A tábla helyét vörösre fújták

A csendőrgyilkos cionkommunista Ságvári emléktábláját már egyszer vörösre festették, 2007 áprilisában pedig hazafiak lefeszítették és darabjaira törték. Ők sem számítottak arra a pofátlanságra, hogy az "antifasiszták" közel 900 ezer forintot kaparnak össze, s újat raknak a régi helyére. Július végén avatták fel az új emléktáblát, mi pedig feltettük a költői kérdést: vajon meddig marad ép? Egész sokáig, két hétig bírta. A hazafiak szerkesztőségünkhöz eljuttattak négy fényképet, valamint közleményüket, amit - kérésüknek megfelelően - eredeti formájában, mindenféle módosítás nélkül közlünk.





Ságvári nem antifasiszta hős, hanem kommunista terrorista volt

A szétzúzás előtti utolsó kép a földön

Már 2006 májusában, amikor vörös festékkel festettük le az emléktáblát, közöltük: ha csak a festéket távolítanák el, készek vagyunk egy pöröllyel szilánkokra aprítani is. Ígéretünket beváltottuk, darabokra törtük az emléktáblát. Azt gondoltuk, hogy nem kerülhet új emléktábla a régi helyére, reméltük, hogy sokan tiltakozni fognak a felavatás ellen. Nem így történt: 2007. július végén új emléktábla került a régi helyére. De mi nem tûrjük, hogy egy terroristának állítsanak emléket, ezért az újonnan felavatott márványtáblát is széttörtük kedd este. (Sajnos külföldi tartózkodásunk megakadályozta azt, hogy az avatás napján lépjünk akcióba.)  Amennyiben Ságvárinak a közeljövőben tényleg szobrot kívánnak állítani, annak a szobornak is ez lesz a sorsa - vagy még rosszabb.

Örömmel megsemmisítettünk volna náci emlékmûvet is, ám azokból egyet sem találtunk - kommunista emlékmûvektől viszont hemzseg a város. De nem sokáig! Akcióba lépünk, eltöröljük a borzalmas idők maradványait, és ezúton buzdítunk mindenkit, hogy lépjen a tettek mezejére! Elég volt a szavakból!

Felszólítunk továbbá minden pártot, szervezetet, közéleti személyiséget, hogy határolódjanak el Ságvári hősként való beállításától, emeljék fel szavukat, és akadályozzák meg, hogy újra emléket állíthassanak a szélsőséges gyilkosnak!

Sobri Jobbik gárda

Tamás Gáspár Miklósnak biztos tetszeni fog

Így szebben néz ki

Mint az ismeretes: a komcsi Ságvári 1944. július 27-én Budapesten, a Budakeszi úti Nagy cukrászdában (ma Remiz étterem) találkozott egy másik marxista terroristával, ide érkezett négy csendőr az őrizetbe vételükre. Társa ellenállás nélkül megadta magát, azonban a magát előbb színleg megadó Ságvári pisztolyt rántott, és három csendőrre lőtt rá, az egyik bele is halt sérüléseibe. A gyilkos futásnak eredt, végül az utcán az egyik csendőr lelőtte. Kristóf Lászlót - aki az egyike volt az elfogó csendőröknek - és másik társát 1959-ben ezért háborús bûnösként kivégezték, míg Ságvárira, a kommunista terroristára a mai baloldal hősként tekint. Ságvári emléktábláját a gengszterváltáskor már összetörték, ám 2004-ben Hiller István újraavatta. "Nem felejtjük az eszmét, amelyért Ságvári Endre az életét áldozta" - fogalmazott Hiller Pisti, aki követendő példaként értékelte Ságvári tettét.

A Legfelsőbb Bíróság a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kezdeményezésére 2006. március 6-án megtartott felülvizsgálati tárgyalásán felmentette Kristóf László egykori csendőrnyomozót Ságvári Endre meggyilkolásában való részvétel vádja alól. A bíróság megállapította, hogy az intézkedő rendőrök Ságvári Endre elfogásakor az akkor hatályos jog szerint törvényesen, szabályosan eljárva próbálták elfogni az illegális terroristát.  A bíróság tavaly azt is kifejtette, hogy a halálos ítélet egyértelmûen koncepciós jellegû, politikailag elkötelezett volt.