A parlamenti felszólalásai számát és hosszát tekintve is abszolút csúcstartó volt az idei esztendőben Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kereszténydemokrata államtitkára 377-szer emelkedett szólásra, és összesen több mint 20,5 órán keresztül beszélt az Országházban. A második helyre az LMP-s Sallai Róbert Benedek került, aki jóval kevesebb alkalommal, de még így is 197-szer kért szót – bár ez is elég volt neki ahhoz, hogy több mint 17 órán keresztül fejtse ki véleményét. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára az MSZP-s Gúr Nándor állhatott fel a maga 168 felszólalásával, amelynek összideje meghaladta a 13 órát. Az élmezőnyben egyébként több LMP-s politikus is van, ennek az az egyszerű oka lehet, hogy miután csak ötfős a frakciójuk, képviselőikre sokkal több feladat hárul.
Orbán Viktor miniszterelnök 101 alkalommal szólalt fel az Országgyűlésben, ezek jelentős többsége az volt, amikor ellenzéki képviselőkkel csapott össze az úgynevezett azonnali kérdések órájában. Ebben a műfajban a kormányfő ugyan hivatkozhat arra, hogy „halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt” éppen nincs bent a parlamentben, de minden negyedik alkalommal muszáj válaszolnia az ellenzéki kérdésekre. Igaz, volt, amikor nem vitte túlzásba: egy MSZP-s felvetésre például mindössze nyolc másodpercben reagált.
A kormányfő ettől eltekintve csak néhány alkalommal beszélt az ülésteremben. A szokásokhoz híven a tavaszi és később az őszi ülésszak nyitónapján is egy beszámolóval kezdte. Az október 2-i érvénytelen népszavazás másnapján is felszólalt napirend előtt, illetve a végül elbukott alaptörvény-módosítás általános vitájában is ő mutatta be saját javaslatát.
A miniszterek közül Lázár János vitte a pálmát, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 109 alkalommal emelkedett szólásra, több mint 5,5 órán keresztül hallgathatták a képviselők. Az elsőségéhez hozzájárulhatott, hogy a miniszterek közül egyébként ő az, aki a leggyakrabban válaszol interpellációkra és az ellenzék által feltett kérdésekre.
Az idei esztendőben is voltak olyan képviselők, akik egyszer sem érezték fontosnak, hogy elmondják véleményüket, kivétel nélkül kormánypárti politikusokról van szó. Egyikük a Fidesz-alelnök Kubatov Gábor, aki egyébként nemcsak ebben az évben, hanem a 2014 óta tartó ciklusban egyáltalán nem szólalt fel. Farkas Flórián is néma maradt idén, ami talán azért sem meglepő, mert a roma önkormányzat botrányos ügyei miatt a sajtó által sokat keresett cigány vezető a kormánypárti sajtót leszámítva eleve elérhetetlennek bizonyult. Az uniós pályázatok kapcsán korrupciós ügyekkel hírbe hozott Simonka György is azok táborát erősítette, akik egyetlen törvényjavaslathoz sem szóltak hozzá és egyik parlamenti vitában sem vettek részt.
(MNO)
