próbára bocsátották a lovasíjászt, aki megsebesített egy nézőt Esztergomban11:54 Délután megkezdődik a csillagászati ősz
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika ::

Lipusz Zsolt: Néhány gondolat a cigánykérdésről

Reklám


A saját korában első számú európai hatalmi tényezőnek számító, magyar és német-római király, Luxemburgi Zsigmond által összehívott konstanzi zsinaton (1414-1418) a végéhez közeledve új, különleges népvándorlásról adtak hírt a Német Birodalom különböző tartományaiból. Különös, ázsiai eredetű nép tűnt fel Kelet-Európában, szekereken érkeztek, akár a cseh huszita harcosok, magukat indiaiaknak nevezték. Mint a krónikás írja: „sok száz szekéren jöttek, királyuk vezetése alatt. Saját nyelvüket beszélték, saját törvényeiknek engedelmeskedtek. Mindenféle mesterségben és művészetekben való jártasságokban tűntek ki, de mindközönségesen nem akartak dolgozni.”
Ez a cigányáradat első hitelt érdemlő, történetírói regisztrálása Európa évkönyvében, anno 1418. Ám a cigányinvázió megállíthatatlannak bizonyult. Amikor a cigányok szekerei elérték az akkori francia-német határt, az ottani lakosság megjelenésüket riasztó jelnek tekintette – a harci szekereken érkező és mindent elpusztító huszitáknak vélték őket. Így maradt rajta a cigányokon mindmáig, francia nyelven egyébként a cseheket jelentő „bohémien” megjelölés. Ugyanígy az angolban a „Bohemian” szó jelentése a „cseh” mellett, „bohém, csavargó.” Ezektől az esztendőktől kezdve egyre gyakrabban szerepelnek az európai krónikákban a cigányokról szóló történetek .Súlyos valóságalapja van Victor Hugo híres, A párizsi Notre Dame című, a középkori Franciaországban játszódó regényének is, amelyben vándorcigányok a legválogatottabb bűncselekményeket, köztük gyermekrablást követnek el.
Vándorló, a más magántulajdonát semmibe vevő életformájuk a 20. századig lényegében semmit sem változott. Saját szememmel győződhettem meg arról, hogy bizony vándorcigányok ekhós karavánjai járják a civilizált nyugat-európai állam, Franciaország útjait még napjainkban is. Ami a helyzet – rendkívül tragikus – magyarországi vonatkozásait illeti, az alábbiakat ajánlom minden tisztán gondolkodó honfitársunk figyelmébe:
1) Minden jövevény, nomád nép, etnikum (jász, besenyő, kun, török stb.) a honfoglalás óta asszimilálódott, integrálódott a magyarsághoz, a cigányság kivételével. Ez történelmi tény, civilizációs kudarc, nem pedig ostoba minősítés kérdése. Csaknem 600 esztendő sem volt elegendő, hogy a cigányság a civilizált európai viselkedésformát, mentalitást és kultúrát elsajátítsa. Erről a problémáról beszélnünk kell, őszintén, szadeszes terrorideológia nélkül… Miért nem tudott a cigányság Európa egyetlen „nyugati” társadalmába sem integrálódni, noha alapvetően a világtörténelem legtoleránsabb, leginkább befogadó társadalmairól van szó? Ezek a társadalmak inkább önmagukat nyilvánították a felvilágosodás (értsd: elsötétülés) óta kirekesztőnek, mintsem rájuk süthették volna a faji megkülönböztetés béklyóját.
2) A trianoni maradékország azon régióiban,melyekben a cigányság lassan többségbe kerül (Cserehát,Észak-Abaúj, Észak-Nógrád stb.), vajon miért szűnt meg minden normális, civilizált emberi élet lehetősége? Miért nem folyik e településeken gazdálkodás, az udvarokat miért veri fel a gaz, a házak ablakain miért fúj be télen-nyáron a szél? Miért nem lehet e helyeken vetni, ültetni, gazdálkodni, normális családi életteret teremteni? Miért van az, hogy ezeken a településeken a mindent átható, bénító, zsigeri halálfélelem lett az úr, akár a középkori haláltánc-jelenetekben? Miért menekül innen minden magyar fiatal? Miért nem lehet az ország ezen régióiban békében és nyugalomban élni?
3) Miért van az, hogy cigányok követnek el hihetetlen bestialitással élet elleni bűncselekményeket? A hazai börtönviszonyokat – megbízható, bennfentes források alapján ismerő informátorunk közlése alapján – elemezve megállapítható, hogy az erőszakos bűnelkövetők mintegy 80%-a cigány származású. Mindez csupán a politikai korrektség nevezetű elmebaj okán nem derülhet ki, s nem kaphat nagy nyilvánosságot… A PC jegyében lehet az ún. magyar értelmiséget még néhány évig szellemi vakvágányra terelni, azonban a tény az csak tény marad: hazánk cigány többségű régióiban az öncélú gyilkosság afféle kulturális tradícióvá vált, ok, indíték nélkül, bárkit, bármikor és bárhol meg lehet ölni. Apropó, politikai korrektség. A dolgokat a nevükön kell neveznünk, így az ún. értelmiségnek meg a „fősodratú médiá”-nak nem kellene örökösen romát mondania a cigány helyett. Minden népnek van egy saját, önmaga által használt megnevezése, s egy másik, a környező népek által adott népneve. Így a cigányok nevezhetik önmagukat romáknak, de mi, magyarok nem, mint ahogyan a németeket sem mondjuk „Deutsch”-oknak, vagy az angolokat sem „English”-eknek.
4) Egy régióban a történelem során bármely etnikum többségbe kerülhet. Arra azonban aligha van példa, hogy egy élősködő populáció az éppen agonizáló hatalom busás pénzügyi juttatásai (segélyek) közepette is, teljesen lezüllessze, normális emberi élet folytatására teljességgel alkalmatlanná tegye az adott környéket, rettegésben tartva s megöléssel fenyegetve ott akár 90 éves öregasszonyokat is „csak úgy” alapon.
Genetikai és biológiai tényekről nincs értelme vitatkozni, mint ahogyan arról sem, miért nem vagyunk (sohasem voltunk) finnugorok. A cigánykérdés a mai magyar valóság legsúlyosabb, beláthatatlan következményekkel, polgárháborúval fenyegető kérdése. Aki ezt bármilyen egalitárius, egyenlősítő ideológiára hivatkozva, struccpolitikát folytatva nem akarja látni, az vagy gazember, vagy SZDSZ-es. Az ún. rasszizmussal a legkevésbé sem vádolható, klasszikus, szabadelvű, 19. századi alapelveket valló Jókai írja Mire megvénülünk című regényében a cigányokról: „Ez a faj gyáva. Ha valahol megizenik neki a háborút, onnan eltakarodik, csak addig mer garázdálkodni, amíg tapasztalja, hogy félnek tőle. Valóságos farkastermészet. Széttép, ha védtelenül kaphat, de egy égő csóvával csapatostól elkergetheted.” Eljött az ideje a megvilágosító tűzgyújtásnak.
Lipusz Zsolt
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready