Gyömörey Károly egy évvel ezelőtt fiatalon, 51 éves korában távozott közülünk. Talán ezért igyekezett egyszerre több feladattal is megbirkózni. Számos feladatvállalása közül elsőként azt kell megemlítenünk, hogy ő alapította meg és lett az elnöke a Bobai Jobbiknak, amely szervezet a halála után szétporladt, miután azok, akiknek magasabb szinten kutya kötelességük lenne, a kisujjukat nem mozdítják a falu nemzeti pártjának továbbélése érdekében.

Karcsi tevékeny tagja, szervezője volt Boba község polgárőrségének is, amely távozta óta szintén halódik, önkéntesei egyre ritkábban járőröznek a falu utcáin. Gyömörey Károly önkormányzati képviselő és evangélikus egyháza presbitere is volt. De kevés időt adott neki az Isten. Nem sokkal halála előtt otthonomban, a bobai Kányavárban azt mondta: Én nemsokára elmegyek, s ha az Úr színe elé kerülünk, fölteszek neki néhány kérdést. Tavaly ilyenkor aztán valóban a Mindenható színe elé került, s biztosak vagyunk benne, hogy Karcsi föltette legalább azt a kérdést, amelyet e sorok írója is szeretne tudni: Uram, miért ily korán?

Gyömörey Károly állandó résztvevője, szervezője volt a Bobához közeli Ság hegyen 1934-ben fölállított Trianon-emlékkereszt tövében megejtett emlékezéseknek, koszorúzásoknak. Mint jó magyarnak, szívügye volt az elszakított magyarság sorsa. Halála előtt két esztendővel, 2009-ben először jutott el a határon túli magyarokhoz, amikor látogatást tett a háromszéki Sepsiszentgyörgyön. Terveztük, hogy legközelebb az ezeréves határra, Gyimesbükkbe is megyünk, ám a nagy Rendező másképpen akarta.

Gyömörey Károly Barátom, Isten nyugosztaljon!

Hering József – Kuruc.info